Még egy romastratégia sem érkezett a Bizottsághoz

2011.11.29. BruxInfo

Péntekig még egy tagállam sem küldte el az Európai Bizottságnak nemzeti romaintegrációs stratégiáját – tájékoztatta a testület a BruxInfót, miután egyre többen megkongatják a vészharangot azzal kapcsolatban, hogy több tagország vélhetőleg nem is fogja ezt megtenni az év végéig.

Mindössze öt hetük maradt az európai uniós tagállamoknak arra, hogy – vállalásuknak megfelelően – elküldjék az Európai Bizottság számára a nemzeti szinten kidolgozott romaintegrációs stratégiákat.

A tagországok állam- és kormányfői június 24-i ülésükön állapodtak meg abban, hogy az év végéig mind a 27 uniós tagország külön befogadási stratégiát készít, mégpedig a nemzeti romastratégiák európai keretprogramjának sorvezetői szerint, amelyeket áprilisban mutatott be a Bizottság, és amelyet a május végi ülésükön fogadtak el a tagállamok szociális miniszterei.

Az Európai Bizottság úgy tájékoztatta a BruxInfót, hogy egyelőre egyetlen tagállam sem nyújtotta be a saját romastratégiáját, de – mint Viviane Reding igazságügyekért felelős EU-biztos szóvivője fogalmazott – „nem is jelezte egyelőre senki, hogy nem fogja elkészíteni a programját”. Matthew Newman emlékeztetett, hogy a legtöbb országban komoly szakpolitikai munkát, majd utána társadalmi egyeztetést igényel egy ilyen integrációs stratégia kidolgozása, és a határidő csak december 31-én jár le.

Sem ő, sem más bizottsági forrás nem kívánta, még név nélkül sem megjósolni, hogy mi várható az év végén, és hogy a tagállamok végül mennyire lesznek kezdeményezők, egyelőre úgy tűnik, mindenki bízik abban, hogy az év végére ott lesz a 27 program a testület asztalán.

Nem mindenki ilyen bizakodó. Az Európai Parlamentben tartott november eleji meghallgatáson részt vevő Soros György, a milliárdos üzletember, aki az alapítványán keresztül tevékeny szerepet vállal a romák integrációjában, azt mondta: hét tagállam kapcsán is fennáll a veszélye annak, hogy nem készítik el idejében, vagy egyáltalán a programokat. Azt sem a rendezvényen, sem később újságírók szűk csoportjának, köztük a BruxInfo tudósítójának adott interjúban nem részletezte, hogy mely államokról van szó, és milyen forrásokon alapul a becslése.

Ettől függetlenül több parlamenti forrás is aggódik amiatt, hogy valóban eredménytelen lehet az uniós kezdeményezés, hiszen néhány tagország vonakodik teljesíteni azt a kötelezettséget, amelyért a tagállami vezetők is jótálltak júniusban.

Dánia vonakodik

Eddig egyedül Dániáról derült ki nyilvánosan is, hogy nem támogatja az uniós romastratégiát, legalábbis azt, hogy a tagországoknak külön is jelentős adminisztrációs és anyagi erőfeszítéseket kelljen tenniük a cigányság integrációjával összefüggésben. Még az előző dán kormány szociális minisztere a május végi brüsszeli tanácsülésen azt mondta, Dániának már van egy szakpolitikai stratégiája a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására, nem tartja szükségesnek elkészíteni egy roma-specifikus programot is.

Koppenhága ráadásul azért is vonakodik külön foglalkozni a romákkal, mert a lakosságának elenyésző százaléka roma származású, de diszkriminatívnak is tartaná külön foglalkozni velük. Andor László szociális ügyi EU-biztos májusban erre azt mondta, „remélem, hogy Dánia 2012 első félévében soros elnökként nem a lelátón ülve fogja majd végignézni az európai romastratégia végrehajtását”.

Balog Zoltán
társadalmi befogadásért felelős államtitkár ezzel kapcsolatban azt mondta, "ha nem javítunk a romák helyzetén, a problémák elérhetnek más országokat is, nemcsak azokat, amelyeket jelenleg is érint". Egy EU-diplomata ennél is egyértelműbben fogalmazta meg a BruxInfónak, hogy „azért kell a fejlett északi és nyugati országoknak is foglalkozniuk a romákkal, hogy a romák ne menjenek oda”.

Dániában azóta új kormány alakult, amely egyelőre még nem nyilatkozott arról, hogyan szeretné a jövőben kezelni a romák helyzetét.

A BruxInfónak nyilatkozó Járóka Lívia néppárti EP-képviselőnek sincs tudomása arról, hogy bármely ország is el akarná szabotálni az uniós szinten elkezdett munkát. Az Európai Parlament egyetlen roma származású képviselője is a bizottsági érvet hangoztatja: a tagországi vezetők kötelezettséget vállaltak a tagállami romastratégiák kidolgozására.

A képviselő azt mondta, úgy tudja, Svédország és Románia is gyakorlatilag elkészült a programmal, ahogyan a nem EU-tag Szerbia is csatlakozott a programhoz. A Bizottság tisztviselői pedig arra hívták fel a BruxInfo figyelmét, hogy Bulgária is a folyamat végéhez közeledik.

Kész a magyar program is

Ahogyan Magyarország is. Úgy tudjuk, a magyar kormány november végén, azaz a következő napokban véglegesítheti Magyarország romintegrációs stratégiáját. A tervezet gerince már júniusban elkészült, és azt stílszerűen éppen Brüsszelben be is mutatta az akkor leköszönő magyar soros elnökség.

Az ősszel lefolytatott társadalmi vita során két új elem került bele a befogadási tervbe: egyrészt az eredetinél nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a cigányság problémáinak kommunikációs aspektusaira. Balog Zoltán kifejtette, a program számos módszert kínál arra, hogy megpróbálják elmagyarázni a többségi lakosságnak: a romák integrációja a többségi társadalom érdeke is, ráadásul komoly nemzetgazdasági haszna is lenne a több százezer munkanélküli cigány társadalmi beillesztésének.

Másrészt a közbiztonsági dimenziót erősítené a kabinet. Példaként említette az uzsorakamatok letörésével kapcsolatos törvényt, amellyel szerinte Magyarország élen jár a tagállamok között.

Balog Zoltán a november eleji európai parlamenti rendezvényen a BruxInfo kérdésére sem kívánta megjósolni, hogy mi lesz az év végéig, "december 10. után lehull a lepel mindenkiről" - fogalmazott a konferencia szünetében. A vonakodó nyugat-európai országoknak ugyanakkor feltette a kérdést: "az orvosaink kellenek, de a romáink nem?".

További menetrend

Az Európai Bizottságnak nincs jogi kötőerővel bíró eszköze a tagállami romastratégiák elkészítésének kikényszerítésére. A tagállamok által is elfogadott menetrend szerint viszont a beérkező integrációs programokat az Európai Bizottság értékelni fogja, és a Roma Platform április 8-i ülésén fogja azokat bemutatni, megfelelő szakpolitikai ajánlásokat megfogalmazva a tagországoknak.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