A vezetékjog utólagos bejegyzésének gyakorlatáról

2011.12. 1. Jogi Fórum/ OBH

Az elektromos vezeték már korábban is létezett az ingatlanon vagy mellette, de a vezetékjogot nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. Amikor a törvény határidőt szabott a helyzet rendezésére, a tulajdonosok erről az utólagos bejegyzésről csak véletlenszerűen szereztek tudomást. Az ombudsman szerint a vezetékjog létesítésének ellentmondásos szabályozása, illetve a hatósági gyakorlat következtében sérült a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog.

Több tucat panaszbeadvány érkezett Szabó Mátéhoz a tíz évnél korábban megépült elektromos vezetékek utólagos bejegyzésével kapcsolatban. A panaszosok azt sérelmezték, hogy ingatlanjukon vezeték nem található, illetve, hogy hatósági értesítés hiányában sem az eljárás megindulásáról, sem a földhivatal bejegyző határozatáról nem volt tudomásuk.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa jelentésében megállapította, hogy a vezetékjog utólagos bejegyzésében elkövetett közigazgatási hibák, rossz automatizmusok, mulasztások, esetenként törvénysértő hatósági eljárások és döntések azért különösen aggályosak, mert kérdésessé teszik a panaszosok tulajdonhoz való jogának érvényesíthetőségét. Alkalmasak továbbá arra is, hogy megingassák az ingatlan-nyilvántartás közhitelességébe vetett bizalmat.

A vezetékjog a polgári jog szabályainak értelmében közérdekű használati jognak minősül, és be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. A vezetékjog alapításának további feltétele, hogy a létesítményeket kiépítsék és üzemeltessék is. A villamosenergia törvény alapján a közcélú hálózat nyomvonalát úgy kell kijelölni, hogy az lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen magántulajdonú ingatlant. A vezeték és az azt körülvevő környezet védelme érdekében biztonsági övezetet is ki kell jelölni, amivel ugyanakkor jelentős korlátozásokat is járhatnak.

Az ombudsman álláspontja szerint közterület esetében a vezetékjog nem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba. Az viszont a hatályos szabályok alapján már nem egyértelmű, hogy a vezetékjog magában foglalja-e a biztonsági övezetet. Ez a jogi bizonytalanság főleg azokban az esetekben okoz problémát, amikor egy elektromos vezetéknek csak a biztonsági övezete érint egy magántulajdonban lévő ingatlant. A jelentés kitér arra is, hogy semelyik hatóság sem ellenőrzi vagy vizsgálja felül a földmérő vállalkozó által készített dokumentációt, amely pedig a vezetékjog utólagos bejegyzésének alapját jelenti.

A biztos megállapította a jogorvoslathoz való jog sérelmét is, mivel az eljárás megindulásáról és a határozatról hirdetményben, nem pedig postai úton értesítették az ügyfeleket. Az eljárásokban nem igazolták a vezetékhálózat közcélúságát, és a hatóságok indokolási kötelezettségüknek sem tettek eleget. A vezetékjog engedélyezésével kapcsolatos díjakat ráadásul az előírtnál jóval nagyobb összegben számították fel a vezetéket kiépítő szolgáltatónak. A visszásságot itt az okozta, hogy ezt a magasabb összeget vették alapul, amikor az ingatlan tulajdonosai esetében meghatározták a jogorvoslat díját.

Az országgyűlési biztos felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy kezdeményezze a nehezen értelmezhető jogi szabályozás egyértelművé tételét, valamint intézkedjen, hogy hirdetményi értesítésre csak kivételes lehetőségként kerüljön sor.

A teljes jelentés itt olvasható →

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
OMBUDSMAN
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL