Már csak az európai szabadalmi bíróság székhelyéről kell megállapodniuk az uniós tagállamoknak ahhoz, hogy pont kerüljön az európai egységes szabadalmi rendszert létrehozó jogszabálycsomag végére. A tagországok versenyképességért felelős miniszterei hétfőn éjfélig tárgyaltak a csomagról, és azt valószínűsítik, hogy már 2013-ban kiadhatják a jelenleginél jóval olcsóbb első szabadalmakat.

Majdnem éjfélig vitáztak a tagállamok versenyképességért felelős miniszterei az egységes uniós szabadalmi rendszert létrehozó jogszabálycsomagról, annak is főként a harmadik pilléréről, amely az európai oltalmakkal kapcsolatos jogorvoslati ügyeket hivatott majd rendezni.

Az új bíróság működési elvében gyakorlatilag megszületett a megállapodás, már csak két nyitott kérdés van, ebben viszont nem jutottak dűlőre a tagországok hétfőn – magyarázta az ülése elnöklő lengyel gazdasági miniszter. Waldemar Pawlak kifejtette az egyik a finanszírozás kérdése, nevezetesen, hogy a bírósági rendszer milyen forrásból működjön. A körvonalazódó kompromisszum szerint az első években tagállami hozzájárulásokból kellene állni a működési költségeket, egy bizonyos időn belül viszont önfenntartóvá kell válnia a rendszernek.

A másik vitatott kérdés a székhely. Információink szerint az Európai Szabadalmi Hivatalnak most is helyet adó München, valamint Párizs és London verseng azért, hogy a központját adhassa az új bíróságnak. Diplomaták szerint mindennek a presztízsen kívül komoly üzleti haszna is van. „A nyertes ország gazdaságát ez a székhely mindenképpen élénkíteni fogja, komoly piacot jelenthet ugyanis a helyi ügyvédi irodákra, ügyvivőkre, és a teljes ipari jogi szektorra” – magyarázta egy szakértő.

Szerinte mindez alapján nehezen vitatható bármely ország érvelése. Nagy-Britannia kandidálása érthető, hiszen továbbra is az angol a szabadalmak fő nyelve, így ebből a szempontból London számít központnak. Németországból érkezik ugyanakkor a legtöbb szabadalmi kérelem, ráadásul itt van és lesz az európai szabadalmi rendszert irányító hivatal központja is. A francia jelölés viszont tisztán presztízskérdés – fogalmazott egy diplomata, ettől függetlenül komoly kultúrája van Franciaországban is a szabadalomnak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára az ülés után bejelentette, Magyarország is profitálhat közvetlenül a szabadalmi bíráskodás megteremtéséből, úgy tűnik ugyanis, hogy Budapesten lesz majd a szabadalmi bírákat képző akadémia. Cséfalvay Zoltán azt mondta, a kb. 100-200 fős szakbírói kar, valamint a „személyzet” oktatása komoly konferenciaturizmust fog generálni Budapesten.

Abban már korábban megállapodtak az uniós tagállamok, hogy az európai szabadalmi bíróságot kormányközi szerződéssel hozzák létre, és bár közösen tartoznak majd felelősséggel annak ítéleteiért, valamint külső tagországok nem vehetnek részt a munkájában, ettől függetlenül az európai uniós szerződésen kívüli intézmény lesz. Ennek oka, hogy márciusban az Európai Bíróság kimondta, a jelenlegi feltételek mellett nem hozható létre egy újabb bírói intézmény az Európai Unióban.

Ez a jogi forma viszont azt követeli meg, hogy minden tagállam külön is ratifikálja a dokumentumot. Elsősorban ennek köszönhető az, hogy – bár a legtöbb építőkocka már a helyére került a bonyolult hárompilléres jogszabálycsomagban, de – még mindig nem tudni, hogy mikortól kezdhet működni a rendszer, és mikortól lehet kiadni az első szabadalmakat az új, egységes rendszerben.

