Elfogadták a bírósági és az ügyészségi törvényt

2011.11.29. Jogi Fórum/ Magyarorszag.hu

A parlament hétfőn döntött a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről, elfogadta az ügyészségi törvényt és a bíróságok szervezeti átalakításáról szóló javaslatot.

A 2012-es költségvetést megalapozó salátatörvény szerint plázastopot vezetnek be, állami feladat lesz a tankönyvellátás, változnak a nyugdíjemelés szabályai, a bírságok köztartozásnak minősülnek, csökken a közösségi közlekedés támogatása, a parlamenti frakciók pedig több pénzből gazdálkodhatnak jövőre.

Megtiltotta január 1-jétől a háromszáz négyzetméteresnél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítését, valamint a már meglévő kereskedelmi egységek ezt meghaladó méretűre bővítését az Országgyűlés hétfőn. A jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat a parlament 258 igen szavazattal, 108 nem ellenében fogadta el.

A plázastop alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, figyelembe véve a vidékfejlesztési miniszter részvételével működő bizottság véleményét. A bizottságnak vizsgálnia kell a tervezett kereskedelmi építmény környezetre gyakorolt hatását, valamint az érintett település és környékének kereskedelmi ellátottságát. A részleteket a kormány rendeletben állapíthatja meg. A kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint a plázastop 2014 végéig lesz érvényben.

Állami feladat lesz a tankönyvellátás

A salátatörvény elfogadásával a Ház arról is rendelkezett, hogy a tankönyvellátás - azaz a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése, az iskoláknak történő eljuttatásuk megszervezése, valamint a vételárak beszedése - állami közérdekű feladat, amelyet egy kiemelten közhasznú nonprofit kft., a Könyvtárellátó végez. Ez a rendelkezés 2012. október 1-jén lép hatályba.

Az új szabályozás szerint a tanulók egy évben egy tankönyvet legfeljebb kétszer vásárolhatnának meg listaáron, másodszor akkor, ha a könyv elveszett vagy használhatatlanná vált. Ha a diák szándékosan tett használhatatlanná egy tankönyvet, a pótlásáért magasabb árat kell fizetnie. A tankönyveket az iskola árusítja, amiért jutalékot kap. A jutalék nagyságát a Könyvtárellátó javaslatára az illetékes miniszter állapítja meg.

A felsőoktatási törvény kiegészül azzal a passzussal, hogy az illetékes tárca vezetője határozza meg az új hallgatók létszámkeretének intézmények közötti elosztását és az intézményi keretszámokat.

Változnak a nyugdíjemelés szabályai

A salátatörvény szerint az ellátást januárban ezentúl csak az inflációval kell növelni, ha pedig a pénzromlás legalább 1 százalékkal nagyobb a tervezetnél, úgy novemberben - januárra visszamenőleg - a különbséggel emelni kell a nyugdíjakat. Így megszűnik az a lehetőség, amely szerint 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedés felett lehetőség van a nyugdíjak reálértékének emelésére.

A törvénycsomag átalakítja az elítéltek gyógyszerellátásának szabályait is. Ők jelenleg térítés nélkül kapják a gyógyszert, ám a jövőben ha jövedelemmel rendelkeznek, nekik is fizetniük kell az orvosságért, különös méltánylást érdemlő esetekben azonban a büntetés-végrehajtási intézet átvállalhatja az árát. A hozzátartozója által finanszírozott gyógyszert ugyanakkor használhat az elítélt, de csak külön engedéllyel.

Köztartozásnak minősülnek a bírságok

Központi számlára kerülnek a jövőben a bírságbevételek, és az államháztartási törvény kiegészül azzal a szabállyal, hogy a kiszabott bírság és a késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, amit adók módjára kell behajtani. A közúti közlekedési törvényben úgy módosul a jogszerűtlenül elhelyezett reklámtáblákért kiszabható bírság, hogy a felső, 500 ezer forintos határ ugyan megmarad, de bekerült a jogszabályba egy 100 ezer forintos alsó limit is. A bírság összegének meghatározásakor a hatóságnak mérlegelnie kell egyebek mellett a balesetveszély lehetőségét és a tilalom megszegésének ismétlődését.

Tizenhat milliárddal csökken a közösségi közlekedés támogatása

A közösségi közlekedés támogatására az állam jövőre 16 milliárd forinttal kevesebbet fordít, mint idén, ezt a fogyasztói árkiegészítés csökkentésével érik el. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás ezentúl nem az öregségi nyugdíj legkisebb összegével, hanem annak 80 százalékával egyezik majd meg.

