Európai Szabadalom – az Egységes (EU) Szabadalmi Bíróság vajúdása

2011.11.28. Jogi Fórum

A közös európai szabadalmi bíráskodás tervezett rendszeréről az Európai Bíróság korábban idén úgy foglalt állást, hogy az „integrált” szabadalmi bíróság létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodás-tervezet nem felel meg az uniós jognak, a tervezett szabadalmi bíróság nem egyeztethető össze az uniós joggal.

Az Európai Bíróság fentebb említett véleményét követően 2011. októberében újabb szerződéstervezet látott napvilágot, melyben - úgy tűnik - kijavították a korábbi, uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított rendelkezéseket. Remélhetőleg a szabályozást illetően elhárult minden akadály egy egységes szabadalmi bíróság születése elől.

A jelenlegi helyzet

Az 1973 óta létező Európai Szabadalmi Egyezménynek (ESZE) köszönhetően egyetlen bejelentés alapján, egyetlen eljárásban szabadalmi oltalmat lehet szerezni az Egyezményben részes tagállamokban.

Az ESZE hátránya az, hogy az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (ESZH vagy EPO) benyújtott – az ESZH által megadott – európai szabadalom csak akkor érvényes a jogosult által kiválasztott, egyezményben részes országokban, ha ezen országokban egy külön eljárással a nemzeti hivatalok előtt hatályosítják azt. Az Európai Szabadalmi Egyezmény rendszere sokkal költségesebb a bejelentők számára, mint a konkurens amerikai vagy japán modell. Az adminisztratív és jogi kiadásokon kívül ez a folyamat jelentős fordítási költségekkel is jár.

Ennek végső soron az lesz a következménye, hogy az EU tagállamok versenyképessége és a nemzeti gazdaságok innovatív képessége csökken: ha a szabadalmi oltalom itt kedvezőtlenebb feltételekkel igényelhető, akkor azt kevesebben fogják igénybe venni, ha pedig az innovatív megoldások nem védhetők (vagy nehezebben védhetők), akkor az itteni piaci szereplőknek kevésbé éri meg a fejlesztésbe fektetni.

A költségesség mellett az ESZE további nehézsége, hogy a jogérvényesítés (a megadott szabadalom alapján történő fellépés eljárása) nem egységes, azt minden egyes tagállamban külön kell kezdeményezni. A szabadalombitorlás miatt tehát minden országban külön pert kell indítani, ami általában még drágább, mint maga a bejelentés. Ráadásul előfordulhat, hogy a bírói gyakorlat és a per eredménye eltérő lesz országonként.

A teljes cikket a Jogi Fórum IP&IT jogi blogjában olvashatja→

  • kapcsolódó anyagok
INTERNET
INTERNET-JOG
SZABADALOM
VÉDJEGY