Az EU társakra vár a durbani klímakonferencián

2011.11.28. BruxInfo

Az EU lépésekre és határidőkre lebontott globális kibocsátás-csökkentési keret elfogadásától teszi függővé a jövő héten Durbanban kezdődő miniszteri szintű klímakonferencián részvételét egy második kiotói kötelezettségvállalási időszakban – jelezte csütörtökön Connie Hedegaard, az EU klímaügyi biztosa.

Az Európai Unió kész kivenni részét a klímaváltozás elleni globális fellépésből, de nem kér a magányos hős szerepéből, annál is inkább, mert az összkibocsátásból való részesedése mindössze 11 százalék és a következő években-évtizedekben ez az arány is csökkeni fog. Ezt az üzenetet fogalmazta meg a november 28. és december 9. között a dél-afrikai Durbanban sorra kerülő ENSZ-klímakonferencia előtt Connie Hedegaard, az Európai Unió klímaügyi biztosa.

A dán nemzetiségű biztos csütörtöki sajtótájékoztatóján arra sürgette az Egyesült Államokat, Kínát és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában fontos szerepet játszó többi országot, hogy Durbanban világos kötelezettséget vállaljanak arra, hogyan és mikor teljesítik azokat a célokat, amelyek maximum 2 Celsius fokra korlátoznák a légköri hőmérsékletváltozást az iparosodás előtti időkhöz képest. Hedegaard figyelmeztetett, hogy az eddig tett nemzeti vállalások a szükségletek mindössze 60 százalékát fedezik, újabb vállalások hiányában nincs remény a 2 Celsius fokos cél elérésére. „Ha nem cselekszünk gyorsan, a Koppenhágában rögzített 2 Celsius fokos cél sem lesz elég” – mutatott rá.

A biztos szerint a kiotói jegyzőkönyvben a fejlett és a fejlődő világ között meghatározott emisszió-csökkentési erőfeszítés-megosztás nem tükrözi többé a mai helyzetet. 2035-ig az energia iránti új kereslet 90 százaléka a fejlődő országoktól származik majd. Miközben az EU egy főre eső átlagos kibocsátása 8,1 tonna, addig Kína már 6,8 tonnánál tart, amivel elérte Olaszország hányadát. A globális kibocsátás közel negyedéért (24 százalékáért) Kína felelős ma már, amivel a legnagyobb CO2-kibocsátóvá vált a világon. A második helyen az Egyesült Államok áll 18 százalékos részesedéssel, és csak utána jön a sorban az EU 11 százalékkal.

Az EU ezért sürgetőnek tartja egy ambiciózus, átfogó és jogilag kötelező globális klímakeret-megállapodás elfogadását, ami valamennyi nagyobb gazdaságot bevonná. Hedegaard szerint a Kiotói Jegyzőkönyv abban a tekintetben is idejét múlta, hogy a fejlett országokhoz hasonlóan a fejlődőktől is elvárható, hogy jogilag kötelező és ne csak önkéntes vállalásokat tegyenek.

A biztos ugyanakkor leszögezte, hogy az EU bizonyos feltételekkel kész beleegyezni abba, hogy a 2008 és 2012 közötti első kiotói vállalási időszakot egy második kövesse. Azt is látni kell ugyanakkor a klímapolitikus szerint, hogy Kiotó önmagában már nem elégséges, hiszen Japán, Oroszország és Kanada is jelezte, hogy nem kíván csatlakozni egy második vállalási időszakhoz (az USA és Kína pedig már az elsőben sem vett részt). Ezért 2012 után Kiotó várhatóan csak a globális kibocsátás 16 százalékát fedi majd le.

A kérdés tehát az, hogy mi lesz a fennmaradó 84 százalékkal?

Az Európai Unió több feltételtől teszi függővé esetleges részvételét egy második kiotói vállalási időszakban. Mindenekelőtt azt szeretné, ha a dél-afrikai konferencián egy útitervet és világos menetrendet fektessenek le globális szinten, jogilag kötelező erővel az emissziócsökkentésre, aminek legkésőbb 2020-ig hatályba kellene lépnie.

Az EU a kiotói rendszer környezetvédelmi integritását is erősítené szeretné egy, az erdőgazdálkodással összefüggő klímavédelmi elszámolási keret és az első vállalási időszakból megmaradó kibocsátási egységek, az úgynevezett forró levegő (hot air) megoldásán keresztül. További feltétel, hogy egy vagy több új piaci alapú mechanizmust hozzanak létre egy hatékony nemzetközi karbon piac kifejlődését előmozdítandó.

Hedegaard fontosnak tartja továbbá, hogy azokról a nyitott kérdésekről is megállapodjanak, amelyekről tavaly Cancúnban nem sikerült. Ezek közé tartozik, hogy lehetőség szerint döntés szülessen a nemzetközi légiközlekedés és a tengeri hajózás bevonásáról globális szinten a kibocsátás-csökkentési erőfeszítésekbe, és egy mezőgazdasági munkaprogramot is elindítsanak.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖRNYEZETVÉDELEM
EURÓPAI UNIÓ