Újdonság, hogy a következő évtől nemcsak az önkormányzati, hanem az állami bérlakások építésekor sem kell földvédelmi járulékot fizetni. A törvény azt kimondja, hogy az olyan védett természeti területeket, amelyek magántulajdonba kerültek, 2015. december 31-ig ki kell sajátítani az államnak.

Az úthasználatért fizetendő pótdíj az eddigi egy helyett két év alatt évül el, de a pótdíj után kamat nem követelhető. A pótdíjfizetési felszólítást továbbra is az út díjfizetés nélküli használatától számított 60 napon belül kell postára adni. Új szabály viszont, hogy ha az üzembentartó személye megváltozott, és azt nem jelentette a központi nyilvántartóba - ezért nem valós címre ment a felszólítás -, akkor a 60 napot onnantól kell számítani, hogy kiderült, ki a tényleges üzembentartó.

Több pénzt kapnak a parlamenti frakciók

Az ideinél több pénzből gazdálkodhatnak jövőre az országgyűlési képviselőcsoportok. A parlament erről a jövő évi költségvetést megalapozó törvények elfogadásával döntött. A frakciók a működésükkel járó kiadásokra továbbra is kapnak havonta 5,8 millió forintot, ez huszonöt képviselő alapdíjával egyenlő. A kormánypártok ezen felül eddig képviselőnként az alapdíj 55 százalékának megfelelő összeget vehettek igénybe, az ellenzéki pártok pedig 85 százaléknyit. Ez emelkedik most kis mértékben, 60, illetve 90 százalékra, míg a független képviselők munkájuk segítéséhez az alapdíj összege helyett annak 105 százalékát kapják ezután.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legnagyobb parlamenti frakció, a Fideszé az eddigi 414 millió forint helyett nagyjából 445 millió forintból gazdálkodhat jövőre. A szocialista frakció idei támogatását 207 millió forintban határozták meg, ez jövőre 190 millióra csökken, mivel októberben tízen elhagyták a képviselőcsoportot. A KDNP-frakció 131 millió forintból, a Jobbik az idei 178 millió helyett 185 millióból, az LMP pedig 105 helyett körülbelül 107 millióból gazdálkodhat 2012-ben.

Átalakul a bíróságok igazgatása

Januártól elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság (LB) - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye, az Országgyűlés 260 igen szavazattal, 105 nem ellenében fogadta el a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvényt. Eszerint a tizennégy év után megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az OIT-elnök igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnek, akit az államfő jelölésére a parlament választ meg kétharmados többséggel 9 évre a legalább ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező bírók közül. Hatáskörébe tartozik a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele (a kinevezési jog a köztársasági elnököt illeti meg). Az OBH elnöke újraválasztható, ha lejár a megbízatása, ha pedig a parlament addig nem talál a helyére új elnököt, mandátuma az utódja megválasztásáig meghosszabbodik.

A bírósági hivatal elnökének feladata lesz a többi között, hogy - az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása érdekében - másikat jelöljön ki a leterhelt bíróság helyett annak kérésére vagy a legfőbb ügyész indítványára. Az OBH elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli és véleményezi, igazgatási feladatot azonban nem végez majd. A testület a Kúria elnökéből és 14 bíróból - egy ítélőtáblaiból, öt törvényszékiből, hét helyi bíróságiból és egy munkaügyiből - fog állni. A bírói tanács elnöki tisztségét a tagok tölthetik be félévenkénti rotációval, a tagokat pedig az összbírói értekezletek által delegált küldöttek választják maguk közül. Az államfő vagy az OBT kétharmados többséggel hozott indítványára a parlament megfoszthatja tisztségétől a bírósági hivatal elnökét.

A Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke igazgatási jogköröket nem gyakorol majd. A főbírót továbbra is az Országgyűlés választja - a minimum ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül - kétharmados többséggel 9 évre, a köztársasági elnök jelölésére. Ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.

A Kúria feladata marad a felülvizsgálati kérelmek elbírálása és - amennyiben egy büntetőügy megyei szinten kezdődik - a harmadfokú eljárás lefolytatása. Továbbra is végzi majd a joggyakorlat egységesítését, és dönt az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről, indokolt esetben a megsemmisítésükről, továbbá megállapíthatja, ha a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta.

