A cégek által választható közös európai adásvételi jog bevezetését javasolta kedden az Európai Bizottság a határokon átnyúló kereskedelem előtt tornyosuló akadályok lebontására.
A 27 különböző nemzeti szerződési jognak való megfelelés kényszere miatt Litvánia éves GDP-jének megfelelő jövedelemtől esnek el az európai vállalkozások.
Egy újabb jelentős akadályt kíván eltakarítani az egységes piacban rejlő lehetőségek kihasználásának útjából az Európai Bizottság keddi javaslata, amely a vállalkozások számára szabadon választható módon meghonosítaná a közös európai adásvételi jogot Európában. A határokon átnyúló kereskedelmet folytató cégek által a fogyasztóknak felajánlható lehetőség nem írná felül az érvényben lévő nemzeti szerződéses jogot, de áthidalhatóvá tenné az azok különbözősége által okozott negatív hatásokat.
Jelenleg az európai fogyasztók mindössze 7 százaléka vásárol interneten külföldről árukat és szolgáltatásokat, mert nem érzi biztonságban a pénzét. A cégek sem merészkednek határon túlra, amiben döntő szerepet játszik az a elriasztó hatás, ami a különböző szerződéses szabályoknak való megfelelésre vezethető vissza. Viviane Reding, a javaslatot ismertető uniós biztos szerint egy cégnek minimum 10 ezer euróba kerül, ha egy másik uniós tagállam piacán akar megjelenni. Ennek sokszorosa is lehet a számla, ha egyszerre mind a 27 tagállamban kereskedik. A Bizottság becslése szerint az egységes szerződéses jog hiánya évente 26 milliárd euró veszteséget (kiaknázatlan lehetőséget) jelent az európai cégeknek. Ez az összeg Litvánia éves GDP-jével egyenértékű.
„A választható közös európai adásvételi jog segíteni fogja az egységes piac, az európai gazdasági növekedés motorjának előmozdítását. Könnyű és olcsó módszert biztosít a vállalkozások számára, hogy új európai piacokra lépjenek, egyúttal jobb ajánlatokat és magas fokú védelmet kínál a fogyasztók számára” – nyilatkozta az EU jogérvényesülésért felelős biztosa. „A nemzeti jogszabályok félretolása helyett az Európai Bizottság ma szabad választáson, szubszidiaritáson és versenyen alapuló innovatív megközelítést alkalmaz.”
A közös szerződési jog egységes szabályokat kínál mind a 27 tagállamban, így a kereskedőknek ezentúl nem kell az eltérő nemzeti rendszerek használatából adódó bizonytalanságokkal küzdeniük. Egy kedden közzétett Eurobarométer-felmérés szerint az európai cégek 71 százaléka, ha lehetősége lenne rá, ilyen egységes európai adásvételi jogra szavazna.
A közös európai adásvételi jog az alábbi esetekben lenne alkalmazható:
- amennyiben abba mindkét fél önkéntesen és kifejezetten beleegyezik;
- határokon átnyúló szerződések esetében, amelyeknél a leggyakrabban merülnek fel a további tranzakciós többletköltségekből és a jogi bonyolultságból eredő problémák, a tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy a közös európai adásvételi jogot belföldi szerződések esetében is elérhetővé tegyék,
- az EU-n belüli kereskedelem nagy részét kitevő áruk, valamint a digitális tartalom (pl.: zenék, filmek, szoftverek vagy okostelefon-alkalmazások) adásvételére vonatkozó szerződések esetében, a vállalkozások és fogyasztók, valamint a vállalkozások közötti tranzakciók esetében,
- ha legalább egy félnek az EU valamely tagállamában van a székhelye. A kereskedők ugyanazokat a szerződési feltételeket alkalmazhatják az EU-n belüli és azon kívüli kereskedőkkel való ügyletek során, nemzetközi dimenziót biztosítva ezáltal a közös európai adásvételi jognak.
Amennyiben a kereskedők a közös európai adásvételi jognak megfelelően kínálják termékeiket, a fogyasztóknak lehetőségük lesz magas fokú védelmet biztosító felhasználóbarát uniós szerződést választani mindössze egyetlen egérkattintással.
Zöld jelzés a fogyasztóvédelmi irányelvnek
A miniszteri tanács hétfőn formálisan is jóváhagyta az új fogyasztóvédelmi irányelvet, amiről még a magyar elnökség alatt született megállapodás az Európai Parlamenttel. Az új szabályozás többek között a távértékesítés, az internetes, illetve üzlethelyiségen kívüli vásárlás során szigorítja az árak feltűntetését, tiltja a rejtett költségek felszámolását és több időt hagy a fogyasztónak az üzlettől való elállásra.
