Az Európai Bizottság arra hívta fel a tagjelöltek figyelmét, hogy senkinek nincs még biztos helye a bővítés első körében. Mivel most már bizonyos, hogy 2004-ben “nagycsoportos” bővítés lesz, Brüsszel több eszközzel is igyekszik megőrizni az élenjáró tagjelöltek hajlandóságát a csatlakozáshoz szükséges reformok folytatására.
Jürgen Köppen, az Európai Unió magyarországi nagykövete hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság bízik benne, hogy a lehető legnagyobb számú tagjelölt országgal lesz képes lezárni a csatlakozási tárgyalásokat 2002 végére. Erre szerinte tíz tagjelölt állam bármelyikének lehetősége nyílik (vagyis Magyar-, Lengyel-, Cseh-, Észt- és Lettországnak, Szlovákiának, Szlovéniának, Litvániának, Máltának és Ciprusnak). Szakértők szerint a “nagycsoportos” bővítés egyik hátránya mindig is az volt, hogy a felkészüléssel legjobban haladó jelöltek elveszítik motivációjukat a csatlakozási követelmények teljesítése érdekében szükséges erőfeszítésekkel kapcsolatban arra hivatkozva, ha úgyis meg kell várni a lassabban haladókat (jelen esetben Lengyelországot), akkor nincs miért “erőlködni”. Brüsszel elejét kívánja venni ennek, ezért cselekvési tervet indít be 2002-ben, hogy megerősítése a jelöltek adminisztratív kapacitásának és igazságszolgáltatásának, amely konkrétan előírja, mikor milyen feladatokat kell elvégezni. Az is ösztönzően hat a tagjelöltekre, hogy a 2002. végi tárgyalászárásra esélyes tíz ország egyikének sincs biztos helye az első körben, mivel jelenleg még egyikük sem áll teljesen készen a csatlakozásra.
