Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

A lengyelek szerint Szerbia előreléphet decemberben

2011.11. 9. BruxInfo

A lengyel elnökség szerint az állam- és kormányfők decemberben megadják a tagjelölti státuszt Szerbiának, és ki is jelölnek egy dátumot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

A varsói kabinet egyik tisztviselője Brüsszelben, az Európai Politikai Központ rendezvényén beszélt erről, ahol a Szerbiát képviselő kormánytisztviselő maga is azt mondta, hogy folytatódnia kell a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédnek.

Még ezen a héten bejelenti a lengyel miniszterelnök, hogy a Tanács elnöksége Varsóban, vagy Brüsszelben kívánja megrendezni a horvát uniós csatlakozási szerződés aláírási ceremóniáját - mondta a BruxInfo kérdésére a lengyel külügyi tárca Európai Központjának igazgatója azután, hogy egy brüsszeli rendezvényen közölte: egy hónapon belül aláírhatják a tagállamok a dokumentumot. Artur Harazim szerint Donald Tusk folyamatosan egyeztet Jadranka Kosor horvát kormányfővel és Herman Van Rompuy európai tanácsi elnökkel is a helyszínről.

A vita már hónapokkal ezelőtt felszínre tört, amikor is kiderült, hogy Lengyelország nagyon szeretné, ha a horvát uniós csatlakozási tárgyalási procedúrára Varsóban tehetnék fel a koronát a tagországok, a BruxInfónak nyilatkozó diplomaták szerint viszont félő, hogy a lengyel fővárosba nem sok állam- és kormányfő tudna elutazni, az Európai Tanács december 9-i brüsszeli ülése viszont többek szerint ideális alkalom lenne a ceremóniára. Utóbbit szeretné Herman Van Rompuy, a tagállami vezetők testületének elnöke is.

Artur Razim reményét fejezte ki arra, hogy a 27 uniós tagállam ezt követően gyorsan ratifikálja majd a csatlakozási szerződést. A kormánytisztviselő az Európai Politikai Központ brüsszeli think-tank által szervezett konferencián beszélt az elnökség további bővítési terveiről. Ezek között kijelentette, szerinte a tagországi állam- és kormányfők a decemberi ülésükön az Európai Bizottság ajánlásai szerint fognak dönteni Szerbiáról is.

Kifejtette, az Európai Tanács december 9-én vélhetőleg megadja Belgrádnak a tagjelölti státuszt, és határozhat a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontjáról is. Lengyelország szerint tehát ez lesz a megoldás a szerb kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságra. Utóbbi abból fakadt, hogy még maguk a témában jártas, BruxInfónak nyilatkozó szakértők számára sem volt egyértelmű, hogy az Európai Bizottság mit is szeretne kezdeni Szerbiával.

A testület az október végén közzétett országjelentésében és javaslatában azt írta, "az Európai Bizottság javasolja a tagjelölti státusz megadását Szerbiának, abból a feltételezésből kiindulva, hogy ismét tárgyalóasztalhoz fog ülni Pristinával Koszovó függetlenedésének folyamatáról, és jóhiszeműen végrehajtja a határidőre kötött megállapodásokat". Arról azonban még a szakértők véleménye is megoszlik, hogy a szerb-koszovói tárgyalások megkezdése szilárdan a tagjelölti státusz és a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltétele, avagy nem.

A homályos mondat abból fakad, hogy információink szerint maga a Bizottság is nehéz helyzetben volt atekintetben, hogy hogyan is fogalmazza meg a Szerbiával kapcsolatos véleményét. Bár Stefan Füle megengedőbb lett volna Belgráddal, de a Bizottság jóelőre felmérte, hogy milyen tagállami aggályokba fog majd ütközni Szerbia, "ezért hagyta lényegében a testület a tagországokra a döntést, nyitva hagyva ezzel a kérdést a decemberi tanácsülésre" - mondta egy brüsszeli forrás.

A fő problémát itt az a német-francia közös gondolkodás jelenti, amelyet a két ország egy levélben is megfogalmazott. Eszerint Berlin és Párizs azt javasolja, hogy az EU halassza el a decemberre tervezett állam- és kormányfői szavazást egy későbbi időpontra, "hogy megbizonyosodhassunk arról, hogy Szerbia az ígért vállalásait a gyakorlatban is teljesíti!" - olvasható a levélben.

Minderre az Európai Bizottság bővítésért felelős tagjának szóvivője korábban azt mondta, a testület ragaszkodik az október végén publikált véleményéhez, Stefan Füle EU-biztos pedig decemberig megpróbálja elmagyarázni a tagállamoknak, hogy mit is szeretne Brüsszel. A konferencián jelenlévő bizottsági tisztviselő ezt kívánta kommentálni.

A szerb kormány európai integrációs irodájának vezetője a konferencián azt mondta, nem is kérdéses, hogy a szerb-koszovói béketárgyalásoknak folytatódniuk kell, és minél előbb új, látható eredményekkel kell szolgálnia. Milica Delevic - sokakkal ellentétben - úgy látja, hogy az Európai Bizottság által készített szerb országjelentés pozitív véleményt fogalmaz meg az országról.

Elismerte, hogy a helyzet nem ideális Szerbiában, de felsorolása szerint az ország hatóságai rengeteget léptek előre az elmúlt években, "sőt, most sokkal jobb a helyzet, mint egy éve volt. Megerősítettük a jogrendszerünket, új intézményeket hoztunk létre, és számos területen igazítottuk a szabályozásunkat az európaihoz" - tette hozzá Milica Delevic.

A tisztviselő elmondta, azt is joggal vethetik Belgrád szemére, hogy egyes területeken túl lassan halad, "de egy valamit ne felejtsenek el: Szerbia sosem tért le a kijelölt útról"! Kifejtette azt is, hogy a szerb közvélemény számára most nem túl népszerű az EU. Szeptemberben a lakosság fele támogatta csak az uniós csatlakozást, míg néhány évvel ezelőtt még 75 százalékos volt a támogatottság.

A rendezvényen az Európai Politikai Központ bemutatta a balkáni bővítéssel kapcsolatos tanulmányát is.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
KÜLFÖLDI KORMÁNYZATOK