Fortuna megadóztatása

2011.11.16. Jogi Fórum / dr. Fábián Erika

A 30 milliárd forintnyi adóbevétellel kecsegtető „szerencsejáték adó” megregulázza a szabályozatlanul futó internetes játékokat és a pénznyerő automatákat terhelő magasabb adózás mellett a távszerencsejátékok jogi sorsát is rendezni kívánja.

Hazánkban igen nagy üzletnek mondható a szerencsejáték, melynek területi súlyát jól szemlélteti, hogy Magyarországon az egy lakosra jutó szerencsejáték-árbevétel 2004. évben 44 euró volt, míg Cseh- vagy Horvátországban ez az összeg mindössze 21 euró körüli. Mind az internetes szerencsejátékok, mind pedig a félkarú rablókhoz hasonló játék automaták kapcsán évek óta áll fenn több gazdasági-, jogi jellegű és nem utolsó sorban erkölcsi probléma is. Az Országgyűlés szeptemberben fogadta el az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, melynek keretében a szerencsejátékokról szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) is több korlátozást vezetett be, elsősorban a pénznyerő automaták adózására vonatkozóan. November 1-jétől például a pénznyerő automata tételes játékadója I. és II. kategóriájú termekben a korábbi 100 ezer forint helyett 500 ezer forintra ugrott, míg elektronikus kaszinóban működő automata esetén 700 ezer forintra. A tételes játékadón felül az üzemeltető negyedévente százalékos mértékű játékadó fizetésére is köteles, amennyiben a játékautomata tiszta bevétele a 900 ezer forintot eléri vagy meghaladja. Ez a típusú fizetési kötelezettség játékhelyenként kötelezi az üzemeltetőt az adózásra, így több játékhellyel működtetett pénznyerő automata esetében a 900 ezer forint és a játékhelyek számának szorzatát kell a fizetendő összeghatár megállapításánál figyelembe venni.

A jogszabály alapjául szolgáló tervezet indoklásában kifejti, hogy a játékadó emelése és a százalékos mértékű adó bevezetése olyan intézkedés, mely a költségvetési bevételeket és az érintett adózói kör arányos közteherviselését egyaránt biztosítja. Az irányadó szabályozás pénznyerő automatának tekinti: a tétfizetés fejében, játék céljára alkalmas mechanikusan vagy elektronikusan üzemeltetett berendezést, ahol nyerés esetén a játékos bármely formában nyereményre válik jogosulttá. Az adóhatósági engedély az automatákat I. illetve II. kategóriába sorolja, mely szerint előbbibe tartozik az olyan gép, mely 100 ezer játékonként a tétek legalább 80%-át nyereményként kiadja, erre hitelesíthető és biztosítja, hogy egy tét megtételével, egy játék alkalmával – kivéve a játékkaszinó gépeit – a nyeremény a tét kétszázszorosát nem haladja meg. II. kategóriába pedig az olyan automata tartozik, mely egy játékhelyen a maximálisan megtehető tét huszonötszörösét nem haladhatja meg, és erre hitelesíthető. Az új rendelkezések előírják, hogy I. és II. kategóriába tartozó játékteremben ezentúl csak szerver alapú pénznyerő automaták üzemeltethetőek. Szerver alapú automatának minősíti a törvény az internet, mint távközlési rendszer felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltetett gépeket, melyek játékprogramja a központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszerben működik, míg a hozzá csatlakozó gépek, műszaki egységek pedig a játékteremben, játékkaszinóban találhatóak.

A jogszabály-módosítás alapján 2012-től liberalizált tevékenység lesz a távszerencsejáték, így az online lóverseny-fogadás és kártyajáték az állami adóhatóság engedélyével, és a jogszabályi követelmények betartásával szabadon lesz működtethető. Ennek alapján már nem csak a Szerencsejáték Zrt. monopóliuma lesz az ilyen típusú játékszervezés, hanem arra az EGT-állam területén székhellyel rendelkező, legalább 200 millió forint jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaság is jogosult lesz majd. Az engedély 5 évre adható, mely további 5 évvel hosszabbítható meg. A távszerencsejáték után fizetendő terhek azonban eltérnek az előzőektől, mivel annak játékadója a tiszta játékbevétel 20%-a lesz.

A szerencsejátékok szervezéséhez persze szigorú büntető rendelkezések is társulnak, így abban az esetben, ha az adóhatóság megállapítja, hogy internetes oldalon engedély nélküli szerencsejátékot szerveznek, akkor felhívja az internetes szolgáltatót, hogy tegye hozzáférhetetlenné a weboldal játékra vonatkozó ajánlatát, továbbá intézkedik a tétek átutalására szolgáló számla számlavezető pénzügyi intézményénél annak érdekében, hogy ne tegyen eleget az átutalás, beszedés, egyéb fizetési megbízás teljesítésének a tilalom feloldásáig.

Az előzetes jóslások arról szóltak, hogy az új szerencsejáték-szabályok bevezetésével tömegesen indulnak majd meg játékgépet üzemeltető vállalkozások az adóhatóság felé, hogy visszaadják terem- illetve gépengedélyüket, mivel a jelentős mértékű többletadó megfizetésének sokan már nem fognak tudni eleget tenni. Bár a jogszabályváltozások első hulláma november 1-jétől életbe lépett, egyelőre nem ostromolták meg a várt létszámban a NAV szerencsejáték-felügyeleti osztályát a játékgép üzemeltetők. A Magyar Szerencsejáték Szövetség szerint azonban a jelenleg tapasztalható kevés engedély visszaszolgáltatás nem tekinthető véglegesnek, és sokan csak az engedély szünetelését fogják kérni, illetve többen „bedöntik majd a cégüket” az új szabályok hatására.

 

  • kapcsolódó anyagok
INTERNET
INTERNET-JOG
ADÓZÁS
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
SZERENCSEJÁTÉK