Márciusig kitárgyalná a szerződésmódosítást Merkel és Sarkozy

2011.12. 6. BruxInfo

Márciusban megállapodást kívánnak elérni az EU-alapszerződés módosításáról és az Európai Bíróságot is be kívánják vonni a költségvetési fegyelem érvényesítésébe – közölte hétfői párizsi találkozójukat követően Nicolas Sarkozy francia államfő és Angela Merkel német kancellár.

Márciusi határidőt kíván megszabni Németország és Franciaország az uniós alapszerződés módosítására azoknak a változtatásoknak az elfogadtatása érdekében, amelyeket elengedhetetlennek tartanak az euróövezet túléléséhez – közölte a francia államfő és a német kancellár hétfői párizsi találkozóját követően Nicolas Sarkozy.

Sarkozy világossá tette, hogy alapvetően az EU27-ek szintjén képzelik el a szerződés módosítását, ám ha ez valamilyen okból folytán nem sikerülne, készek az eurózóna 17 tagjával megoldani a feladatot. „Ha nem megy az EU27 keretében a dolog, Németország és Franciaország eltökélt szándéka, hogy az eurózóna 17 tagjával tegye meg ezt az utat” – idézte a kancellárt a német kormány hivatalos honlapja.

A két ország szerdán adja át levél formájában javaslatait Herman Van Rompuy-nek, az Európai Tanács elnökének azzal a szándékkal, hogy javaslataik felkerüljenek a december 8-9-i EU-csúcs napirendjére. Sarkozy jelezte, hogy már a pénteki találkozón világos választ vár arra a kérdésre, hogy 27-es vagy 17-es körben lépjenek előre.

A két vezető nagy nyilvánosságot kapott találkozóján egyeztetett javaslat az eddig ismertekhez képest csak néhány új elemet tartalmazott, amelyek közül talán az a legfigyelemreméltóbb, hogy megállapodtak az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) 2013-ról 2012 végére való előrehozásában és Berlin arról is lemondott, hogy a magánbefektetőknek a jövőben bármilyen adósságátrendezésből ki kelljen venniük a részüket. A kancellár elfogadta, hogy ezt a megoldást kizárólag Görögországra alkalmazzák, és a görög példa egyszeri és megismételhetetlen. A magánhitelezőket tehát az IMF szabályai szerint kezelik majd. „Világosnak kell lennie, hogy az államkötvények biztos befektetést jelentenek” – érzékeltette a német „pálfordulás” lehetséges okát Merkel.

Az adósságválság megállítását célzó német-francia javaslat értelmében a deficitszabályok megsértése a jövőben automatikus szankciókat kell, hogy vonjon maga után, amiknek csak minősített többséggel, vagyis a szavazatok 85 százalékával lehet majd útját állni.

Berlin és Párizs továbbá azt szeretné, ha az EU mind a 27 tagállamában, de legalább az eurózóna 17 tagországában jogilag kötelező és egységes adóssághatárokat rögzítsenek. Az Európai Bíróságot pedig felhatalmaznák annak ellenőrzésére, hogy a tagállamok nemzeti jogrendszere az adósságplafon kötelező betartását lehetővé teszi-e. Mind Merkel, mind Sarkozy megerősítette, hogy az Európai Bíróság nem érvényteleníthetné az egyes országok nemzeti költségvetését. Az aranyszabály végső célja a kiegyensúlyozott államháztartás elérése lenne.

A javaslatok között szerepel az is, hogy az eurózóna tagországainak vezetői havonta legalább egyszer egyfajta gazdasági kormányzat formájában találkozzanak a jövőben. A sűrűbb összejövetelek célja a versenyképesség fokozása és a gazdasági növekedés felgyorsítása lenne.

Németország és Franciaország teljes bizalmukról biztosították az Európai Központi Bankot és megerősítették annak függetlenségét. A két vezető továbbra is elutasítja az eurókötvények bevezetését, amelyek Sarkozy szerint nem jelentenének semmilyen megoldást a problémákra. „A közös adósságátvállalásnak semmi értelme” – jelentette ki a német pozícióval azonosulva a francia államfő.

A szerződés módosításáról folytatandó tárgyalásokat 2012 márciusáig be kellene fejezni a javaslat szerint.

Merkel és Sarkozy egyúttal látványosan hitet tettek a német-francia együttműködés, ahogy ők mondták, az eurózóna két legnagyobb gazdaságának szoros együttműködése mellett. Leszögezték, hogy közös kezdeményezésük az az üzenete az egész világ számára, hogy Európa tartja magát az adósságszabályhoz, visszafizeti az adósságait és erősíti a növekedést.

Martonyi János magyar külügyminiszter az általános ügyek tanácsát követően úgy vélekedett, hogy nincs lényeges új elem a közös német-francia javaslatban. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak nincs gondja a szerződés módosításával, amíg az 27-es körben történik. Azt viszont nem tartaná elfogadhatónak, ha az euróövezet tagjai külön szerződést kötnének, vagyis „a már meglévő mellé egy új házat akarnának felépíteni”. Két szerződés ugyanis párhuzamos struktúrákhoz és intézményekhez vezetne és felvetné annak a kérdését, hogy kié az Európai Bizottság és kié az Európai Parlament – húzta alá a külügyminiszter.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA