Nyárra lesznek meg a nukleáris stresszteszt-eredmények

2011.11.25. BruxInfo

Jövő nyárra lesz meg az eredménye azoknak a nukleáris stresszteszteknek, amelyeket az Európai Bizottság kérésére végeztek el az elmúlt hónapokban a tagállamok hatóságai.

Jól halad az európai atomerőművek állapotfelmérése – közölte az Európai Bizottság csütörtökön, azt követően, hogy kiadta az első, egyben egyelőre előzetesnek tekinthető véleményét az EU területén működő nukleáris erőművek biztonságáról. A testület – a korábbi várakozásoktól eltérően – semmi konkrétumot nem hozott nyilvánosságra arról, hogy mely üzemek biztonságosak, és melyek nem, ezekre egyelőre még utalások sincsenek a bizottsági közleményben.

A végső eredményeket 2012 június végén publikálja az Európai Bizottság.
Az energiaügyekért felelős EU-biztos felidézte, a rendszerirányítóknak október 15-ig kellett elküldeniük az értékelésüket az atomerőművek biztonsági állapotáról, a nemzeti hatóságoknak pedig az év végéig kell elküldeniük Brüsszel számára a nemzeti vizsgálatok eredményét. Ezt követően a Bizottság, valamint más tagállamok szakértői végeznek helyszíni vizsgálatokat április végéig.

Günther Oettinger szerint egyelőre bármilyen becslés túl korai, az viszont már szerinte világosan látszik, hogy milyen jogszabályi hiányosságok vannak az európai jogrendszerben, amelyek pótlása szükséges lenne ahhoz, hogy az EU meg tudjon előzni egy – a fukusimaihoz hasonló – atomkatasztrófát.

Ezek között említi a testület egy olyan jogi keret megalkotását, amely meghatározná, hogy milyen feltételekkel, milyen területen, milyen konstrukciójú és technológiájú atomerőművet lehet építeni az Európai Unióban. Egy másik ötlet szerint a tagállamoknak határokon átnyúló katasztrófák esetén bevethető kockázatkezelési terveket kellene benyújtaniuk Brüsszelnek, annak érdekében, hogy egy ilyen baleset esetén minden tagállam tudja, hogy mi a dolga.

Ugyancsak a stressztesztek első tanulságai között határozta meg a Bizottság azt, hogy azonos jogrend szerint kellene működniük a nukleáris létesítményeknek minden tagállamban. Az európai megközelítés lényege, hogy a katasztrófák áldozatai például minden tagállamban azonos kártérítést kapjanak, emellett pedig az uniós finanszírozású kutatási programokat is jobban kellene fókuszálni a nukleáris biztonság fokozását célzó projektekre.

A nemzeti hatóságok teljes függetlenségének megteremtése szintén a tagállamok előtt álló feladat kell, hogy legyen – közölte a Bizottság, így ugyanis biztosítható lenne az európai szabványok maradéktalan betartása.

Bár a Bizottságnak nem volt lehetősége arra, hogy kötelezze a tagállamokat az atomerőműveik állapotának felmérésére, ettől függetlenül minden olyan uniós tagország vállalta az önkéntes stresszteszteket, amelyekben működik nukleáris erőmű. Ezek most Belgium, Bulgária, Csehország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Hollandia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és Nagy-Britannia. Litvánia is elvégezte a stressztesztet, annak ellenére, hogy egyetlen atomerőművét éppen most fogja bezárni.

Svájc és Ukrajna – mint az unió szomszédja – szintén jelezte, hogy részt vesz a felmérésben. Mindezt a Bizottság felkérésére, Günther Oettinger ugyanis a fukusimai atomkatasztrófa után azt kérte, hogy az EU mellett a szomszédos államok is vizsgálják felül a nukleáris létesítményeiket. Az EU területén jelenleg 143 atomreaktor működik.

Minden tagállamnak szuverén joga eldönteni, hogy termel-e nukleáris energiát
– mondta Günther Oettinger, hozzátéve, hogy az viszont már uniós hatáskör, hogy a Bizottság meghatározza: mindezt az elérhető legmodernebb és legbiztonságosabb technológiájú üzemekben teheti csak.

A stressztesztek legfőbb célja az volt, hogy az EU megbizonyosodjon arról, hogy a területén működő atomerőművek kibírnának-e egy olyan természeti katasztrófát, mint a fukusimai volt. A Japánban történt baleset során a fő gondot az okozta, hogy a földrengés megrongálta az erőművet, az azt követő szökőár pedig a pótlólagos energiaellátást szüntette meg, amely a fűtőelemek túlmelegedését akadályozhatta volna meg.

Bár szakértők szerint az Európában működő atomerőművek esetében gyakorlatilag lehetetlen, hogy két természeti katasztrófa is sújtson egyszerre egy létesítményt, ettől függetlenül a testület eszerint akarta felmérni a létesítmények biztonsági előírásait. A tesztek során a földrengés, az árvíz, az extrém hőmérséklet, a hó, a jég, a viharok, a tornádó, a heves eső és más szélsőséges természeti feltételek bekövetkeztét próbálták modellezni, valamint azt, hogy mi történne akkor, ha valamilyen ember okozta műszaki hiba, vagy például terrortámadás következtében kerülne veszélybe az erőmű.

500 millió euró a szovjet típusú erőművek lebontására

Az Európai Bizottság 500 millió euróval emeli az EU területén működő régi, szovjet technológiájú atomerőművek üzemen kívül helyezését – jelentette be ugyancsak csütörtökön a testület.

Egyébként is Litvánia, Szlovákia és Bulgária rendelkezésére áll 2013-ig mintegy 2,8 milliárd euró erre a célra, a mostani 500 millió euróból pedig Bulgária 185 millió eurót kap 2020-ig, Litvánia 210 milliót 2017-ig, Szlovákia pedig 105 milliót ugyaneddig az időpontig.

A támogatásnak feltételei is vannak. Egyrészt maradéktalanul végre kell hajtaniuk a nukleáris biztonságra és az atomhulladékok kezelésére vonatkozó uniós jogszabályokat; másrészt a három tagországnak pénzügyi tervet kell készítenie arra, hogy a saját forrásait hogyan kívánja a szovjet atomerőművek üzemen kívül helyezésére fordítani; emellett külön tervet kell benyújtani a lebontás technikai folyamatáról.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