Egyetértett az országos rendőrfőkapitány, egyetértett a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka. Mindketten az ombudsman egy-egy vizsgálati jelentésében megfogalmazott ajánlásokra válaszoltak. A rendőri vezetők figyelmét a főkapitány felhívta a gyülekezési jog alapján létrejött rendezvény szervezői és a biztosító rendőrök közötti kommunikáció fontosságára, a bv-parancsnok egy börtönvizsgálat során megfogalmazott javaslatok sorsáról rendelkezett.

Nem észlelt visszásságra utaló körülményt az ombudsman abban, ahogyan a fegyveres és rendvédelmi dolgozók szakszervezeteinek tavaszi-kora nyári budapesti tüntetéseit a rendőrök kezelték, nem is talált kivetni valót a parancsnoki intézkedésekben. Javaslatokat mégis tett arra, ahogyan a rendőri erők hozzá tudnak járulni a megmozdulások békés jellegének megőrzéséhez. Az állampolgári jogok biztosának munkatársai az április 16-i tüntetéseken látták például, hogy többen a tűzoltók bontóbaltájával a kézben vonultak. Az ombudsman álláspontja szerint a rendőrség azzal, hogy – az ilyen esetben kötelező törvényi rendelkezés ellenére – nem oszlatta fel a rendezvényt, hanem a szervezőkkel együttműködve elérte a bontóbalták letételét, az alapjoggyakorlást elősegítő, és megnyugtató választ adott egy igen súlyos kockázatra.

Szabó Máté ehhez kapcsolódó ajánlását Hatala József országos rendőrfőkapitány levélben igazolta vissza: azt írta, hogy felhívta az érintett rendőri vezetők figyelmét, a rendbiztos, valamint a biztosításban részt vevő rendőri egység helyszíni parancsnoka fektessen nagyobb hangsúlyt az együttműködésre, a közvetlenebb kommunikációra a rendezvény szervezőjével. Az ombudsman szeptemberi nemzetközi konferenciáján egyébként erről a kommunikáción és erőszakmentes megoldáson alapuló tömegkezelési módszerről és külföldi tapasztalatairól is szó volt.

A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka azokra az észrevételekre és ajánlásokra reagált, amelyeket az ombudsman sátoraljaújhelyi börtönlátogatása után fogalmazott meg és amelyek segíthetnek levezetni a felhalmozódott feszültségeket, csökkenteni a zsúfoltságból adódó frusztrációt, támogatni a szabad életre való felkészítést. Szabó Máté országgyűlési biztos elismerően beszélt a dolgozók igyekezetéről, ám szóvá tett több javítani való körülményt is. Kökényesi Antal tábornok részletes válaszában tájékoztatta az ombudsmant, hogy intézkedett az ön- és közveszélyes magatartást tanúsító fogvatartottak speciális zárkájának kialakításáról és arról, hogy a zárkákban fallal válasszanak le mellékhelyiséget. Erre azonban csak jövőre lesz pénz. Ugyancsak az anyagiak hátráltatják a biztonságtechnikai rendszer valóban szükséges korszerűsítését – ezt egy már meghozott kormányhatározat várható megvalósításával tudják majd elvégezni.

Az országos parancsnok is sajnálattal állapította meg, hogy nem csak Sátoraljaújhelyen, hanem a teljes büntetés-végrehajtásban állandó a túlszolgálat, az állomány nagy terheket kell vállaljon. Többlet-státuszt csak a költségvetés függvényében teremthetnének – tisztázta a parancsnok. Volt viszont lehetőség a börtönpszichológusok létszámának növelésére. A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka megszüntette azt az ombudsmani jelentésben feltárt szabálytalan gyakorlatot, hogy a fogvatartottak letéti számlájából levontak egy tartaléknak nevezett összeget, amelyet a tulajdonosa a szabadulás idején kaphatott meg. Ezentúl ilyen tartalékot kizárólag a börtönben végzett munka béréből különítenek el – biztosította az ombudsmant a büntetés-végrehajtás vezetője.