Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Fogyatkozóban a szerb tagjelölti remények?

2011.12. 2. BruxInfo

A BruxInfo értesülései szerint Németország és Hollandia mellett Ausztria és Nagy-Britannia is vonakodna hétfőn megadni az uniós tagjelölti státuszt Szerbiának, az eddig ellenkező Franciaország külügyminisztere viszont az uniós tárcavezetők ülése után azt mondta, Párizsnak jelen pillanatban nincs kifogása az ellen, hogy Belgrád egyet előrelépjen az uniós tagsághoz vezető úton.

Jövő hétfőn döntenek a tagállamok a bővítéssel kapcsolatos bizottsági javaslatokról, egyebek mellett arról, hogy Szerbia kaphasson-e tagjelölti státuszt, és egy dátumot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, valamint arról, hogy Montenegró megkezdhesse-e vagy sem az egyeztetéseket Brüsszellel. Egy diplomata szerint a szerbek egészen biztosan nem kapnak dátumot, és egyelőre kérdésesnek tűnik a tagjelöltség megadása is, amelyhez mind a 27 tagállam egyhangú támogatására lenne szükség.

Ez egyelőre távolinak tűnik, jóllehet, az elmúlt napokban némileg átalakultak a tagállami preferenciák. Alain Juppé francia külügyminiszter például bejelentette, Franciaországnak pillanatnyilag nincs kifogása az ellen, hogy Szerbia egyet előrelépjen az Európai Unióba vezető úton, a hagyományosan fenntartásokat hangoztató Németországhoz és Hollandiához viszont a napokban csatlakozott Nagy-Britannia, de úgy tudjuk, Svédországnak és Ausztriának sincs ínyére gesztust tenni Szerbiának.

A magyar külügyminiszter nem kívánta megjósolni a hétfői döntés kimenetelét, mint mondta, addig még sok minden változhat. Ez alatt vélhetőleg a jelenleg is Brüsszelben zajló Szerbia-Koszovó tárgyalásokat értette, amelyet november 21-én újítottak fel a felek, és amelyen a szerb-koszovói határ közös őrizetének rendszeréről kellene megállapodniuk.

Ez tűnik a legkeményebb diónak, Szerbia ugyanis nem ismeri el függetlennek Koszovót, a főként szerbek által lakott Észak-Koszovót pedig még kevésbé tekinti Koszovó részének, így nemhogy a határőrizet részleteiben, hanem abban sincs egyetértés, hogy az államhatár hol húzódjon. Emellett viszont – mivel Szerbia csak közigazgatási határként ismeri el a szerb-koszovói határt, előzetesen jelezte, nem hajlandó odaengedni koszovói vámosokat sem a határellenőrzési pontokra.

Márpedig Pristina ragaszkodik ehhez, olyannyira, hogy a térségben állomásozó ENSZ békefenntartóinak, és az EU rendőri missziójának a segítségével még szeptemberben el is kezdték a munkát a két észak-koszovói határátkelőhelyen. A Koszovó északi részén élő szerb kisebbség emiatt gyakorlatilag hónapok óta barikádok emelésével próbálja blokkolni a határforgalmat. Az emiatt kitört folyamatos összetűzések miatt múlt csütörtökön két magyar katona is megsérült.

Bár Szerbia folyamatosan próbálja békére inteni az észak-koszovói szerbeket, de mint a belgrádi kormány miniszterelnök-helyettese a napokban közölte, Észak-Koszovóra biztonsági szempontból már nincs ráhatásuk.

Az uniós külügyminiszterek ettől függetlenül Szerbiától kérték az észak-koszovói úttorlaszok azonnali felszámolását. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ülés után azt mondta, „elvárjuk Belgrádtól, hogy tegyen maximális erőfeszítéseket a barikádok elmozdítására”. A tárcavezetők a csütörtöki brüsszeli ülésükön ítélték el egyhangúlag az erőszakos cselekményeket, leginkább azok (Magyarország, Ausztria, Németország), amelyeknek a katonáit is érintették az elmúlt hónapok összetűzései. Uniós források szerint az EU-ban általános vélemény, hogy elsősorban Szerbiának lenne lehetősége, hogy a helyzet rendezése érdekében cselekedjen.

Martonyi János külügyminiszter szerint minden ország tárcavezetője szorgalmazta, hogy a november 21-én felújított szerb-koszovói tárgyalások folytatódjanak, és legalább ilyen fontosnak tartották hangsúlyozni azt is, hogy a már megkötött megállapodásokat a felek hajtsák végre.

A politikus kijelentette, Magyarország az észak-koszovói konfliktus miatt nem kívánja blokkolni Szerbia tagjelöltté nyilvánítását, sőt, támogatja a jelentős előrelépést javasló bizottsági véleményt. „Nem látunk olyan súlyos körülményt, ami indokolná, hogy ellenezzük a Bizottság javaslatait” – fogalmazott Martonyi János.

Felidézte viszont, hogy a szerb parlament éppen az európai ügyi miniszterek hétfői tanácsülésével egy időben fog szavazni arról a rehabilitációs törvényről, amely a korábbi kárpótlási törvény – Magyarország számára aggályos – rendelkezéseit igazítaná ki. A külügyminiszter azt mondta, látta a törvénytervezetet, és ez kielégítő is Magyarországnak.

Ha a belgrádi parlament érdemi módosítások nélkül fogadja el a jogszabályt, márpedig minden jel erre mutat, akkor Magyarország támogatni fogja a szerb tagjelölti státusz megadását, addig viszont a támogatásunk feltételes” – mondta Martonyi János.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
KOSZOVÓ