Az Országgyűlés előtt a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényjavaslat I.

2011.12. 1. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

A törvényjavaslat szerint az állam olyan szerepet vállal a polgárőri tevékenység területén, amely elősegíti az eredményes működést, ugyanakkor biztosítja a polgárőr szervezetek autonómiáját, önszabályozó képességük erősödését.

A preambulumban kerül rögzítésre, hogy a közbiztonság és a közrend megteremtése és fenntartása az állam alapvető joga és kötelessége, továbbá, hogy a közbiztonság és a közrend fenntartásában részt venni kívánó, a környezetük biztonságáért felelősséget érző állampolgárok számára a polgárőrség nyújt cselekvési lehetőséget.

A javaslat tiszteletre méltó tevékenységnek minősíti a polgárőri tevékenységet és a közbiztonság megszilárdításában fontos szerepet betöltő önkéntes társadalmi szerveződés hatékony működésének biztosítását, valamint e szerveződéseknek a rendőrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti szervekkel és a lakossággal való együttműködését célozza.

A polgárőrség tevékenységére vonatkozó szabályokat jelenleg a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény rögzíti. Az új szabályozás átfogó szabályozásként nemcsak a polgárőrök tevékenységére, de szervezeteikre, illetve azok működésére vonatkozó szabályokat is megállapítja. A polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenységeket, illetve az egyesülési joggal történő egyéb visszaéléseket kívánja az új szabályrendszer megakadályozni.

A törvényjavaslat elismeri a polgárőrség társadalmi szervezeti jellegét, ennek megfelelően határozza meg a közjogi intézményrendszerhez illeszkedő szervezeti rendszert. A polgárőri tevékenység alapvetően az egyesülési jog alapján létrejött és működő egyesületekre, valamint azok szövetségeire épül, de a tevékenység rendészeti jellege következtében szükséges bizonyos feltételekhez kötni annak ellátását. Jelen cikk ezen új szervezeti rendszert mutatja be.

A polgárőr szervezetek jogállása

A jelenlegi, hatályos szabály szerint a polgárőrség az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezet, illetve ilyen szervezetek szövetsége.

A javaslat a polgárőr szervezetek alábbi típusait nevesíti:

  •  polgárőr egyesület,
  •  területi polgárőr szövetség, valamint
  •  országos polgárőr szövetség.

A közfeladatok (igazolvány kiadása, nyilvántartás vezetése stb.) ellátása és az átlátható működés érdekében indokolt a polgárőr szervezeteket egy, országos polgárőr szövetségbe tömöríteni. A törvényjavaslat az átláthatóság érdekében országosan csak egy országos polgárőr szövetség működését teszi lehetővé.


A polgárőr egyesület

Alapfeladatként - a törvényjavaslat alapján - a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el.

 

Kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet

  • a) a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában,
  • b) a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatásában, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében,
  • c) az otthonában élő fogyatékos személy védelmében, a polgárok és javaik védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában,
  • d) a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében,
  • e) a rendezvények helyszínének biztosításában,
  • f) a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitány, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és a polgárőr szervezet működési területén illetékes helyi önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset-megelőzési bizottság munkájában,
  • g) az önálló, valamint közös feladat- vagy szolgálatellátás útján az együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében,
  • h) a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységben, valamint
  • i) a körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában.


A polgárőr egyesület az alapfeladatokat akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha

  • a) a működési területén illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást kötött, valamint
  • b) az országos polgárőr szövetség tagja.

A polgárőr egyesület működési területe annak a településnek, fővárosi kerületnek, valamint az azokkal közvetlenül határos település földrajzi területe, amelyet a polgárőr egyesület székhelyeként megjelölt.

Az önkéntesen vállalható kiegészítő feladatokból következően a polgárőr szervezet részére a javaslat széles együttműködési kötelezettséget ír elő az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, továbbá együttműködhet az egyéb rendvédelmi szervekkel, az önkormányzati tűzoltóságokkal és az önkéntes tűzoltó egyesületekkel, az állami és önkormányzati szervekkel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a közlekedési hatósággal, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal, az erdészeti szakszemélyzettel, valamint a hivatásos vadászokkal. Az együttműködés tartalmát a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik. Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, a képzési programokban való részvétel elősegítését, valamint az önkéntesen vállalt feladatok támogatását jelenti.

Garanciális szabályként jelenik meg a törvényjavaslat szövegében a nem törvényi előírásoknak megfelelően működő polgárőr szervezettel kapcsolatos eljárás. Eszerint, ha az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tudomására jut, hogy az illetékességi területén együttműködési megállapodás hiányában polgárőr szervezet működik, vagy nem polgárőr szervezetként nyilvántartásba vett társadalmi szervezet lát el polgárőri tevékenységet, haladéktalanul értesíti az ügyészt, valamint a külön jogszabályokban meghatározottak szerint intézkedik.

