Az európai szemeszter célja a nagyobb átláthatóság és számonkérhetőség

2011.11.24.

Az európai gazdasági szemeszter célja a tagállami költségvetési politikák nagyobb átláthatóságának és számonkérhetőségének kialakítása - mondta Zsarnóci Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) osztályvezetője egy budapesti konferencián csütörtökön.

Az Európai Bizottság magyarországi képviselete által szervezett, "Az első európai szemeszter: európai és magyarországi tanulságok" című rendezvényen a magyar EU-elnökség pénzügyi tanácsosa elmondta: a válság nyomán egyértelművé vált, hogy több koordinációra van szükség.

A gazdasági kormányzás erősítését célzó, a magyar EU-elnökség alatt kidolgozott "hatos csomagról" szólva kijelentette: legnagyobb érdeme, hogy előtérbe helyezte a korábban elhanyagolt adósságkritériumot, egy referenciaértéket vezetett be az állami kiadások növekedési ütemének kordában tartására, továbbá szigorúbb és körülhatárolható szankciókat állapít meg.

Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai és amerikai közpénzügyek nagyon hasonló pályát jártak be a válság alatt. Az euróövezeti gondok elsősorban a különböző intézményi keretek miatt alakultak ki - tette hozzá.

A közgazdász az euróövezeti válság kialakulásához vezető okok közé sorolta, hogy kudarcot vallottak a stabilitási és növekedési paktum szabályai, nem vették ugyanis figyelembe azokat a problémákat, amelyeket a magas államadóssági szintek jelentenek. Gondnak nevezte azt is, hogy szinte kizárólag a költségvetési szférát szabályozták az uniós előírások, így nem tűntek ki a piaci buborékok és a strukturális egyensúlytalanságok. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem volt hatékony eszköze a strukturális kiigazításnak, így már a válság előtt is gyenge növekedést produkált több euróövezeti állam, és nem volt meglévő válságkezelő mechanizmus sem, ezért meglepetésként érték a döntéshozókat a banki és szuverén krízisek - mondta.

Darvas Zsolt a válságkezelő intézkedések között javasolta egy euróövezeti bankszövetség létrehozását, továbbá az Európai Központi Bank jogköreinek kibővítését. Utóbbival kapcsolatosan kiemelte: alapvetően nem az lenne a cél, hogy a frankfurti szervezet kötvényeket vásároljon, hanem, hogy kellő támogatást adjon a Bizottság által javasolt euróövezeti kötvények kibocsátáshoz. Egy közös európai bankszövetség szerinte csökkentené a szuverén államok és bankrendszereik krízisei közötti szoros kapcsolatot, amely "gyilkos vegyületet" alkot jelenleg.

Duronelly Péter, a Budapest Alap pénzügyi igazgatója pedig arról beszélt, a válság bebizonyította a piacok számára, hogy a korábban elképzelhetetlen dolgok is bekövetkezhetnek, és emlékeztetett arra, hogy minden befektetési portfolió alapvetően épít a kockázatmentesnek tartott államkötvényekre.

Kifejtette: a bajba jutott államok más-más ok miatt szorultak külső segítségre. A válság alapvetően egy nagy buboréknak tekinthető egy olyan térségben, ahol nagyon különböző emberek laknak. Egy piacgazdaságban alapvetően kedvező dolog a különbözőség, de csak akkor, ha a gyengébbek kibuknak; ha erre nincs lehetőség, akkor az nem jó - tette hozzá.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
KORMÁNYZAT