Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Beárazott jelzáloghitelek

2011.11.25. Jogi Fórum / dr. Fábián Erika

Döntött az Országgyűlés a hitelek THM mutatójának és kamatának maximum mértékéről, így a jövő évtől csak a jogszabályban meghatározott mértékig terjedhetnek a kölcsönök után felszámítható kamatok, költségek.

A jelzáloghitelek "valódi árának" átláthatóbbá tétele érdekében és az eltúlzott mértékű hiteldíjak korlátozása céljából került sor november elején az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítására (2011. évi CXLVIII. törvény). A Parlament gazdasági és informatikai bizottságának javaslatát 266 igen, 1 nem szavazattal és tartózkodás nélkül fogadta el a Ház. A jogszabály azt a nem titkolt szándékot foglalja magában, hogy az "árazás" új szabályai lehetővé teszik, hogy az ügyfelek megalapozott döntést hozzanak a hitelfelvételnél a pénzügyi intézmények különböző hiteleinek összevetésével. A törvény szabályozási körében a kölcsön-jogviszonyok két tipikus esetét emeli ki, egyrészt a magánszemélyek egymás közötti ügyleteit, másrészt a pénzügyi intézmény magánszemélynek nyújtott kölcsönkötelmét. A Polgári Törvénykönyv jövőre életbe lépő változásai alapján a kamat mértéke - ha azt a felek nem határozzák meg és jogszabály sem rendelkezik másként - továbbra is megegyezik a jegybanki alapkamattal, azonban magánszemélyek egymás közötti viszonyában kikötött kamat nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt értékét. Amennyiben a felek mégis az maximum határnál magasabb kamatot határoznak meg, úgy a jogszabály semmisnek nyilvánítja az előírt mértéket meghaladó kamatösszeget. A késedelmi kamat mértéke az előzőekhez hasonlóan magánszemélyek kölcsönügylete esetén szintén nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt összegét. A megjelölt mérték felett kikötött késedelmi kamat ebben az esetben sem teszi önmagában semmisség a szerződést, a semmisség csakis a kamatmaximum meghaladó részében következik majd be.

A fogyasztók és pénzügyi intézmények között kötött kölcsönügyletek változásai miatt a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) is ennek megfelelően módosul. Pénzügyi intézmény sem nyújthat a jövőben magánszemélynek olyan kölcsönt, melynek teljes hiteldíj mutatója (THM) meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt összegét. Kivételt jelentenek viszont a magas kockázatú és magasabb költségűnek titulált áruhitelek, hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó kölcsönök, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hitelek. Az ilyen kölcsönügyleteknél a THM legfeljebb 39 százalékponttal haladhatja meg az alapkamatot.

A törvényben külön kategóriát képeznek a magánszemély ingatlanán alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott kölcsönszerződések (jelzáloghitel-szerződések), melyek folyósítása esetében a hitelezőnek a kamatot referencia-kamatlábhoz kell kötnie, vagy pedig hosszabb időre rögzítenie kell ezt a kölcsönszerződésben. Számos hitelszerződés kiszámíthatatlanná tette ugyanis a kamatváltozást azáltal, hogy csupán induló kamatlábat jelölt meg a szerződésben, majd a kamatot a pénzpiaci változások függvényében módosította. A jelzáloghitel-szerződések esetében további korlátozás, hogy a pénzügyi intézmény a fogyasztó szerződésszerű teljesítése esetén nem számíthat fel a kamaton túl rendszeresen fizetendő, kamat jellegű díjat vagy költséget. Nem rendszeres díjak és költségek előírására ugyanakkor lehetőség nyílik, ám azok mértéke korlátozott (évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelhető).

A módosított jogszabályok alapján a kölcsön kamataira és a THM-re vonatkozó korlátozásokat a hatálybalépést követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni. A törvény előírja ugyanakkor, hogy a 2012. január 1-je előtt kötött, egy évnél hosszabb futamidejű jelzálog-hitelszerződések esetében a pénzügyi intézménynek 2012. májusának végéig egy alkalommal lehetővé kell tennie a kölcsönszerződés módosítását annak érdekében, hogy megfeleljen e törvény rendelkezéseinek.

A jogalkotó átláthatóbb jelzálog-hitelezést, és az uzsorakölcsönök visszaszorulását reméli a törvény által érintett jogszabályok új rendelkezésinek életbe lépésével. A Nemzetközi Bankárképző Központ (NBK) az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a kamatplafon bevezetésével magánszemélyek viszonyában valóban csökkenhetnek az uzsorakölcsönök, míg a pénzügyi intézmények hitelezése esetén a rögzített THM mérték nem hoz nagy változást, mivel a jogszabályban meghatározott maximumnál magasabb THM csak egy-két bank hiteltermékénél fordul csak elő jelenleg is.

A jogszabály-módosítások kapcsán a bankok számára várhatóan komolyabb költséget és adminisztrációt fog jelenteni, hogy 2012. május 31-ig lehetővé tegyék a már megkötött jelzálog-hitelszerződések tekintetében a szerződésmódosítást és a vonatkozó feltételeket 90 nappal előbb nyilvánosságra hozzák.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
PÉNZÜGYI SZEKTOR