Ismét egymásnak feszülnek a szociális partnerek a munkaidő irányelvről

2011.11.18. BruxInfo

Decemberben tárgyalóasztalhoz ülnek az európai munkaadók és munkavállalók, hogy legkésőbb jövő őszre megállapodjanak a munkaidő irányelv új koncepciójában.

Az Európai Bizottság az általa megadott alapelvek alapján, de változatlanul fogja benyújtani a majdani javaslatot a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A tervek szerint ezzel pont kerülhet olyan viták végére is, mint például az orvosok ügyeleti idejének elszámolása, valamint az, hogy kimaradhat-e egy tagállam a direktíva valamely rendelkezésének hatálya alól.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) két hónapos szervezeten belüli egyeztetés után a héten jelezte, hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni az európai munkaadói szervezetekkel egy új munkaidő irányelvről. A bejelentést a munkaadókat tömörítő BusinessEurope és az Európai Bizottság is üdvözölte. Andor László foglalkoztatási ügyekért felelős EU-biztos a közleményében azt írta, a döntés az európai szociális párbeszéd számára is egy fontos lépés.

Az egyeztetéseket a partnerek egymás között folytatják le, az európai uniós intézmények egyelőre nem szólnak bele, a tárgyalások alapját viszont az a felülvizsgálati jelentés képezi majd, amelyet az Európai Bizottság készített az elmúlt hónapokban a jelenleg is hatályban lévő szabályozásról. A dokumentum tartalmazza a Bizottság sorvezetőjét és a tagállamok sokat hangoztatott kívánalmait is.

Az uniós alapszerződés lehetővé teszi, hogy az európai munkavállalókat közvetlenül érintő jogszabályok javaslatát a szociális partnerek közösen alkossák meg. Eszerint a december 8-án kezdődő tárgyalásokra kilenc hónapjuk lesz a munkavállalói és munkaadói szervezeteknek. Ha ezt követően le tudnak tenni a Bizottság asztalára egy kompromisszumos szöveget, a testület változatlanul nyújtja azt be a szokásos intézményközi egyeztetésre.

Nyolc éve csak tárgyalnak

A munkaidő irányelv a 2003-as hatályba lépése óta komoly érdeksérelmeket okoz szinte a szociális szféra összes szereplőjének, és több tagállamnak is. Legalábbis az érintettek ezt állítják. Bár a direktívát kulcsfontosságúként értékelték a maga korában, és a mai napig sem teljesen haszontalan, hiszen minimumokat állít fel az európai uniós tagállamok munkaügyi szabályozása terén, de az irányelv felülvizsgálata immár nyolcadik éve komoly fejtörést okoz az EU-nak.

Az Európai Bizottság 2004-ben módosítási javaslatot is terjesztett elő, amelyről hat évig tartó egyeztetés után sem tudtak megállapodni az EU-intézmények, ezért 2009 tavaszán le is került a napirendről. A tervezet igyekezett pontosítani az ügyeleti idővel kapcsolatos szabályokat – külön kitétel foglalkozott például a kórházi orvosok „készenléti idejének” besorolásával -, miközben nagyobb rugalmasságot javasolt a heti munkaidő összesítésénél, és megpróbálta kezelni a heti 48 órás korlát önkéntes túllépésének a kérdését.

Szakértők szerint a jogszabály akkori bukása részben annak is köszönhető, hogy akkor már mindenki az európai parlamenti választásokra készült, és az Európai Bizottság is a mandátuma legvégén járt. 2010 elején viszont az új Bizottság igyekezett életet lehelni a direktívába. Új jogszabály beterjesztése helyett kétlépcsős egyeztetést indított a szociális partnerek között. A második szakasz idén februárban járt le.

Minderre azért volt szükség, mert az elmúlt 10-20 évben olyan változások mentek végbe a világban, és így az Európai Unióban is, amelyek alapjaiban változtatták meg a munkaerőpiaci struktúrát. A technológiai változások mellett a globalizáció, az átalakuló munkaerőpiaci kereslet és kínálat, valamint az egyéni munkaidős szabályozások is komolyan csökkentették az EU versenyképességét. Emellett pedig jelentősen gyengítette az EU-direktíva erejét, hogy túl általános, sok ponton (például az ügyeleti idők tekintetében) nem határoz meg pontos szabályokat, és még ezek alól is 11 tagország kimaradási lehetőséget (opt-out) kért.

A tárgyalási hajlandóság kifejezése azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének hatalmas, helyenként egymást kizáró ellentétek a felek között a jövőbeni munkaidő-szabályozás kapcsán. Vita van például a felülvizsgálat módjában, mert míg az Európai Bizottság és a munkavállalók az irányelv minden pontját újratárgyalnák, addig a munkaadók azt mondják, a működő jogszabályokat nem kell módosítani, csak a vitás pontokról, így a BruxInfo értesülései szerint az ügyeleti időről, és az éves szabadságokról, valamint a betegszabadságokról tárgyalnának.

A célok tekintetében sincs egyetértés: összehozhatatlannak tűnik, hogy míg a munkaadók az irányelv nagyobb rugalmasságát szeretnék elérni, addig a munkavállalók pontosabb, és precízebb szabályokat, és hatékonyabb szociális védelmet szeretnének kicsikarni a tárgyalásokon.

A tartalmi ellentéteket tekintve a szakszervezetek azt szeretnék, hogy a passzív ügyeleti idő (az úgynevezett „behívható” ügyeletben töltött idő – on-call time) munkaidőnek számítson – mondta a BruxInfónak korábban az ETUC főtitkár-helyettese. Az érvelésükben segítségükre lesz az Európai Bíróság is, amely korábban több olyan ítéletet hozott, amelyben ezt a véleményt támasztotta alá. Megjegyzendő, hogy ez volt az egyik pont, ami miatt megbukott 2009-ben az akkori jogszabály-tervezet.

Úgy tudjuk, ezzel szemben érvként vetődhet fel a munkaadók oldalán, hogy amennyiben így van, úgy 15 tagország sérti meg jelenleg is az európai szabályokat, és beláthatatlan költségeket okozna nemcsak a tagállamoknak, hanem a magáncégeknek is, ha munkaidőként kellene kezelniük az ügyeleti időt.

Ugyancsak kritikus pontja a szabályozásnak a kimaradás kérdése. A jelenlegi irányelv lényegében nyitva hagyja a tagországok előtt a lehetőséget arra, hogy felmentést kérjenek a munkaidő-direktíva hatálya alól (opt-out). Ezidáig Nagy-Britannia az, amely ezt kérte, a sajátos, és az európaitól jelentősen különböző szociális rendszere miatt.

A BruxInfo úgy tudja, az opt-out kérdésén is elbukhatnak a majdani a tárgyalások, mert míg az ETUC csak az opt-out eltörlését fogadja el, azzal érvelve, hogy pusztán gazdasági érdekből nem származhat sérelmük a munkavállalóknak, a BusinessEurope továbbra is ragaszkodik a kimaradási lehetőség megtartásához.

A december 8-án induló egyeztetés legfeljebb 9 hónapig tart. Megállapodás esetén az Európai Bizottságnak változatlanul kell benyújtania az irányelvet, a Tanács pedig nem módosíthatja azt: vagy elfogadja, vagy visszautasítja. Az Európai Parlamentet tájékoztatni kell, de a képviselők sem szólhatnak bele annak tartalmába.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MUNKAJOG
EURÓPAI UNIÓ