A fideszes Papcsák Ferenc zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával a Ház úgy határozott, hogy az államfő az OBH és a Kúria elnökének személyére december 15-ig tegyen javaslatot, és őket a parlament még ebben az évben válassza meg. A módosító indítvány alapján a Legfelsőbb Bíróságot vezető Baka Andrást pályázat kiírása nélkül a Kúria tanácselnökének kell kinevezni. A főbíró a parlamenti vitában november elején élesen bírálta az igazságszolgáltatási reform tervét, amiért az korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalmat ad az OBH elnökének kezébe. A záróvitában elhangzottakra reagálva Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta: Baka András nem lehet a Kúria elnöke, mivel nem felel meg annak a kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő.

A bírósági rendszer az igazságszolgáltatási reform után is négyszintű marad: az LB helyébe a Kúria lép, az ítélőtáblák alatt pedig megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és - 2013. január 1-jétől - járásbíróságok helyezkednek el. Ezeken kívül - az ugyancsak 2013-tól a munkaügyi bíróságokat felváltó - közigazgatási és munkaügyi bíróságok működhetnek különbíróságként, amelyek csak első fokon járhatnak majd el, a határozataik elleni fellebbezést pedig a törvényszékek fogják elbírálni.

Három évre áthelyezhetők a bírók

A bírói pályázatokról az OBH-elnök dönthet, akár a bírói tanácsok által hozott rangsortól eltérve is, de az álláshely betöltésére csak a rangsor első, második vagy harmadik helyén álló pályázót javasolhatja. Megüresedő álláshely esetén arról is határozhat, hogy az újat a megüresedés helyén vagy más bíróságon kell kiírni, illetve joga van arra, hogy nem ír ki pályázatot. A bírók jogállását érintő újdonság, hogy háromévenként egy évre ki lehet rendelni őket másik bíróságra a hozzájárulásuk nélkül. Erről, ha törvényszék illetékességi területén belül történik a kirendelés, a törvényszék elnöke dönt, ha azon kívül, akkor az OBH elnöke. A hivatal elnöke egyébként úgy is kiírhat bírói pályázatot, hogy meghatározza azt az időtartamot, amely alatt a bíró más szolgálati helyre kirendelhető. Ez a külön pótlékkal honorált mozgó bírói státusz. Az új értékelési szabályok szerint először a hároméves kinevezés letelte előtt, majd a határozatlan idejű kinevezést követő 3 év elteltével, ezt követően pedig nyolcévenként kell értékelni a bírákat, de lehetőség lesz soron kívüli értékelésre is. Az értékelés következménye lehet az alkalmatlanság megállapítása, így a bíró felmentése.

A bírói alapilletményekről rendelkező jogszabály - amelyet a Ház külön, 259 képviselő támogatásával, 87 ellenében, 11 tartózkodás mellett fogadott el - 14 fizetési fokozatot állapít meg, a továbblépésre három év elteltével nyílik lehetőség. Az igazságszolgáltatási reform koncepcióját Áder János fideszes európai parlamenti képviselő dolgozta ki, a normaszöveget pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készítette el és nyújtotta be a parlamentnek. Az indoklás szerint az új igazgatási modell előnye, hogy a szakmai és az igazgatási hatáskörök nem keverednek: a Kúria elnöke a szakmai vezetésért lesz felelős, az OBH elnöke pedig igazgatási kérdésekben dönt.

Elfogadta a Ház az új ügyészségi törvényt

A legfőbb ügyész részt vehet a Kúria ülésein és kiemelt ügyekben eldöntheti, az ügyészség mely bíróságon emel vádat - rögzíti az ügyészségről szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn este fogadott el az Országgyűlés. Eszerint megszűnnek és január 1-jétől az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak a katonai ügyészségek. A jogszabályt 258 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyta jóvá a parlament, majd - ugyanennyi igennel, 82 nem szavazat és 12 tartózkodás mellett - fogadta el az ügyészek jogállásáról, illetve az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatot is.

