Nem csak a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke kapott levelet Polt Pétertől. A legfőbb ügyész az országos érdekképviselet vezetőjét is megkereste: az ő nevükben nyilatkozott-e Bárándy Péter ügyvéd a Schlecht-ügyről. Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke úgy véli: az ügyvédség és a hivatalos fórumok között kibontakozó olykor éles viták nem az öncélú konfrontáció megnyilvánulásai.
A legfőbb ügyész nemcsak a budapesti, hanem az országos ügyvédi kamara elnökét is megkereste: vajon a szervezet nevében nyilatkozott-e elmarasztalóan a Schlecht Csaba elleni eljárás megszüntetéséről Bárándy Péter ügyvéd. (“Ég az arcom, mert az igazságszolgáltatás érezhetően a politika befolyása alá került. A Schlecht-ügy jó példa erre” – jelentette ki az RTL Klub híradójában.) Bárándy ugyanis amellett, hogy a budapesti kamara főtitkára, az országos kamara elnökségének tagja. Horváth Jenő, a több mint 8 ezer tagot számláló Magyar Ügyvédi Kamara elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy -a budapesti szervezettel ellentétben – nem kívánta nyilvánosságra hozni a levelezést. Kérdésre azonban elmondta: Bárándy a televízióban természetesen nem a kamara nevében fogalmazta meg mondanivalóját. Az országos szervezet vezetője úgy vélekedik, hogy a tisztséget viselő ügyvédnek mindenkor arra kell törekednie, legyen egyértelmű, hogy magánemberként, ügyvédként vagy kamarai vezetőként nyilatkozik-e. Ezt nem mindig könnyű elérni – tette hozzá -, mert olykor rutinszerűen is feltüntetik a tisztséget.
Az MH újságírója megkérdezte azt is, lesz-e etikai előírás arról, miként nyilatkozhatnak a különféle ügyekben a védők, a jogi képviselők. Egy szeptemberi jogászkonferencián ugyanis a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész felvetette: szabályozni kellene ezt. Tudvalévő ugyanakkor, hogy az ügyvédeket nem kérdezték meg a bírósági és az ügyészségi tájékoztatás szabályozásakor. A szólásszabadság emellett alkotmányos jog.
Horváth Jenő azt közölte: ő nem ígért külön ügyvédi szabályozást. Sőt, azt javasolta, együttesen tekintsék át a nyomozók, az ügyészek és az ügyvédek nyilatkozattételi kívánalmait. Az ugyanis lehetetlen, ne szólaljon meg a védő, ha a rendőrség például azt közli a nyilvánossággal, nem csak az alapos gyanú van meg egy ügyben, de már 101 százalékra bizonyították a bűnösséget.
Az országos ügyvédi szervezet vezetője szerint az utóbbi idők gyakori vitái ellenére sem lehet azt mondani, hogy a hivatalos fórumok konfrontálódnának az ügyvédséggel. Az olykor éles viták szakmai nézetkülönbséget takarnak. Horváth szerint az lenne a rossz, ha nem volna mód rá, hogy bármelyik fél kifejtse az álláspontját. Az ügyvédség elutasítja például az Igazságügyi Minisztérium törvénytervezetét, mely szerint az ügyvédek múltját évtizedekre visszamenően vizsgálni kellene. Általános jogelv, hogy visszamenőleges szabályozás nem lehetséges. Azzal sem értenek egyet, hogy az ügyvéd fedje fel titkát, és tegyen bejelentést egyes ügyletekről a pénzmosás megelőzéséért. Horváth Jenő hangsúlyozta: ő magánemberként támogatja a Pénzügyminisztérium ilyen előterjesztését. Ügyvédként azonban – akár csak az Európai Unió hasonló hivatású polgárai – vitatja azt. A titoktartás nem sérthető meg. Ettől független az – hangsúlyozta az elnök -, hogy ha valamelyik ügyvéd esetleg bűncselekményt követ el, felelősségre kell vonni.
