Igazságosabb, egyszerűbb és célzottabb agrártámogatási rendszert javasol az EU Bizottság

2011.10.13. MTI

Igazságosabb, egyszerűbb és célzottabb jövedelemtámogatást javasol az Európai Bizottság 2014-től az Európai Unió agrárágazatában.

Dacian Ciolos mezőgazdasági és vidékfejlesztési felelős szerdán ismertette azokat a jogszabályi javaslatokat, amelyek gyakorlatba iktatják az uniós közös agrárpolitika újabb reformját.

A biztos úgy jellemezte a reform utáni uniós mezőgazdasági politikát, hogy az "innovációra fog ösztönözni, a mezőgazdasági ágazatot gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból egyaránt versenyképesebbé fogja tenni, fel fog lépni az éghajlatváltozás ellen, és támogatni fogja a munkahelyteremtést és a növekedést".

Az uniós döntéshozói fórumokon még megtárgyalandó javaslatok egyik központi eleme a támogatások változása az évente több mint 50 milliárd euró uniós kiadást generáló ágazatban. A terv szerint a jövedelemtámogatás aránya üzemenként 150 ezer euró éves összeg fölött fokozatosan csökken, 300 ezer eurónál nagyobb támogatás pedig nem adható.

Alapszintű jövedelemtámogatásban csak az aktív termelők, azaz a közvetlenül mezőgazdasági termeléssel foglalkozók fognak részesülni. Ez - mint Ciolos az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában elmondta - lehetővé teszi, hogy a golfpályák és repülőterek ne jussanak finanszírozáshoz az uniós agrárbüdzséből.

A fiatal gazdák pályán tartása és ösztönzése érdekében a bizottság új kezdőtámogatás bevezetését javasolja, melyet a negyven éven aluli termelők igényelhetnek beruházásaik első öt évében.

A bizottság azt is szorgalmazza, hogy a közvetlen kifizetések 30 százalékát fordítsák a természeti erőforrások optimális hasznosítását szolgáló eljárásokra. Emellett az agrárkutatás és -innováció költségvetését Brüsszel meg kívánja kétszerezni.

A reform átfogó célja, hogy "valamennyi térségben növelje a mezőgazdaság versenyképességét, fenntarthatóságát és helyi kötődését, s ezáltal valamennyi európai polgárnak egészséges és jó minőségű élelmet biztosítson, megóvja a környezetet és fejlessze a vidéki területeket". További cél, hogy hozzájáruljon az évtizedre vonatkozó uniós növekedési és foglalkoztatási stratégia (Európa 2020) célkitűzéseinek teljesítéséhez is.

"Az Európai Bizottság újfajta partnerséget indítványoz az Európai Unió és mezőgazdasági termelői között az élelmezésbiztonság, a fenntartható erőforrás-felhasználás és a növekedés kihívásainak megválaszolására" - fogalmazott Ciolos. Hozzátette: "kritikus évtizedek következnek, melyek alatt meg kell vetni egy erős, az éghajlatváltozással és a nemzetközi versennyel szembenézni képes, egyúttal a polgárok elvárásait is teljesítő mezőgazdaság alapjait".

A javaslat további elemeiként a bizottság reagálóképesebbé kívánja tenni a közös agrárpolitikát, és az újfajta gazdasági kihívásokat (köztük az áringadozásokat) jobban kezelni tudó válságmenedzselési eszközökkel szeretne rendelkezni. Ebbe az irányba mutató változásokat kezdeményezett Ciolos olyan eszközöknél, mint a magánraktározás és állami intervenció, és jelezte azt is, hogy elő kívánja mozdítani a biztosítások és kockázati alapok létrehozását.

Megerősítette a bizottság azt is, hogy a cukorkvótarendszer 2015-től megszűnik az unióban.

Az új rendszer elemei közé tartozik a vidéki munkahelyteremtés és a vállalkozási kedv serkentése, a veszélyeztetett térségek fokozottabb figyelembevétele, a közös agrárpolitika egyszerűbbé és hatékonyabbá tétele is.

A javaslatokat a szerdai bemutatást követően máris számos kritika érte. Egyes termelői szervezetek a szabályozás gyengítése miatt ágazati válságok rémképét vetítették előre, környezetvédelmi szakemberek elégedetlenségüket fejezték ki a zöldítést célzó tervekkel kapcsolatban, más bírálók pedig - köztük EP-képviselők - az új támogatási elképzeléseket vagy a szabályozás túlbonyolítását kifogásolták. A legtöbb reagáló azonban jó alapnak nevezte a tervezetet a jogszabályok végső kialakítását célzó további tárgyalásokhoz.

A magyar EP-képviselők közül Glattfelder Béla (Fidesz) közleményében magyar sikernek nevezte, hogy "a magyar soros elnökség által elfogadott tanácsi határozatnak megfelelően az Európai Bizottság is támogatja a közvetlen kifizetések 2013-as értékének megőrzését". A korábbi hírek szerint a mezőgazdasági támogatások akár 30 százalékkal csökkentek volna - tette hozzá.

További jó hírnek nevezte, hogy a tervezet szerint a közvetlen kifizetések tagállamok közötti kiegyenlítése következtében számottevően nem csökkenne a hazai gazdák támogatása.

A képviselő szerint "bebizonyosodott, hogy a Fidesz és a MAGOSZ helyesen döntött, amikor megakadályozta, hogy a szocialista kormány átálljon az úgynevezett SPS rendszerre..., az átállás több milliárd forintnyi felesleges adminisztratív jellegű kiadást okozott volna".

Glattfelder Béla ugyanakkor úgy vélte, hogy a brüsszeli bizottság számos mostani javaslata "ronthatja az uniós mezőgazdaság versenyképességét, és így Európa élelmiszer-önellátó képességét".

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
AGRÁRIUM
EURÓPAI UNIÓ