Sokan drágállják a KAP kizöldítését

2011.11.15. BruxInfo

Valósággal kivesézték a tagállamok mezőgazdasági miniszterei hétfőn az Európai Bizottság javaslatait a közös agrárpolitika reformjára, gyakran homlokegyenest ellenkező pozíciókból bírálva a csomag elemeit. Eldőlt, hogy a legrászorultabbak 2012-ben és 2013-ban mégis kaphatnak élelmiszersegélyt és a hagyományos tyúkketrecek sorsa is megpecsételődött.

Szerteágazó tagállami álláspontokat fedett fel az első átfogó nyilvános miniszteri vita hétfőn az Európai Bizottság októberben közzétett javaslatairól a közös agrárpolitika 2014 utáni reformját illetően. A 27 tárcavezető és Dacian Ciolos biztos felszólalásából leszűrhető, hogy miközben a javaslat egy-két elemét (így a kisgazdálkodók és a fiatal termelők helyzetbe hozását) széles körű konszenzus övezi, addig a legtöbb kérdésben olykor homlokegyenest ellentétesek az álláspontok, ami hosszú és kimerítő vitát vetít előre a csomagról.

A legtöbb bírálatot azért kapta a kormányok képviselőitől a Bizottság, mert ahelyett, hogy egyszerűsítené, javaslataival úgymond még bonyolultabbá tenné azokat a szabályokat, amelyekhez az agrártermelőknek a támogatások fejében tartaniuk kell magukat. Bár a közvetlen jövedelemtámogatások kizöldítésének elvével nagyjából-egészében mindenki egyetértett, addig sokan kifogásolták a zöld komponens 30 százalékos mértékét és az új szisztémához kapcsolódó új bürokratikus és költségterheket.

Czerván György, a vidékfejlesztési tárca államtitkára is felhívta a figyelmet arra, hogy a Bizottság hatástanulmánya szerint a magyar gazdák 87 százaléka számára jelenete többletköltségeket a zöldítéssel összefüggő követelményeknek való megfelelés. Elfogadhatatlannak nevezte azt az elképzelést, hogy az előírások sorozatos vagy szándékos be nem tartása esetén a gazdálkodók nem csupán a 30 százalékos zöld támogatási komponensre veszítenék el a jogosultságukat, de a büntetésként kiszabott szankciók az alaptámogatásuk csökkentésével is együtt járna.

Számos ország az első pillér helyett továbbra is a második, vidékfejlesztési pillérben látná a legjobb helyét az agrárpolitika további kizöldítésének, ám a Bizottság képviselője szó nélkül hagyta az ezzel kapcsolatos érveket.

A direkt támogatások kizöldítéséhez hasonlóan sok bírálatot söpört be Dacian Ciolos a közvetlen kifizetések tagállamok közötti újraelosztását célzó javaslatával. Miközben a balti országok, Bulgária és Románia a támogatások kiegyensúlyozásának igen szerény mértéke miatt elégedetlenek, Hollandia, Dánia és Franciaország még azt a kicsi, a legszélsőségesebb esetben is mindössze 6%-os elvonást is sokallta, amivel termelőik pénzének rovására hozzá kellene járulniuk a támogatások igazságosabb elosztásához. Lettország, amelynek agrártermelői a jelenlegi rendszerben a hektáronkénti területalapú támogatás uniós átlagának mindössze 37 százalékát kapják, azt szorgalmazta, hogy az uniós átlag 80 százaléka legyen a minimális támogatási szint 2014 és 2020 között.

A vita a következő hetekben és hónapokban folytatódik, de a látottak alapján nem érkezik könnyű „mérkőzésnek”.

Közös francia-német kezdeményezésre ugyanakkor sikerült 2012-re és 2013-ra is biztosítani annak a programnak a fennmaradását, amelynek köszönhetően évi 500 millió euró erejéig a legrászorultabbak között ingyen élelmiszersegélyt osztanak ki. A döntésnek az elmúlt hónapokban többször is hiába futottak neki a kormányok, mert a tagországok egy blokkoló kisebbsége megakadályozta a program folytatását. Párizs most rábeszélte Berlint arra, hogy legalább két évig folytassák a program finanszírozását, ám az élelmiszersegély jövője így is megkérdőjeleződött.

A tojótyúkok ügyében körvonalazódik egy megoldás, miután a Bizottság kompromisszumként azt javasolta, hogy a 2011. december 31-i határidő lejárta után még hét hónapig, 2012. július 31-ig is fel lehessen használni, ha nem is étkezési, de ipari célokra azokat a tojásokat, amelyek hagyományos ketrecekben nevelt tojótyúkoktól származnak. Az új, hagyományosnál tágasabb ketrecek bevezetéséről még 1999-ben döntöttek a tagállamok és a teljes áttérésre 12 évet adtak, ami most jár le. Mivel számos ország megteremtette az átállás feltételeit, ők ragaszkodtak ahhoz, hogy a kisebb ketrecekben nevelt tojótyúkoktól származó tojások ne kerülhessenek a piacra, hiszen tisztességtelen versenyelőnyt élveznek azokkal szemben, akik sok pénzt fektettek be az átállásba.

Tizenegy tagállam ugyanakkor nem lesz képes határidőre teljesíteni az előírásokat, ami összesen 51 millió tojótyúkot érint. Magyarországon szám szerint 1 millió tojótyúkot, és a tojótyúk tartó telepek körülbelül 30 százaléka nem lesz képes átállni a tágasabb és modernebb ketrecekre az előírt határidőre. A magyar küldöttség azt szerette volna, hogy a hét hónapos időszak alatt külön címkézéssel étkezési célokra is lehessen értékesíteni tojásokat, ám ezt a Bizottság elutasította.

A magyar érvelés szerint a több millió tojótyúk kieső tojástermelése a tojás árának emelkedéséhez és a tojásfogyasztás csökkenéséhez vezetne, miközben a kieső mennyiséget valószínűleg importból fogja fedezni az EU. Ezért Czerván György fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy harmadik országokra is ugyanazok a feltételek vonatkozzanak.

Magyar javaslatra az is felmerült, hogy 2015-ig mégse vezessék ki a cukorkvótát, hanem a kivezetés időszakát hosszabbítsák meg 2020-ig. A magyar államtitkár szerint a javaslatot vagy egy tucat ország támogatásáról biztosította, a kérdést szakértői szinten vitatják meg a következő hetekben és hónapokban.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
AGRÁRIUM
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