A változtatásokkal az ügyészi szervezetet irányító legfőbb ügyész - a közjogi méltóságokhoz hasonlóan - hivatalos és magánprogramjain is személyi védelemre lesz jogosult. További újdonság, hogy tanácskozási joggal részt vehet a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - ülésein. Emellett a büntetőeljárási törvény nyári módosításának megfelelően kiemelt ügyekben eldöntheti, hogy az ügyész mely bíróságon emel vádat. Ezt az eljárás ésszerű időn belüli lefolytatása, illetve soron kívüli elbírálása érdekében teheti meg. A legfőbb ügyészt egyébként kilenc évre kétharmados többséggel választja meg a parlament, s ha utódját nem sikerül időben megválasztani, mandátuma az eredményes választásig meghosszabbodik.

Átveheti a főügyész a nyomozásokat

A sarkalatos törvény alapján az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten dolgoznak, utasítást nekik csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat. A legfőbb ügyész a nyomozást bármely nyomozó hatóságtól az ügyészség hatáskörébe vonhatja. A büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint a büntető ügyekben hozott jogerős határozatok ellen felülvizsgálati indítványt vagy jogorvoslatot nyújthat be a Kúriához, illetve jogegységi eljárást is kezdeményezhet. Emellett továbbra is indítványozza közvádas bűncselekmény vagy szabálysértés miatt a mentelmi jog felfüggesztését.

A katonai ügyészek - e jogállásukat megtartva - 2012. január 1-jével betagozódnak az ügyészi szervezetbe, és a katonai büntetőeljárásra tartozók mellett más ügyek felderítésében, nyomozásának felügyeletében és vádképviseletében is részt vesznek. A törvény felsorolja ugyan az ügyészi szervezet szintjeit - Legfőbb Ügyészség, fellebbviteli főügyészségek, főügyészségek, járási ügyészségek -, a teljes szervezetrendszer meghatározását azonban a legfőbb ügyészre bízza.

Változás, hogy a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést ezután néhány kivétellel az ügyészek nem maguk végzik majd, hanem az e tevékenységre feljogosított szervezetekkel végeztetik el, az indoklás szerint ez ugyanis speciális felkészültséget, állományt és eszközöket igényel.

A jogszabály szerint ha törvény az ügyészt perindításra jogosítja, az eljárás közérdekűségét vélelmezni kell. Erre a többi között a nemzeti vagyon feletti rendelkezéssel, a közpénzek jogszerűtlen felhasználásával, a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett adatokkal, a természet és a termőföld védelmével, magánszemélyek fogyasztói szerződéseinek megtámadásával és családi jogállás megváltoztatásával összefüggésben nyílhat lehetőség.

A törvényjavaslat indoklásában Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy az ügyészség önálló alkotmányos szervezetként egyetlen más szervnek, így az Országgyűlésnek sincs alárendelve, s a legfőbb ügyész parlament felé fennálló felelőssége is csak a beszámolási és a válaszadási kötelezettségre terjed ki.

Rögzítette az NKA bevételeit a Ház

Az Országgyűlés megszabta a Nemzeti Kulturális Alap bevételeit, valamint az abból felhasználható miniszteri keretet. A képviselők 308 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 40 tartózkodással fogadta el L. Simon László és Puskás Imre fideszes képviselők erről szóló előterjesztését. A kormánypárti képviselők mellett a Jobbik és az LMP frakció tagjai is támogatták a javaslatot, míg az MSZP politikusai tartózkodtak. Az ötöslottó szerencsejáték járadékadójának 90 százalékából, a kulturális adó teljes összegéből, költségvetési támogatásból valamint a központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközökből és egyéb befizetősekből származnak az Nemzeti Kulturális Alap bevételei az erről szóló törvény módosítása értelmében. A kulturális adó részleteit az adótörvény tartalmazza, amely a pornográf tartalmú termékek után 25 százalékos befizetési kötelezettséget rögzít.

Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak

Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak, január 1-jétől nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam. Ugyanakkor az 57 éven aluli szolgálati nyugdíjasok csak a nyugdíjemelés mértékével növelt, de a személyi jövedelemadóval (szja) csökkentett összegű ellátást kaphatnak a következő évtől, ha nem mennek vissza dolgozni a rendőrség szenior állományába. A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről rendelkező kormányjavaslatot - amelyről az MSZP-frakció név szerinti voksolást kért - 257 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenzéki nem ellenében fogadta el az Országgyűlés hétfőn.

A megszüntetés alól kivételt jelent a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye, őket továbbra is megilleti az öregségi nyugdíj. Az átalakítást egy júliusi alkotmánymódosítás tette lehetővé, kimondva, hogy a korhatár előtti nyugdíjak csökkenthetők, szociális ellátássá alakíthatók, illetve - a kedvezményezettek munkaképessége esetén - megszüntethetők. Így 2012. január 1-jétől megszűnik az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek, országgyűlési- és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, továbbá megszűnik a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja is.

A már megállapított ellátásokat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, a fegyvereseknél szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és 2012-től ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak, akik erre jogot szereztek.

Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával a Ház arról is döntött, hogy balettművészeti életjáradékra jogosult, aki a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál vagy jogelődjeiknél legalább huszonöt éven át magántáncos vagy a tánckar főállású tagja volt. Az életjáradék megállapításának, folyósításának és megszüntetésének részletes szabályait a kormány állapíthatja meg.

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék a jövőben a nyugdíjakkal azonos mértékben emelkedik, a nyugdíjkorhatár betöltésétől pedig öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani őket. Az említett korhatár előtti ellátások és járandóságok társadalombiztosítási szempontból nem minősülnek nyugellátásnak, de a bennük részesülők egészségügyi szolgáltatásra jogosultak.

A jogszabályba három fideszes képviselő javaslatára az is bekerült, hogy a szolgálati jogviszony megszűnését követően korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülők mentesüljenek a magánszemélyek jövedelmeit terhelő 98 százalékos különadó alól.

A hétfőn elfogadott törvény alapján az 1955-ben vagy azután született, korábban a hivatásos állomány tagjaként dolgozók esetében a szolgálati nyugdíjat 2012 januárjától a nyugdíjemelés mértékével növelt, de az szja-val csökkentett összegben szolgálati járandóságként kell tovább folyósítani. Megkötést jelent, hogy a járandóság nem csökkenhet a decemberi minimálbér másfélszerese alá. Emellett nem csökkenthető a járandóság, ha a szolgálati viszonyt egészségi alkalmatlanság miatt szüntették meg, és az ezt megalapozó baleset vagy betegség összefügg a szolgálati kötelmekkel, illetve ha a jogosult önkéntes tartalékosi szerződést kötött. Fontos, hogy attól a szolgálati járandóságban részesülőtől, akit feketemunkán értek a munkaügyi ellenőrök, megvonják az ellátást, és büntetésként legfeljebb egy évi járandóságát kell megfizetnie.

A javaslat egyik célja, hogy ösztönözze az egykori, a nyugdíjkorhatárt még el nem érő rendvédelmi dolgozók újbóli munkavállalását. Így a szolgálati járandóságból visszatérők - az egykori katonák és tűzoltók is - kérhetik, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a rendőrség úgynevezett szenior állományába kerüljenek. Ez esetben fegyver nélküli szolgálatot látnak majd el, nettó jövedelmük nem lehet kisebb a korábbi járandóságnál, illetve a minimálbér másfélszeresénél. Az illetményemelés mértéke megegyezne az öregségi nyugdíjemelés, vagyis az infláció mértékével.

Az új szabályok a jövőben a fegyveres szolgálatra is a normál nyugdíjkorhatárt írják elő. Azonban akinek megvan a harminc év szolgálati viszonya, az a korhatár előtt öt évvel kérheti, hogy nyugdíj előtti rendelkezési állományba sorolják, és ekkortól csak veszélyhelyzetben hívható be. Ebben az öt évben nettó illetménye megegyezik azzal, amit a rendelkezési állományba helyezésekor öregségi nyugdíjként kapna.

A másik kivétel azokra vonatkozik, akik betöltötték 52. évüket és huszonöt év szolgálati idővel rendelkeznek, ők ugyanis heti 35 órás könnyített szolgálatot kérhetnek és éjszaka nem oszthatók be.

A korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről szóló előterjesztést Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter azzal indokolta, hogy a korhatár előtti nyugellátások járulékfizetéssel csak részben megalapozottak, folyósításuk a hiánnyal küzdő nyugdíj-biztosítási alapot terheli, s azt a központi költségvetés csak az államadósság növelésével tud biztosítani. Mint írta, a Széll Kálmán-terv ezért tűzte célul, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésével lehessen megállapítani. Az átalakítás célja, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket, a nyugdíjat felváltó járandóságokat pedig nem a tb-kassza, hanem a központi költségvetés fizeti.