A területi polgárőr szövetség

Területi polgárőr szövetségnek minősül a polgárőr egyesületek olyan szövetsége, amelyet a megyében székhellyel rendelkező polgárőr egyesületek hoznak létre és meghatározott feladatokat látnak el. A területi polgárőr szövetség akkor kérheti felvételét az országos polgárőr szövetségbe, ha a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal megkötött együttműködési megállapodással rendelkezik.

A területi polgárőr szövetség működési területe kiterjedhet a székhelye szerinti

  • a) megye közigazgatási területére, valamint
  • b) megyével (fővárossal) közvetlenül határos közigazgatási egységek földrajzi területére is.

A területi polgárőr szövetség

  • a) képviseli tagjai közös érdekeit területi állami szervek, a települési önkormányzatok, valamint más civil szervezetek előtt,
  • b) összehangolja tagjai tevékenységét,
  • c) együttműködik a működési területén illetékes állami szervekkel, önkormányzatokkal, valamint a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal a polgárőri szolgálat ellátása feltételeinek fejlesztése érdekében.

Az országos polgárőr szövetség

A javaslat idevágó szabályai hátterében az az alapvetés húzódik meg, mely szerint a helyi közrend és közbiztonság fenntartásában közreműködni kívánó polgárok szabad akaratukból döntenek úgy, hogy a polgárőr egyesületbe való önkéntes belépéssel (polgárőr egyesület alapításával) egyidejűleg tudomásul is veszik, hogy az országos polgárőr szövetségbe is szükséges belépniük. Bár a kötelező tagság az egyesülési jog korlátozását jelenti, azonban az alapjog-korlátozás során vizsgálandó szükségességi-arányossági tesztnek a törvényjavaslat – annak általános indokolása szerint - megfelel. Az országos polgárőr szövetség látja el azokat az állami – adott esetben hatósági, szakmai felügyeleti – feladatokat, amelyek elengedhetetlenek a rendészeti jellegű tevékenységet is végzők esetében.

Országos polgárőr szövetségnek minősül a polgárőr szervezetek olyan szövetsége, amely törvényben meghatározott feladatokat lát el. Az országos polgárőr szövetség feladatait a törvény által kijelölt társadalmi szervezet végzi. Országos polgárőr szövetségként csak az az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet végezheti, amelynek

  • a) a tagságát alkotó polgárőr egyesületek taglétszáma eléri az 50.000 főt,
  • b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervével együttműködési megállapodást kötött,
  • c) legalább három éve országosan szervezi a polgárőr egyesületek és a területi polgárőr szövetségek tevékenységét, valamint
  • d) rendelkezik a polgárőr szolgálat ellátását meghatározó szolgálati és etikai szabályzattal.

A polgárőr szervezet felvétele az országos polgárőr szövetségbe nem tagadható meg, ha a polgárőr szervezet magára nézve kötelezőnek fogadja el az országos polgárőr szövetség alapszabályát. A tagfelvételi kérelem vonatkozásában annak beérkezését követő 30 napon belül az országos polgárőr szövetség dönt.

Az országos polgárőr szövetség közigazgatási hatósági feladatai keretében

  • a) kiadja a polgárőr tevékenység végzésére jogosító igazolványt,
  • b) nyilvántartást vezet a kiadott polgárőr igazolványokról, a kiadásuk alapjául szolgáló, igazolásához szükséges adatokról, az adatváltozásról, a polgárőr szolgálat ellátására jogosultakról, az igazolvány visszavonásáról, bevonásáról,
  • c) dönt a szolgálati és etikai szabályokat megszegő polgárőrökkel szemben benyújtott panaszról,
  • d) az országos baleset-megelőzési bizottság tagjaként közvetlenül is részt vesz a baleset-megelőzésben.

Az országos polgárőr szövetség további feladatai:

  • a) gondoskodik a polgárőrök szakmai felkészítéséről, képzéséről, továbbképzéséről,
  • b) a polgárőr szolgálat ellátását meghatározó szolgálati és etikai szabályzat megalkotásával biztosítja a polgárőr szolgálat rendeltetésszerű és szakszerű ellátását,
  • c) meghatározza a polgárőrség bűnmegelőzési, közlekedésbiztonsági tevékenységének irányait, folyamatos szakmai koordinációval segíti a területi polgárőr szövetségek és polgárőr egyesületek tevékenységét,
  • d) az Országgyűlés rendészeti ügyekkel foglalkozó bizottsága részére minden év március 31-ig írásos beszámolót készít és a bizottság munkaterve szerint tájékoztatót tart,
  • e) képviseli és védi a polgárőrség, valamint a polgárőrök érdekeit,
  • f) véleményt nyilvánít az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket érintő jogszabályokról, kezdeményezheti jogszabályok kiadását,
  • g) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatvédelmi szabályai megtartásával a nyilvántartásában szereplő adatokról – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai adatokat szolgáltat, valamint
  • h) kapcsolatot tart a polgárőri tevékenységet ellátó külföldi szervezetekkel.

Az országos polgárőr szövetség felkérésére az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve gondoskodik a polgárőrök képzésében, szakmai ismereteinek bővítésében való rendőrségi közreműködésről.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS