Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

A portréfotó ugyanolyan szerzői jogi védelmet élvez, mint bármely más mű

2011.12. 2. Jogi Fórum/ Európai Bíróság

A C-145/10. sz. ügyben hozott ítélet - Eva-Maria Painer kontra
Standard VerlagsGmbH, Axel Springer AG, Süddeutsche Zeitung GmbH, Spiegel-Verlag Rudolf Augstein GmbH & Co KG és Verlag M. DuMont Schauberg Expedition der Kölnischen Zeitung GmbH & Co KG.

A média azonban ilyen fényképet a szerző engedélye nélkül is nyilvánosságra hozhat, ha a nyilvánosságra hozatalnak - bűnügyi nyomozás keretében - az a célja, hogy a rendőrségnek segítsen egy eltűnt személyt megtalálni.

E.-M. Painer szabadúszó fényképész, aki többek között óvodás és napközis gyerekeket fényképez. E tevékenysége keretében több fényképet készített Natascha K.-ról (ennek során megtervezte a hátteret, meghatározta a beállítást és az arckifejezést, valamint elkészítette és előhívta a fényképeket).

Miután Natascha K.-t 1998-ban tízévesen elrabolták, az osztrák rendőrség nyomozási felhívást tett közzé, amelyhez felhasználta az E.-M. Painer által készített fényképeket. A fiatal lány 2006-ban történt szökését követően és első nyilvános megjelenését megelőzően öt - négy német és egy osztrák - újságkiadó vállalat ismert újságokban1 és internetes oldalakon úgy jelentette meg ezeket a fényképeket, hogy nem nevezte meg a szerzőt, illetve E.-M. Painer neve helyett egy másik nevet adott meg szerzőként.

Ezenkívül az újságok közül több is megjelentetett egy olyan fantomképet, amelyet számítógépes eljárással, e fényképek alapján készítettek, és amely – mivel a fiatal lányról első nyilvános megjelenéséig nem állt rendelkezésre újabb fénykép – a lány feltételezett arcképét ábrázolta.

Mivel E.-M. Painer úgy ítélte meg, hogy a fényképek közlése sérti szerzői jogait, az osztrák bíróságokhoz fordult, hogy tiltsák meg az újságkiadó vállalatoknak, hogy a fényképeket és a fantomképet az engedélye és szerzőként való feltüntetése nélkül többszörözzék és/vagy terjesszék. Ezenkívül megfelelő díj és kártérítés fizetését is kérte.

Az ügyben eljáró Handelsgericht Wien (bécsi kereskedelmi bíróság, Ausztria) azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az uniós jog szerint gyengébb szerzői jogi védelemben részesülnek-e a portréfotók tekintettel arra, hogy "valósághűek" és csekély lehetőséget biztosítanak az alkotói tevékenységre. Az osztrák bíróság továbbá azt szeretné tudni, hogy milyen feltételek mellett használhat a média a szerző engedélye nélkül, bűnügyi nyomozás érdekében ilyen fényképeket.

Annak megállapítását is kéri a Bíróságtól, hogy milyen feltételek mellett idézhető egy mű. A mai napon hozott ítéletében a Bíróság először is rámutat arra, hogy a szerzői jog kizárólag az eredeti – azaz a szerző saját szellemi alkotásának minősülő - teljesítményt védi. A Bíróság e tekintetben emlékeztet arra, hogy egy szellemi alkotás akkor tekinthető a szerző sajátjának, ha tükrözi annak személyiségét. Ez pedig akkor áll fenn, ha a szerző műve létrehozásakor alkotó képességeit szabad és kreatív döntések révén fejtheti ki.