Létrejön a mezőgazdasági termelők kockázatközössége

Az Országgyűlés hétfőn létrehozta a mezőgazdasági termelők kockázatközösségét, amely egységes kárfelelősségi rendszert határoz meg a gazdáknak. A képviselők 296 igen szavazattal, 37 nem ellenében fogadták el az ezt tartalmazó, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter által benyújtott törvényjavaslatot. Az előterjesztésre kizárólag a Jobbik frakciója, illetve a szocialista Puch László és Pál Tibor mondott nemet.

A új kockázatkezelési rendszer két pilléren nyugszik: a kibővített kárenyhítési rendszeren és egy díjtámogatással segített piaci biztosítási konstrukción. Utóbbi azon termelők számára áll rendelkezésre, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási jelenségekből adódó termelési kockázataikat.

A törvényjavaslat indoklásában hangsúlyozzák, a Vidékfejlesztési Minisztérium és az agrárszférában működő üzleti biztosítók olyan speciális biztosítási termékeket dolgoztak ki, amelyek eddig nem léteztek Magyarországon. Ezek közé tartozok például az aszály, a tavaszi fagy, a felhőszakadás és az árvíz. A termelők az ily módon kialakított biztosításokat az üzleti biztosítókkal köthetik meg, annak díjaihoz pedig legfeljebb 65 százalékos, európai uniós és hazai költségvetési forrásokat is tartalmazó támogatást vehetnek igénybe.

Új polgárőrtörvényt alkotott a Ház

A jövőben csak akkor működhet egy polgárőr egyesület, ha az illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást kötöttek, továbbá ha tagjai az Országos Polgárőr Szövetségnek, valamint országosan egységes formaruhát viselnek. Az ezt szabályozó új polgárőrtörvényt hétfőn 286 igen szavazattal, 44 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés. Az előterjesztést a kormánypártok mellett az MSZP és az LMP frakciója is támogatta.

A új jogszabály szerint 2012 januárjától a polgárőr szervezetek nem folytathatnak politikai tevékenységet, működésük politikai pártoktól független. A törvény meghatározza a polgárőr-egyesület által kizárólagosan végezhető alapfeladatokat is, így a közterületi járőrszolgálatot, a figyelőszolgálatot és a jelzőőri feladatokat. További változás, hogy a polgárőrségek csak akkor kezdhetik meg működésüket, ha kötöttek az illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást, továbbá ha tagjai az Országos Polgárőr Szövetségnek. A helyi rendőri szerv az együttműködési megállapodás megkötésére irányuló kérelmet - a kézhezvételt követő - 30 napon belül, javaslatával együtt köteles felterjeszteni a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságra. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság az együttműködési megállapodást a kérelem és a helyi rendőri szerv javaslatának kézhezvételét követő 30 napon belül köti meg. Az együttműködési megállapodásnak többek között tartalmaznia kell "a polgárőr egyesület elkötelezettségét tartalmazó nyilatkozatot a jogszabályok és az együttműködési megállapodásban foglaltak betartására vonatkozóan".

A jövőben csak 18 évnél idősebb, büntetlen előéletű emberek lehetnek polgárőrök és minden polgárőr egységes, kitűzhető, fényképes azonosító igazolványt kap az Országos Polgárőr Szövetségtől. Szintén újdonság, hogy országosan egységes formaruhát kapnak a polgárőrök, akik ezen kívül "hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhatnak".

További változás, hogy a törvény bevezeti a polgárőrszolgálat ellátásával kapcsolatos panasz jogintézményét is. Panaszt bárki indíthat az Országos Polgárőr Szövetségnél, amely legsúlyosabb esetben eltilthatja a tevékenységtől a polgárőrt.

Kedd reggel még tart a munka törvénykönyvének vitája

A munka törvénykönyvéről szóló részéletes vitát keddre virradó éjszaka kezdték meg a képviselők, a vitán folyamatosan jelen levő ellenzéki többség azonban meggátolta, hogy le tudják zárni ezt a napirendi pontot. A szocialisták indoklása szerint erre azért került sor, mert méltánytalannak tartják, hogy a munka törvénykönyvéhez érkezett több száz módosító javaslatot a parlament hétfőről keddre virradó éjszaka akarja megtárgyalni. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője kedden reggel a házbizottság rendkívüli ülésén azt javasolta, hogy pénteken folytatódjona részletes vita. Ez a javaslat azonban nem kapott többséget, így a Ház kedd reggel összevontan tárgyalja tovább a mintegy 100 szakaszban megnyitott vitát. Az eredeti napirendhez képest csúszik a szavazás a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokról.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS