Romániának és Bulgáriának még mindig várnia kell

2011.12.14. BruxInfo

Nem folyt érdemi vita Románia és Bulgária Schengen-tagságáról az uniós belügyminiszterek keddi ülésén, annak ellenére, hogy az Európai Tanács múlt héten arra utasította a Tanácsot, hogy minél előbb hozza meg a döntést a zóna keleti irányú bővítéséről. Pintér Sándor belügyminiszter jelezte, az erőfeszítések ellenére sem enyhült a Szerbia felől érkező illegális határátlépők száma.

Az előzetes tervekkel ellentétben nem is került a keddi belügyminiszteri ülés napirendjére a keleti irányú schengeni bővítés kérdése, mivel a Románia és Bulgária Schengen-tagságát leghevesebben ellenző Hollandia nem is járult hozzá ahhoz, hogy megvitassák az ügyet. Minderről Pintér Sándor belügyminiszter számolt be újságíróknak az ülés szünetében.

A tárcavezető elmondása szerint Hollandia tartja magát az eddigi álláspontjához, azaz elismeri, hogy a két ország teljesítette a Schengen-tagság technikai értelemben vett feltételeit, de a korrupció és a szervezett bűnözés szintje miatt kockázatokat lát Bukarest és Szófia csatlakozásában. Pintér Sándor beszámolt arról is, hogy a bolgár belügyminiszter tagadta, hogy bármi komoly probléma lenne a két területen, ettől függetlenül ígéretet tett a további erőfeszítésekre.

Egyelőre tehát továbbra is Hollandia ellenállása miatt nem csatlakozhat Románia és Bulgária a határellenőrzés nélküli zónához, az ehhez szükséges döntéshez ugyanis az övezet tagországainak az egyhangú támogatása kellene. Az Európai Tanács a múlt heti ülésén elismerte a két ország teljesítményét, és arra utasította a Tanácsot, hogy „a lehető leghamarabb” hozza meg a döntést a Schengen-zóna keleti irányú bővítéséről.

Bukarest és Szófia már tavasszal teljesítette a schengeni tagság feltételeit, kezdetben azonban több ország, köztük Németország, Svédország, Franciaország és Hollandia is vétót emelt a két ország csatlakozása ellen. Nyár óta már csak Hollandia tiltakozik, a hágai álláspont azonban következetesen kemény. A belügyi tanácsülést vezető lengyel miniszter és a belügyekért felelős EU-biztos sem kommentálta a döntés ismételt elhalasztását.

A tárcavezető felidézte ugyanakkor, hogy a lengyel elnökség ősszel kompromisszumos javaslatot dolgozott ki Románia és Bulgária csatlakozására, amely szerint a légi- és vízihatárokat már idén megnyithatná a két ország, a szárazföldi határellenőrzés megszüntetéséről azonban csak jövőre döntene a Tanács. Hollandia viszont ezt sem fogadta el.

Embercsempészet

Pintér Sándor a belügyminiszter elmondta, nem enyhült az elmúlt hetekben a migrációs nyomás Szerbia felől. A déli embercsempészet az uniós belügyminiszterek szeptemberi és októberi ülésének napirendjére is felkéredzkedett, és így uniós üggyé avanzsált az észak-afrikai, közép-ázsiai és indiai menekültek kérdése, akik továbbra is nagy számban próbálnak illegálisan bejutni az Európai Unió területére, nagy részük a szerb-magyar határon keresztül.

Mint arról már korábban beszámoltunk, jelentős részben szerb és magyar embercsempészek vannak az illegális bevándorlók segítségére. Pintér Sándor elmondta, idén körülbelül 11 ezer menekült érkezett törvénytelenül Magyarországra, közülük mintegy 5500 Szerbiából. A tárcavezető azt mondta, a szerb hatóságok nagy erőkkel próbálják megfékezni a migránsokat, de nem nagyon tudnak velük egyedül megbirkózni.

A menekültáradat ellen leginkább Ausztria kelt ki, amely azonban igyekezett békésen és konstruktívan kezelni az ügyet. A magyar és az osztrák kormány közötti megállapodásban Ausztria közös ellenőrzéseket és szakértőket is felajánlott a rendőrségnek. Pintér Sándor hozzátette, az EU határőrizeti ügynöksége (Frontex) 25 szakértőt küldött a térségbe, a magyar kormány pedig 1000 fővel megerősítette a déli határszakasz védelmét.

A miniszter megjegyezte, visszatérő szerb vélemény, hogy „ők az EU-tól kapják a menekülteket, és csak visszaadják azt az EU-nak”. Belgrád mindezzel arra utal, hogy Szerbiába is már Görögországon, tehát az Európai Unión keresztül érkeznek a migránsok. Pintér Sándor meg is jegyezte, hogy az igazi probléma a görög-török határon van, amit az athéni hatóságok nem tudnak kellő hatékonysággal őrizni.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI TANÁCS
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPA TANÁCS