Egyre több termékcsoportra dolgozzák ki az élelmiszerkönyv emelt szintű irányelveit

2011.12. 7. MTI

Egyre több termékcsoportra dolgozzák ki a Magyar Élelmiszerkönyv emelt szintű irányelveit, mostanra elkészültek az édesipari termékekre vonatkozó irányelvek, a következő termékcsoport a tejtermékek, sajtkészítmények csoportja lesz, és a fűszerpaprikára is megalkotják az emelt szintű követelményrendszert.

Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszer-feldolgozási főosztályának vezetője szerdán Budapesten a Bonbonetti Csoport budapesti központjában tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a Magyar Élelmiszerkönyv emelt szintű irányelveinek bevezetésével a magasabb hozzáadott értékű, illetve a hagyományos magyar termékek jellegének és minőségének meghatározása és népszerűsítése, tömegtermékektől való megkülönböztetése a cél.

Gyaraky Zoltán hangsúlyozta, hogy ezek olyan önkéntesen vállalható előírások, amelyeket mind a magyarországi gyártóknak, mind az esetleges importőröknek teljesíteniük kell, ha "prémium" vagy "különleges minőségű" megnevezéssel kívánnak forgalmazni olyan terméket, amelyre már létezik emelt szintű szabályozás.

Elmondta, hogy az emelt szintű irányelvek első eleme a mézekre vonatkozott, majd 2010 végén a lekvárokra és a szörpökre is elkészült.

A főosztályvezető ismertette, hogy az édesipari termékek közül a szaloncukorra - azon belül is a különleges marcipán, és vajkaramellás szaloncukorra - a töltött keménycukorkára, a vajkaramellára, a teasüteményekre és a mézes készítményekre dolgozták ki az emelt szintű irányelveket.

Gyaraky Zoltán szerint a magyar élelmiszeriparnak választ kell adni az ellátásbiztonság kérdésére, a termékekkel kapcsolatos változó fogyasztói igényekre, valamint a módosuló exportelvárásokra. A piac kezd széthúzódni, van egy standard termékek iránt érdeklődő, és a csak azt megfizetni képes csoport, de bővül a tudatos vásárlók, a magas hozzáadott értékű termékeket keresők köre is.

Az exportelvárások is nőnek: már nem az olcsó, hanem a drágább, jobb minőségű, magasabb hozzáadott értékű termékek nemzetközi piacon történő eladása a cél.

Úgy vélte: a kisebb cégeknek a nagy hozzáadott értékű termékekkel a hazai piacon, a közepes, nagy termelőknek pedig az exportpiacokon kell versenyképesnek lenniük. Fontos lenne, hogy a magyar feldolgozók főként magyar alapanyagokat használjanak a termeléshez, át kell alakítani a termékszerkezetet, és technológiai fejlesztésekre van szükség - mondta Gyaraky Zoltán.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy még idén december 13-án hatályba lép az az európai uniós rendelet, amely a 27 tagállamban egységesen szabályozza az élelmiszerek jelölési követelményeit. Ez Magyarország számára nagyon nagy változásokat nem jelent, de összességében fogyasztóbarátabb lesz a jelölés.

Sánta Sándor, a Bonbonetti csoport vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, a Bonbonetti a legnagyobb magyar édesipari gyártó cég, több mint 30 ezer tonnás kapacitással, a cégcsoport éves forgalma pedig átlagosan 11,5 milliárd forint, ennek 25-30 százalékát adják a szaloncukor-eladások. A jelenleg közel 650 munkavállalót foglalkoztató cégcsoport termékeit közel 50 országba exportálják.

A vezérigazgató kérdésre válaszolva elmondta, a csipszadó bevezetése tőlük is stratégiájuk átalakítását követelte. Megemlítette, hogy együttműködési megállapodást kötöttek a Hell Energy energiaital-gyártóval azzal a céllal, hogy a magyarországi gyártás megmaradjon, és így a munkahelyek megtartása továbbra is prioritás maradhasson mindkét cég számára.

A sajtótájékoztató után tartott gyárlátogatás keretében bemutatták és hitelesítették Magyarország legnagyobb szaloncukrát, a 209 kilogrammos - így több mint 20.000 szem normál szaloncukornak megfelelő -, és csomagolással együtt 3 méter hosszú szaloncukrot, amelyet egy gyermekotthonnak ajánlották fel.

  • kapcsolódó anyagok
EGÉSZSÉGÜGY
KORMÁNYZAT