Személyiségi jogi per a Fővárosi Bíróságon

2011.12.16. MTI

Megkezdődött a Fővárosi Bíróságon csütörtökön az a személyiségi jogi per, amelyben Polt Péter legfőbb ügyész milliókat követel egy pártatlanságát, függetlenségét kétségbe vonó írás kapcsán jó hírnevének megsértése miatt Kis János filozófus-közírótól, illetve az Élet és Irodalom című hetilaptól.

Kis János Alkotmányozás - mi végre? című, a hetilapban folytatásokban napvilágot látott terjedelmes tanulmányában részletesen vizsgálta az új alaptörvény születésének körülményeit, tartalmát és lehetséges következményeit, az alaptörvény közjogi, politikai és társadalmi összefüggéseit. Ennek a tanulmányszerű írásnak az idén áprilisban megjelent III. része röviden érintette az ügyészséget, és egy-két mondatban foglalkozott Polt Péter személyével. Emiatt indított pert a Legfőbb Ügyészség és maga Polt Péter.

A vitatott cikk szerzője - aki a rendszerváltás egyik meghatározó alakja és azt követően évekig az SZDSZ egyik vezető politikusa volt - a felperesek által kifogásolt szövegrészben írta: "Tavaly megválasztották a legfőbb ügyészt, ő 2019-ig tölti be ezt a tisztséget. Előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be."

A felperesek jogi képviselője a csütörtöki tárgyaláson kifejtette: ez a valótlan, indokolatlanul sértő tényállítás hátrányosan befolyásolja felperesek társadalmi megítélését, és a legfőbb ügyész politikai elfogultságára utal az a szövegrészlet, amely szerint nem pártatlanul tölti be hivatalát, hanem kiszolgálva megbízóját, aki az írás szerint nyilvánvalóan a Fidesz-KDNP pártszövetség.

A felperesek jogi képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogi szakirodalom szerint a vélemény, értékítélet alapjául szolgáló tények valóságtartalmát is lehet és kell is vizsgálni az ilyen jellegű jogvitákban, ugyanis a minden ténybeli alapot nélkülöző kifejezések túlzóak, gyalázkodó jellegűek lehetnek és ezért korlátozhatóak. Továbbá az az alkotmánybírósági elvárás, hogy a közszereplőknek többet kell tűrniük a nyilvános kritika vonatkozásában, mint másoknak, nem vonatkozhat a minden valóságalapot nélkülöző, sértő véleményekre.

A felperesek jogi képviselője kitért arra is, hogy az eljárásban az alperesi oldal vitatott állítása alátámasztására nem ajánlott fel bizonyítást.

A felperesek a jogsértés megállapítását, nyilvános elégtételt, 1-1 millió forint nem vagyoni kártérítést, valamint közérdekű bírság kiszabását kérik a bíróságtól a hetilap kiadója és az írás szerzője vonatkozásában, továbbá perlik Kovács Zoltán főszerkesztőt is.

Az alperesek jogi képviselője a kereset elutasítását kérte azzal, hogy a cikk egésze a demokratikus közélet vitáiban szokásos kritikai vélemény egy közszereplőről, a nyílt, demokratikus közélet önmagában is védendő érték, ebben az ügyben annál is inkább oltalomra szorul a bíráló véleménye, mert egy magas közjogi méltóságot érint, azok bírálhatósága pedig mindig nagy jelentőségű egy demokratikus társadalomban.

Az ügyvéd rámutatott arra is, hogy a támadott írás amellett, hogy véleményt, értékítéletet fogalmaz meg, az alkotmányozás egészéről, előzményeiről és következményeiről szóló tudományos igényű elemzés is, de semmiképpen nem becsmérlő, lejárató jellegű, öncélú gyalázkodás. Az Alkotmánybíróság álláspontja és az európai normák szerint pedig az ilyen jellegű írások tényszerűségéről bíróság nem foglalhat állást, a közszerepelőknek pedig tűrniük kell a nyilvános kritikát.

Az alperesi képviselő kifejtette, hogy a cikk egyébként sem nélkülöz minden ténybeli alapot, hiszen utal Polt Péter korábbi legfőbb ügyészi tevékenységére. Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy akkoriban nagy vitákat kavartak azok az esetek, ahol olyan - egyesek szerint a Fideszhez köthető, kétes - ügyletek kapcsán tagadta meg a nyomozást a Polt Péter vezette ügyészség, mint például a Happy End kft., az Országimázs Központ, vagy az MTV és a Millenáris kft. gazdálkodása.

Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy akkoriban Bárándy Péter ügyvéd - később a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere - úgy fogalmazott az ügyészség tevékenysége kapcsán, hogy jogászként "ég az arca", Hack Péter jogász, volt szabad demokrata politikus szerint az ügyészség "nem független", Fleck Zoltán jogszociológus szerint pedig "az ügyészség könnyen irányítható jobbról, de ez nem bizonyítható".

A tárgyalás kis híján botrányba fulladt, miután a teremben megjelent és az alperesek oldalán beavatkozóként a perbe akart lépni több olyan személy, aki évek, évtizedek óta vitában, perben áll az ügyészséggel. A beavatkozást kérők egy része fennhangon szóváltásba bocsátkozott a bíróval, az állami szerveket - köztük az ügyészséget, a bíróságot és az eljáró bírót is - bűnszervezethez tartozással vádolta, és amikor ezt a bíró kikérte magának, egyikük a bíró egészségügyi alkalmasságát is firtatta.

Az eljáró bíró hangsúlyozta, jelen jogvitában kizárólag arról dönthet, hogy Kis Jánosnak az Élet és Irodalomban megjelent írása sérti-e a felperesek személyiségi jogait vagy sem, más ügyet ebben az eljárásban a törvények szerint nincs módja elbírálni. Az alperesi és a felperesei oldal egyaránt ellenezte a beavatkozók perbe lépését és nyomatékosan elhatárolódott kijelentéseiktől.

A bíróság elutasította a beavatkozási kérelmeket, ám ez ellen van lehetőség fellebbezésre.

A bíróság márciusra napolta el a Legfőbb Ügyészség, Polt Péter kontra Élet és Irodalom, Kovács Zoltán, Kis János személyiségi jogi pert.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
ÜGYÉSZSÉG