Elfogadták az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvényt

2011.11.15. Jogi Fórum/ Magyarorszag.hu

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az Alkotmánybíróság hatáskörének megváltoztatásáról, az utcán élők büntethetőségéről, valamint a szabadságvesztésüket töltőkre vonatkozó szabályok szigorításáról szóló javaslatokat. Szavaztak a jövő évi adótörvényekhez érkezett módosító javaslatokról is. Az eva még egy évig megmarad - mondta Szatmáry Kristóf, a nemzetgazdasági tárca államtitkára.

Százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal vagy elzárással sújthatja a bíróság december 1-jétől azokat a hajléktalanokat, akiket fél éven belül másodszor büntetnek meg, mert az utcán élnek. A parlament - 293 igen szavazattal, 61 ellenében - így módosította a szabálysértési törvényt. A változtatást fővárosi fideszes politikusok kezdeményezték még júniusban. Indoklásukban azt írták: bár az önkormányzatok az év eleje óta pénzbüntetéssel szankcionálhatják a közterületek nem rendeltetésszerű használatát, az utcán élők esetében ez a büntetés nehezen végrehajtható. Jobbikos politikusok javaslatára ugyanakkor a törvénybe az is bekerült, hogy a szankció nem alkalmazható, ha a városi önkormányzat a hajléktalanellátás feltételeit nem biztosítja.

Folyamatban levő Ab-eljárások szűnnek meg január 1-jén

Az új alaptörvény rendelkezéseihez igazodik az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló sarkalatos törvény. A 252 igen szavazattal, 105 nem ellenében elfogadott jogszabály a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alkotmánynak megfelelően alakítja az Ab hatáskörét. A legnagyobb változás, hogy az Ab alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja majd. Szintén hatáskörébe tartozik januártól, hogy bírói kezdeményezésre megítélje az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát.

Az utólagos normakontroll ma mindenki előtt nyitva álló lehetőségét az új alaptörvény csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának tartja fenn, azaz véget ér az a gyakorlat, hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

A Ház arról is döntött, hogy megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig.

Csak a sértett tanúkihallgatásán lehet jelen az ügyvéd

Szigorította a szabadságvesztésüket töltőkre vonatkozó szabályok egy részét az Országgyűlés hétfőn a kormány javaslatára: az elítéltek nem kérhetnek pénzt a médiának adott nyilatkozataikért és - a munkaképtelenek, a tanköteles korúak, a nyugdíjkorhatárt betöltöttek, a terhességük 6. hónapját elérő nők és a gyermeküket gondozók kivételével - dolgozniuk kell. Változik a büntetőeljárási törvény is: a jövőben csak a sértett tanúkihallgatásán lehet ott ügyvéd, más tanúkihallgatásokon nem. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát 258 igen szavazattal, 96 nem ellenében hagyta jóvá a parlament.

Szavazás a jövő évi adótörvények módosításairól

A baleseti adó legfeljebb napi 83 forint lehet, csökken a kiküldetési díj adója, a különadót a jogutód is fizeti - egyebek mellett ezeket az új szabályokat emelte ki a jövő évi adótörvényekhez benyújtott, a kormány által támogatott és a parlament által hétfőn este kormánypárti többséggel megszavazott módosításokból Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára.

Az egyszerűsített vállalkozási adót rendszeridegennek nevezte az államtitkár a szavazás előtti felszólalásában, de mint mondta, az eva egy évre még fennmarad, mert nincs más átalányadó a vállalkozásokra. Kiemelte továbbá, hogy a közösségi közlekedési adót nem támogatja a kormány.

Az Országgyűlés döntése értelmében a béren kívüli juttatásként adható étkezési utalvány értéke havi 18 ezer forintról 12.500 forintra csökken, ha azt a munkaadó által működtetett étteremben használják fel. Minden más esetben csak 5 ezer forint számít béren kívüli juttatásnak.

Csak fél év múlva alakulhat meg a Demokratikus Koalíció frakciója

Csak fél év elteltével alakíthat frakciót az MSZP-ből távozó és a Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló tíz képviselő, Gyurcsány Ferenc és társai addig függetlenként dolgozhatnak - döntött az Országgyűlés. A parlament ezzel jóváhagyta az alkotmányügyi bizottság egy héttel ezelőtti állásfoglalását, pontosabban elvetette az annak elutasítására irányuló, Molnár Csaba DK-alelnök jegyezte kérelmet.

Molnár Csaba arra hivatkozott: szocialista frakciótagságuk nem kilépéssel, hanem az új képviselőcsoport megalakításával szűnt meg, így az Országgyűlés korábbi gyakorlata alapján nem kellene fél évre a függetlenek közé ülniük. Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke (KDNP) viszont elmondta: a testület Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető házelnöknek írt levelére alapozta határozatát, amely szerint a tíz képviselő kilépett az MSZP frakciójából, így vonatkozik rájuk a frakcióalakítási moratórium.

Bizottsági tagcserék

Azzal, hogy az MSZP-ből távozó tíz képviselő függetlenként folytathatja munkáját, bizottsági tagcserék váltak szükségessé. Oláh Lajos folytathatja munkáját a Fenntartható fejlődés bizottságában, de alelnöki helyét a szocialista Szabó Imre veszi át. Harangozó Tamás (MSZP) a nemzetbiztonsági bizottságban dolgozik ezután, ahol Vadai Ágnes helyét veszi át (ő a sport- és turizmusbizottság tagja lesz). Molnár Csaba maradhat az Európai ügyek bizottságának tagja, és megtarthatta korábbi bizottsági helyét Szűcs Erika, Vitányi Iván, Ficsor Ádám valamint Kolber István is.

Meghosszabbítanák a gyöngyöspatai eseti bizottság mandátumát

Meghosszabbítanák a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló eseti bizottság mandátumát, mivel Kocsis Máté bizottsági elnök szerint több meghallgatásból és bekért dokumentumból ellentmondásos információk származnak, és ezeket tisztázni kell. Mile Lajos (LMP) az általános vitában azt mondta, lett volna rá lehetőség, hogy feszesebb tempóban dolgozzanak, és szerinte nincs értelme mélyreható vizsgálódásnak. A felszólalást követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát. A javaslatról várhatóan jövő héten határoz az Országgyűlés.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ADÓZÁS
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
EVA