A Bíróság megállapítja, hogy a portréfotó szerzője a mű létrehozása során többféleképpen és több ízben is szabadon és kreatívan dönthet. Így az előkészítő szakaszban meghatározhatja a színrevitelt, a fényképalany testhelyzetét, illetve a megvilágítást. A portréfotó elkészítésekor a szerző eldöntheti, hogy mi látsszon a képen, meghatározhatja a látószöget, illetve a környezetet is. Végül a papírkép készítésekor a szerző a különféle előhívási technikák közül kiválaszthatja a számára megfelelőt, vagy adott esetben számítógépes programot is alkalmazhat.

Ezeknek a különböző döntéseknek a révén tud a portréfotó szerzője „személyes színezetet” adni a létrehozott műnek. Ezért a portréfotó akkor részesülhet szerzői jogi védelemben, ha a szerzője kreatív képességeinek kifejeződése. Ezenkívül a Bíróság hangsúlyozza, hogy ez a védelem ugyanolyan, mint amilyenben más művek – így a fényképészeti alkotások is – részesülnek. A Bíróság továbbá emlékeztet arra, hogy az uniós jog2 szerint a szerzői jog kivételesen korlátozható, ha a védelem alatt álló művet a közbiztonság érdekében – különösen egy eltűnt személy felkutatására irányuló bűnügyi nyomozás során - használják fel. A Bíróság e tekintetben rámutat arra, hogy kizárólag az államok – és nem az újságkiadó vállalatok - tekinthetők alkalmasnak és felelősnek arra, hogy megfelelő intézkedésekkel – például nyomozási felhívás közzétételével – biztosítsák a közbiztonságot.

Nem zárható azonban ki, hogy egy sajtókiadó vállalat például egy keresett személy fényképének közlésével éppen a közbiztonságra vonatkozó cél elérését segítheti. Ennek a kezdeményezésnek azonban illeszkednie kell a nemzeti hatóságok által lefolytatott eljáráshoz, és az említett hatóságokkal egyetértésben és együttműködésben kell történnie, elkerülendő ezáltal annak veszélyét, hogy keresztezze az e hatóságok által hozott intézkedéseket. A Bíróság azt is kifejti, hogy a nyomozás során a média a közbiztonsági hatóságok erre irányuló konkrét, aktuális és kifejezett, előzetes felhívása nélkül is közölhet ilyen fényképet.

Végül a védelem alatt álló művekkel kapcsolatban a Bíróság emlékeztet arra, hogy a korábban jogszerűen nyilvánosságra hozott művekből történő idézés esetében – amennyiben lehetséges – fel kell tüntetni a forrást, beleértve a szerző nevét is. A Bíróság ezzel kapcsolatban válaszol az újságkiadó vállalatok által hivatkozott érvekre, amelyek szerint az E.-M. Painer által készített fényképeket egy sajtóügynökségtől kapták, de nehézségeik támadtak a szerző azonosítását illetően, és nem tudták feltüntetni a nevét a fényképeken.

Feltételezve, hogy ezek a fényképek jogszerűen – a szerző engedélyével – kerültek az ügynökség birtokába, a Bíróság úgy véli, hogy az ügynökségnek közölnie kellett volna a szerző nevét a kiadóvállalatokkal. Ezért a kiadóvállalatok is kötelesek voltak arra, hogy a szerző nevét feltüntessék az újságjaikban.

A Bíróság azonban azt állapítja meg, hogy az is lehetséges, hogy a nemzeti közbiztonsági hatóságoktól eredt az E.-M. Painer által készített fényképek nyilvánossághoz közvetítése. Márpedig ebben az esetben nem szükséges a szerző nevének feltüntetése. Következésképpen ilyen helyzetben, amennyiben nem tüntették fel a szerző nevét, csak a forrást – de nem feltétlenül a szerző nevét – kell feltüntetni.

------------------------------------------------------------

1 A következő napilapokról van szó: Der Standard, Süddeutsche Zeitung, Express, Bild és Die Welt, valamint a Der Spiegel nevű hetilap.
2 Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.).

 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
SZERZŐI JOG
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
SZERZŐI JOGVÉDŐK