Minden vizsgált kategóriában a sereghajtók között hozta ki Magyarországot az Európai Bizottság tagállamok iparának versenyképességéről készült 2011-es jelentése, amit pénteken tettek közzé Brüsszelben.
Magyarország megerősítette sereghajtó helyét az EU-ban a versenyképesség tekintetében – derül ki a Bizottság éves jelentéséből, ami a tagállamok iparának és ezirányú politikájának teljesítményét vette górcső alá. Hazánk a három vizsgált szempont mindegyikében a leggyengébb kategóriába tartozik, 18-ik, 25-ik és 26-ik helyezéssel.
A pénteken közzétett versenyképességi jelentés három fő szempont alapján teszi mérlegre a tagállamok ipari teljesítményét. Ezek a következők: a munkaerő termelékenysége (a gyáriparban foglalkoztatott egy főre jutó teljesítmény alapján); az innovatív cégeknek az összes működő vállalaton belüli aránya; és az, hogy mennyire üzletbarát politikát folytat a kormány. Ilyen sorrendben a magyar helyezés a 18-ik, a 25-ik és a 26-ik az EU 27 tagállama között.
A munkaerő termelékenységét illetően Brüsszel három különböző csoportba sorolta a tagállamokat. Az EU-s átlagot jóval meghaladó termelékenységet felmutató tagállamok között van Írország, Hollandia, Ausztria, Finnország, Belgium, Luxemburg, Svédország és Németország. A második kategóriába azok az országok tartoznak, amelyek a munkaerő-produktivitás tekintetében éppen az uniós átlag alatt vagy afölött vannak. Ezek: Nagy-Britannia, Franciaország, Dánia, Spanyolország, Görögország (!), Olaszország és Málta. A jelentősen az uniós átlag teljesítő országok (vagyis a harmadik csoport) sorrendben: Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Ciprus, Portugália, Észtország, Litvánia, Románia, Lettország és Bulgária.
A második vizsgált szempont az innovatív cégek aránya volt a teljes létszámon belül. Itt a Bizottság négy különböző osztályba sorolta a tagországokat. Az elsőben Németország és Luxemburg foglal helyet, ahol az innovatív cégek aránya meghaladja a 60 százalékot az egészen belül. Az 50 százalékos arányt meghaladóké a második csoport. Idetartozik Belgium, Portugália, Írország, Észtország, Ausztria, Ciprus, Csehország, Görögország, Svédország, Olaszország, Finnország, Dánia, Szlovénia és Franciaország. A harmadik kosárban találhatók azok az országok, ahol az innovatív cégek aránya 30 százaléknál magasabb. Ebbe a csoportba tartozik Nagy-Britannia, Hollandia, Spanyolország, Málta, Szlovákia, Románia, Bulgária és Litvánia. A 30 százalékos szint alatt teljesítő tagállamok kategóriája zárja a sort. Ebben Magyarország, Lengyelország és Lettország foglal helyet, hazánk tehát hátulról a harmadik.
Végül harmadikként, az üzleti szféra vezetőinek körében a közelmúltban készült egy felmérés arról, hogy mennyire látják üzletbarátnak kormányuk politikáját. A megkérdezettek szerint a legkevesebb terhet Finnországban, Észtországban, Dániában, Cipruson, Svédországban és Luxemburgban (3,5-es osztályzat felett) teszik a cégek vállára. A középső kategóriába tartozik a tagállamok többsége (Hollandia, Ausztria, Írország, Lettország, Bulgária, Nagy-Britannia, Németország, Szlovénia, Spanyolország, Litvánia, Málta, Románia, Szlovákia, Csehország, Franciaország és Lengyelország), ahol nagyobbak az adminisztratív és egyéb terhek (2,5 és 3,5 közötti osztályzat). Végül a sereghajtók: Belgium, Portugália, Görögország, Magyarország (utolsó előtti) és Olaszország.
A Bizottság értékelésében megállapítja, hogy a válságidőszak és a lassú kilábalás rávilágított a magyar gazdaság azon szűk keresztmetszeteire, amelyek akadályát képezik a fenntartható és kiegyensúlyozott növekedésnek. Arra is felhívja a figyelmet, hogy 2011-ben a kormány strukturális intézkedéseket azonosított be olyan kulcsterületeken, mint a munkaerőpiac, a nyugdíj- és a jóléti rendszer, az oktatás és a közigazgatás.
A Bizottság szerint a kormány egyik prioritása az üzleti környezet javítása az adminisztratív terhek csökkentése révén és egy új, a kkv-k számára kedvező közbeszerzési jogi keret létrehozása. „Ezeknek az intézkedéseknek a teljes körű végrehajtása pozitív hatással lehet a cégek nyereségességére és befektetési aktivitására” – mutat rá jelentésében a Bizottság. Brüsszel szerint ugyanakkor továbbra is kihívás a pénzforrásokhoz való hozzáférés, a politikai és intézményi bizonytalanság csökkentése, az uniós alapok innovációra és zöldberuházásokra való átcsoportosítása, a vállalkozó szellem javítása és a cégek alacsony K+F-es ráfordítása.
