Otthonvédelmi törvények a devizahitelesekért

2011.11. 9. Jogi Fórum / dr. Fábián Erika

Otthonvédelemi törvényként váltak ismertté a devizahitelesek megsegítése érdekében alkotott jogszabály-módosítások, melyek keretében kedvezményes árfolyam alkalmazásával törleszthetőek elő a lakossági hitelek, s több illetékmentesség is szabályozásra került.

Idén december 30-ig nyújthatók be az adott pénzügyi intézményhez a végtörlesztési igényt tartalmazó kérelmek, mellyel a fogyasztók hitelük teljes megfizetésének egy, a jogszabályban rögzített, kedvezményes árfolyamon tehetnek eleget. A heves viták közepette született és 2011. szeptember 29-én hatályba lépett 2011. évi CXXI. törvény több, a devizahiteles lakáskölcsönökhöz kapcsolódó jogszabályban tett jelentős változtatásokat. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény az érintett módosítással kimondja, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén a követeléssel rendelkező pénzügyi intézmény a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, míg japán jen esetén 200 HUF/JPY árfolyamot köteles alkalmazni. Ahhoz pedig, hogy a fogyasztó élhessen e kedvezményes elszámolással a jogszabály az alábbi követelmények együttes fennállását írja elő:

  • az adott kölcsön esetében a folyósításkor alkalmazott árfolyam nem volt magasabb, mint a kedvezményes árfolyam;
  • a kölcsönszerződést a pénzügyi intézmény 2011. június 30. napjáig nem mondta fel;
  •  végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentést a fogyasztó 2011. december 30-ig benyújtja;
  • amennyiben a végtörlesztéssel érintett kölcsönhöz kapcsolódik gyűjtőszámla-hitel, annak végtörlesztését a hitelfelvevő meghatározott időpontig vállalja
  • a végtörlesztés az igénybejelentést követő 60. napig megtörténik

Amennyiben a fenti feltételek fennállnak az adott hitel vonatkozásában, úgy a pénzügyi intézmény nem utasíthatja el a kérelmet, a kedvezményes árfolyamon történő elszámolást köteles alkalmazni, s nem számolhat fel egyéb költséget, díjat, jutalékot a végtörlesztésért. A végtörlesztés egészben vagy részben való teljesítése érdekében nyújtott kölcsön csak forinthitel lehet a jogszabály alapján.

A módosításokkal kapcsolatban három ajándékozási és egy lakásvásárláshoz kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség is megállapításra került. Az első mentességi kört azok az elengedett követelések képezik, melyek a Magyar Állam által a hiteladós lakásának megvásárlásával összefüggésben a szociálisan rászoruló természetes személy javára kerülnek elengedésre. Mentes továbbá az ajándékozási illeték alól az a devizakölcsönből származó követelés, mely a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztéssel megszűnik, s harmadrészt azok a követelések is illetékmentesek, melyek a pénzügyi intézmény által devizában felvett lakáscélú hitelből származó elengedett követelésnek minősülnek. Visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól pedig akkor mentesülhet a magánszemély lakásvásárlása, amennyiben az a szociálisan rászoruló magánszemély törvény által rögzített vételi jog érvényesítésével történik.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kedvezményes végtörlesztéssel jelenleg csak a kölcsönt felvevő devizahiteles magánszemélyek élhetnek, míg a lízingszerződések kötelezettjei illetve a jogi személy adósok ki vannak zárva e körből. A Parlament gazdasági és informatikai bizottsága azonban a kedvezményes végtörlesztés alkalmazását kiterjesztené a lízing ügyletekre is, így a testület a napokban már be is nyújtotta módosító javaslatát az Országgyűlésnek. A módosító indítvány azzal a céllal született, hogy mindazok akiket érintett a devizahitelezés hátrányos következménye, azoknak lehetősége nyíljon a kedvezményes végtörlesztésre. A lakáscélú pénzügyi lízingügyleteket ugyanis sok esetben a hitel alternatívájaként alkalmazzák, így a devizakockázatból eredő hátrányok a lízingbevevőket a hitelesekkel azonos módon érték.

A kedvezményes végtörlesztések kapcsán a PSZÁF több bírságot is kiszabott egyes pénzintézetek irányában, mivel tisztességtelen gyakorlatot folytattak a teljes előtörlesztéshez kapcsolódó ügyfélkezelésük során. Az egyik bank terhére a Felügyelet megtiltotta a vizsgálat lezárásáig annak a nyomtatványnak az alkalmazását, melyet a bank a rögzített árfolyamú végtörlesztésekhez alkalmazott, mivel azt a lábjegyzetet tartalmazta, mely szerint: „Az igény bejelentésére 2011.12.30.-ig egyszer van lehetőség”. A Hpt. szerint ugyanis a fogyasztóknak 2011. december 30-ig van lehetőségük a kedvezményes végtörlesztési kérelem benyújtására, azonban nem határoz meg olyan feltételt, mely alapján a fogyasztók csak egy alkalommal terjeszthetnek elő kérelmet. Volt azonban olyan pénzügyi intézmény is, mellyel szemben kiszabott több millió forintos bírság azért került megállapításra, mert az egy esetleges alkotmánybírósági „jogszabály-megsemmisítés” következményeként az ügyfelekkel megfizettette volna az árfolyam-különbözetből eredő veszteséget.

 

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
PÉNZÜGYI SZEKTOR