Az alkotmányügyi bizottság: igen a bíróságokról és ügyészségekről szóló törvényjavaslatokra

2011.11. 2. MTI

Támogatta a bíróságok szervezetéről, a bírák jogállásáról, az ügyészségről és az ügyészek jogállásáról szóló törvényjavaslatok általános vitára bocsátását a parlament alkotmányügyi bizottsága szerdán.

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a bizottság ülésén elmondta, hogy a bíróságok szervezetéről szóló javaslat célja a pártatlan, független és egyúttal hatékony, ésszerű határidőn belül ítélkező igazságszolgáltatás biztosítása. A bírák függetlenségét az alaptörvény is garantálja, csak a törvényeknek és saját lelkiismeretüknek vannak alávetve, nem utasíthatóak; ugyanakkor a Horn-kormány idején létrehozott bírói önigazgatási modellnek - élén az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal (OIT), melyet a Legfelsőbb Bíróság elnöke (LB) vezet, számos hibája van, ezért átalakításra szorul - mondta.

A javaslat az OIT helyett létrehozza az Országos Bírósági Hivatalt, amely a bíróságok külső igazgatását végzi, és a jövőben ettől elválasztva a jelenlegi LB helyébe lépő Kúria, illetve annak elnökének feladata lesz a bíróságok szakmai irányítása. Répássy Róbert elmondta, hogy már a jelenlegi LB-, illetve OIT-elnök Baka Andrást is az önigazgatás "vadhajtásait" bíráló reformprogrammal választotta meg az Országgyűlés, az idén tavasszal hatályba lépett bírósági törvénymódosítások pedig a hatékonyság javítása érdekében a testületi irányítástól az egyszemélyi vezetés felé mozdították el a rendszert azzal, hogy az OIT egyes hatásköreit az OIT elnökének adták át. Hozzátette: a Magyar Bírói Egyesület hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy álláspontja szerint a jelenlegi modell képtelen a megújulásra.

Mindezek is arra utalnak, hogy szükség van a bíróságok külső igazgatásának létrehozására, ami korántsem példátlan a fejlett demokráciában, hiszen nem egy nyugat-európai országban az igazságügy-miniszter feladatai körébe tartozik - mondta az államtitkár, kitérve arra is: a javaslat megalkotásakor ügyeltek arra, hogy ne váljon "kétfejűvé" a bírósági szervezet, a szakmai és az igazgatási vezető hatásköreit igyekeztek minél gondosabban elhatárolni.

Az államtitkár a bírák jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban az ügyek igazgatási szempontból rugalmasabb kezelését emelte ki, azaz, hogy a bírák munkaterheinek egyenletesebb elosztása, és a perek ily módon történő gyorsítása érdekében sor kerülhet bírák, illetve ügyek átcsoportosítására. Egyes bírói álláshelyekre eleve olyan pályázatokat írnak majd ki, amelyekben a jelentkező vállalja, hogy kinevezése esetén hozzájárulása nélkül kirendelhető egy bizonyos területen belül különböző bíróságokra - fejtette ki.

Ipkovich György (MSZP) ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a "zöldsapkás, bárhol bevethető" bírák nem erősítik az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat.

Az ügyészségről, illetve az ügyészek jogállásáról szóló törvények kapcsán Répássy Róbert kiemelte, hogy a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész azonos jogállású lesz és azonos személyi védelmet kap, a katonai ügyészek pedig betagozódnak az egységes ügyészségi szervezetbe. Ipkovich György erre kijelentette: "a fejétől bűzik a hal", ugyanis Polt Péter személyében 9 évre szóló mandátummal politikai kinevezett került a vádhatóság élére. A szocialista képviselő szerint felborul a vád és a védelem egyensúlya, miután a Kúria ülésein a legfőbb ügyész részt vesz, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke viszont nem.

Az ellenzéki honatya arra figyelmeztette kormánypárti képviselőtársait, hogy mindez "elszabadult hajóágyúként visszafelé is elsülhet". Erre reagálva több kormánypárti honatya is leszögezte, hogy a legfőbb ügyész tisztességes ember, és az ügyészi kar nevében is visszautasították a "nemtelen mocskolódást".

Répássy Róbert pedig arra emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök már egy 2009-es kongresszusi beszédében politikai elfogultsággal vádolta az ügyészséget, holott akkor még Kovács Tamás személyében a volt állampárt, az MSZMP egykori tagja állt a vádhatóság élén. Az államtitkár szerint ebből is látszik, hogy a szocialisták úgyis politikai elfogultsággal, koncepciós eljárással vádolják az ügyészséget, ha ellenük indul eljárás, függetlenül attól, hogy éppen ki a legfőbb ügyész.

Éles vita bontakozott ki bizottság ülésén az LMP Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslathoz fűzött módosító javaslata nyomán, melyben az ellenzéki párt megtiltaná, hogy olyan személy legyen alkotmánybíró, aki a kinevezése előtt egy évig országgyűlési képviselő volt. Schiffer András LMP-frakcióvezető, a bizottság tagja úgy érvelt: elvileg kell kizárni, hogy aki részt vett a törvényalkotásban, az utána a törvények alkotmányossági kontrollját végezhesse, e nélkül ugyanis nem várható el a választópolgároktól, hogy független intézményként tekintsenek az Ab-re.

Kormánypárti politikusok ugyanakkor arra helyezték a hangsúlyt, hogy az élet, a gyakorlati tapasztalatok azt igazolják: a függetlenség nem abból fakad "honnan jön" valaki, hanem abból, hogy tevékenysége során nem utasítható és nem mozdítható el. Példaként hozták fel Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság első elnökét és Bihari Mihály korábbi alkotmánybírót és alkotmánybírósági elnököt, aki jelenleg is a testület tagja. A kormánypárti képviselők arra emlékeztettek, hogy Sólyom László az MDF-ből, Bihari Mihály pedig az MSZP-ből ült át az Ab-be, de mégsem kérdőjelezte meg soha senki, hogy kimagasló színvonalú, pártatlan szakmai munkát végeztek alkotmánybíróként. Répássy Róbert kitért arra is, hogy az Ab-ról szóló javaslat szabályozza a kizárás intézményét, amivel biztosítható, hogy az alkotmánybírák ne vegyenek részt olyan ügyek eldöntésében, ahol személyükkel kapcsolatos összeférhetetlenség merülhet fel.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
ÜGYÉSZSÉG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT