Uniós témákról tárgyaltak Veszprémben közép-európai igazságügyi vezetők

2011.11.25. MTI

Elsősorban az úgynevezett áldozatvédelmi csomaggal kapcsolatos uniós témakörről tárgyalt a közép-európai térség hat országának igazságügyi vezetője, illetve képviselője pénteken Veszprémben, a kétnapos igazságügyi "csúcstalálkozó" zárónapján.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, a tanácskozás házigazdája az ülésszak zárását követően az MTI-nek azt mondta, hogy az áldozatvédelem témakörében az Európai Unió (EU) soros magyar elnöksége idején, azaz 2011. első félévében jelentős haladást sikerült elérni, s most a soros lengyel elnökség további részleteket kíván tisztázni. Ezért a lengyel kollégák tájékozódtak az áldozatvédelem részletes szabályozásával kapcsolatos tagállami álláspontokról - tette hozzá.

Reményeink szerint az EU decemberi miniszteri tanácsülésén a soros lengyel elnökség "előrelépést tud felmutatni", s azzal közel jutunk a témakör lezárásához - mondta az igazságügyi tárca vezetője.

Navracsics Tibor közlése szerint a közép-európai országok közötti igazságügyi együttműködés lehetőségeit áttekintő tanácskozás részvevői eszmecserét folytattak egy másik uniós témáról is, a közjegyzői munkakör szabályozásáról, közelebbről a közjegyzők "állampolgársághoz kötéséről". Ennek lényege az, hogy a legtöbb uniós tagállam a közjegyzői pozíció betöltését nemzeti állampolgársághoz köti - mondta.

Ismertetése szerint az Európai Bíróság több nyugat-európai országgal szemben hozott döntésében kimondta: amennyiben nem közhatalmi feladatokat látnak el a közjegyzők, akkor nem lehet a posztot állampolgársághoz kötni. A bíróság szerint ugyanis a vállalkozás szabadsága jegyében minden uniós állampolgár számára meg kell nyitni ehhez a lehetőséget - tájékoztatott.

"Azt vitattuk meg, hogy az egyes közjegyzői tevékenységek mennyire jelentenek közhatalmi feladatot" - hangsúlyozta Navracsics Tibor. Rámutatott arra, hogy ilyen szempontból épp a magyar szabályozás olyan, amely szerint döntően közhatalmi feladatokat látnak el a közjegyzők.

Utalt arra, hogy az utóbbi években a közjegyzők "gyakorlatilag a bírósági rendszer hatékonyságának problémáit kezelik". Csaknem két éve már a fizetési meghagyásokat is a közjegyzők bocsátják ki, tehát nálunk lényegében a közjegyzők tevékenységének jelentős részét a közhatalmi feladatellátás teszi ki - fogalmazott az igazságügyi miniszter.

Szavai szerint a magyar álláspont éppen ezért az, hogy ne változtassunk a jelenlegi szabályozáson, azaz kötődjön nemzeti (magyar) állampolgársághoz a közjegyzői státusz. Rámutatott, hogy a jelenlévő országok igazságügyi képviselői is nagyjából hasonló megoldásról számoltak be, s abban állapodtak meg, hogy uniós szinten is összehangolják egymás álláspontját, és egységes fellépésüket is, ha ez szükségessé válik.

Tájékoztatott arról is, hogy szlovén kezdeményezésre a felszámolók bírósági ellenőrzésének kérdésköréről is tárgyaltak, összehasonlítva a különböző országokban létező megoldásokat. A szlovének ezt a szabályozási rendszer továbbfejlesztése érdekében vetették fel - jegyezte meg Navracsics Tibor.

A közép-európai igazságügyi vezetők, illetve képviselőik immár második alkalommal megrendezett csúcstalálkozóján Navracsics Tibor mellett Jirí Pospísil cseh és Drazen Bosnjakovic horvát igazságügyi miniszter, valamint Juraj Palús szlovák és Bostjan Skrlec szlovén igazságügyi államtitkár, illetve Igor Dzialuk lengyel helyettes államtitkár vett részt.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖZIGAZGATÁS
KÖZJEGYZŐK
KÖZIGAZGATÁSI REFORM
EURÓPAI UNIÓ
KORMÁNYZAT
KÜLFÖLDI KORMÁNYZATOK
KÜLFÖLDI PARLAMENTEK