Attól függetlenül, hogy mikor születik meg a döntés a szabadalmi bíróság székhelyéről, a tagállamoknak 2014. január 1-jéig ratifikálniuk kell a bíróság megalapításáról szóló kormányközi szerződést, diplomaták szerint viszont elviekben már 2013-tól elkezdhet működni a rendszer. „Ez senkinek nem kerülne semmibe” – mondta Cséfalvay Zoltán, hangsúlyozva, hogy a tagországoknak minél előbb át kellene ültetniük a nemzeti jogrendszerükbe a dokumentumot.

Megállapodás az első két pillérről is

A Versenyképességi Tanács hétfőn hivatalosan is jóváhagyta a Tanács és az Európai Parlament között pénteken megszületett megállapodást a szabadalmi csomag első és második pilléréről. A tagállamok a magyar elnökség végén értek el általános megközelítést a két jogszabályról, amely alapján megkezdődtek az egyeztetések az EP-képviselőkkel. Az első jogszabály a szabadalmi rendszer működésének, a második pedig a nyelvi rezsimnek a szabályait fekteti le.

Az egységes európai szabadalom célja, hogy lebontva a feltalálók és az európai vállalkozások előtt lévő akadályok egy részét, a jelenleginél egyszerűbben és olcsóbban szerezhessenek a találmányukra egész EU-ra kiterjedő oltalmat.

A jelenlegi rendszerben, ha valaki az országhatárokon túl is védelmet szeretne találmányának, akkor azt a müncheni székhelyű Európai Szabadalmi Hivatalnál kell kérelmeznie, amelynek összesen 38 ország a tagja. Az EPO által kiadott szabadalom azonban csak akkor válik érvényessé más országokban, ha mindegyikben külön is hitelesítik. Ha tehát ma egy magyar feltaláló szeretné levédetni a találmányát az EU 27 országában, körülbelül 32 ezer eurót kellene érte fizetnie, ebből csak a fordítási költségek 23 ezer eurót tennének ki.

Az egységes szabadalom célja azonban éppen az, hogy ne kelljen lefordítani egy oltalmi kérelmet az adott ország hivatalos nyelvére, elég legyen csak a három hivatalos nyelvre (angol, francia, német). Ez alapján az Európai Bizottság úgy számol, hogy az új rendszerben az EU-ban érvényes szabadalom költségei eleinte 2500 euróra, egy 12 éves átmeneti időszak után (a modern gépi fordítású technológia bevezetését követően) 680 euróra csökkennek. Csak összehasonlításképpen, az Egyesült Államokban ma egy szabadalom megszerzése mindössze 1850 euróba kerül. Michel Barnier belső piaci EU-biztos éppen ezzel az adattal szokott érvelni az egységes európai szabadalom mielőbbi bevezetése mellett.

Az egységes szabadalmi rendszert egyelőre csak 25 tagállam vezeti be, mégpedig úgynevezett megerősített együttműködés formájában. Nyárra ugyanis világossá vált, hogy – a hosszas győzködések ellenére – Olaszország és Spanyolország nem kíván részt venni a rendszer működtetésében, mivel a tagállamok nem voltak hajlandók az olasz és a spanyol nyelvet is az európai oltalom hivatalos nyelvei közé emelni.

Információink szerint az új, szakértői olasz kormány minisztere a hétfői ülésen óvatosan jelezte, hogy Róma a jövőben megfontolja, hogy esetleg mégis csatlakoznának az együttműködéshez. Ez némiképp logikus is, hiszen az új miniszterelnök, Mario Monti korábban éppen az egységes piac kiteljesítéséért felelt a Romano Prodi által vezetett Európai Bizottságban.

Spanyolországból egyelőre nem érkezett hasonló jelzés, de hamarosan Madridban is új kormány alakul – emlékeztetett egy uniós szakértő, aki szerint „egy valamit mindenki megtanulhatott Brüsszelben: ha egy ország egy ügyben egyedül marad, akkor valamit rosszul csinált”.