Több hazai gyermekotthonban végzett vizsgálatot az idei évben Szabó Máté ombudsman, és a gyermekek jogait sértő, súlyos hiányosságok is napvilágra kerültek. Hivatala hét bentlakásos intézményt ellenőrzött, melyek oktatási és gyermekvédelmi feladatot látnak el.

Közel 20 ezer gyermek él valamilyen gyermekvédelmi gondoskodásban Magyarországon, miközben azok a feltételek, melyek az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye – és az ennek megfelelő hazai jogszabályok – alapján megilletnék a kiskorúakat, csak helyenként tapasztalhatóak. Az 1997. évi XXXI. törvény (Gyermekvédelmi törvény) alapján az államnak kötelessége, hogy családot pótló helyettesítő védelemről gondoskodjon, a rászoruló gyermeket nevelőszülőknél, lakás- illetve gyermekotthonban helyezze el. Az állami gondoskodás addig tartható fenn, amíg a gyermeknek a családban történő vissza- illetve elhelyezése meg nem oldható. Bár a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők száma az utóbbi években csökkent, és többen kerülnek nevelőszülőkhöz, mégis sokan huzamos időt töltenek el gyermekotthonokban. A hazai szabályozás szerint a különleges ellátást igénylő 3 éves kor alattiak is elhelyezhetők bentlakásos otthonban, azonban az Európai Unió nem támogatja az ilyen korú gyermekeknek az intézményi elhelyezését, mivel nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy ebben az életszakaszban az otthonokban való nevelés nem biztosítja az egészséges, egyénre szabott pszichológiai és fejlődés-lélektani feltételeket.

Mindezekre figyelemmel Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hét hazai gyermekotthonban tett átfogó vizsgálatot és több olyan visszásságot tapasztalt, mely sérti az egészséghez való jog, a jogbiztonság és az egyenlő bánásmód követelményét. Az ombudsman megállapítása szerint egyes intézményekben az étkezési normatíva nem éri el a napi ötszöri étkezésre jogszabályban előírt 684 forint összeget, zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek ritkán találhatóak az étlapon és a gyerekek gyakran kapnak nehéz, szénhidrátban gazdag ételeket. A hiányosság nemcsak az étkezésben, hanem például az épületek és helyiségek kialakításában is megmutatkozott. A szobák jó része nem barátságos, az épületek nem akadálymentesek és nincsen megoldva a fürdők, vécék nemenkénti megosztása. Volt olyan intézmény, ahol a falak penészedtek, a fürdőkád pedig rozsdás volt. Egyes otthonokban a súlyos fejlődési rendellenességgel született és speciális ellátást igénylő gyermekeket együtt gondozzák a fogyatékossággal élő, de fejleszthető vagy pedig az egészséges gyermekekkel. Az ombudsman szerint mindez a testi és lelki egészséghez fűződő jogok komoly sérelmét jelenti. Több olyan fogyatékkal élőket ellátó intézmény is létezik, ahová a gyermekeket csak meghatározott életkor után veszik fel, s ez igencsak sérti a jogbiztonság elvét.

Az országgyűlési biztos az egyik hazai gyermekotthonban tett korábbi vizsgálata során megállapította, hogy a szakemberek durva, verbális agressziót alkalmaztak a gyermekekkel szemben, és felmerült a fizikai bántalmazás gyanúja is. A vizsgálat során a szakértők az emberi méltósághoz fűződő jogok sérelmét állapították meg, továbbá beigazolódott, hogy csoportban tartózkodó gyerekekkel érdemben nem foglalkoznak, a csoportok nagy részében nem látható az összetartozás, a gyermekek közötti agresszió továbbra is fennáll, és a vezetői kontroll nem megfelelő, a szabadidő szervezetlen. Az országgyűlési biztos hangsúlyozta továbbá, hogy a családi neveltetésben nem részesülő gyermekekről az állam köteles megfelelően gondoskodni, ám számos esetben foglalkoztatnak alkalmatlan személyeket, mely a gyermekek védelméhez és gondoskodásához fűződő jogát közvetlenül veszélyezteti. Szabó Máté a nemzeti erőforrás minisztertől várja, hogy támogassa a szakemberek kiválasztására és képzésére vonatkozó nemzetközi ajánlások hazai megvalósítását. 

A gyermekotthonokban tett vizsgálatok során megállapításra került továbbá, hogy a debreceni intézmény igen kiemelkedő ellátást nyújt, a fővárosi Pikler Gyermekotthon tárgyi adottságai azonban elmaradottak. Balassagyarmaton – bár léteznek megfelelő kialakítású szobák – a 3 év alatti gyermekek ellátására nem megfelelő az intézmény. A veszprémi és a gencsapáti gyermekotthonok kicsi helyiségei aggályosak, melyek nem alkalmasak nagyobb mozgásigényű tevékenységek végzésére, a nagybajomi intézményben pedig a tárgyi feltételek és a szakirányú végzettségű alkalmazottak hiánya tapasztalható.

A negatív tapasztalatok és felmérések ellenére elmondható, hogy létezik személyi és tárgyi feltételekben kiemelkedően jó intézmény is az országban. Az ombudsman egy évvel korábban a szegedi dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthonában végzett felmérést, s ennek során szerzett tapasztalatai alapján elmondta, hogy az intézmény kialakítása és a kicsiknek létrehozott lakrész valóban családi otthont idéz. Az otthon lakóiról fényképalbum és élettörténeti könyv is készül, mely az intézményi nevelésben igen pozitív hatással van a személyiségfejlődésre. A fenntartó önkormányzat minden feltételt biztosít a működéshez és még az élelmezésre előírt törvényi minimum összeget is meghaladja az étkezésre fordított költségekben.