Uniós cégek kártérítést követelnek az exportstop nyomán

Bepereltek több magyar gabonakereskedő céget EU-s partnereik a nemzetközi gabonatanács (GAFTA) mellett működő londoni bíróságon, mert nem teljesítették tavalyi exportszerződéseiket. Az ügyek előzménye, hogy az FVM egy éve betiltotta a kukoricakivitelt.

Több magyar gabonakereskedő cég ellen is nemzetközi per indult a GAFTA mellett működő londoni bíróságon

  • értesült a Világgazdaság. Kelemenné Visky Katalin, az egész világra kiterjedő gabonaszervezet magyar elnökségi tagja, a Gabona Rt. elnök-vezérigazgatója megerősítette a Világgazdaság információt.

A magyar cégeket uniós partnereik perlik, mert nem teljesítették kukoricaszállításra kötött tavalyi szerződéseiket. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a nemzetközi gabonaügyletek zömét a GAFTA szabályai szerint kötik, és a felek a londoni bíróságot fogadják el vitarendezési fórumként. Kelemenné Visky Katalin szerint az uniós cégek arra törekednek, hogy a perekkel precedenst teremtsenek. Így ugyanis a számukra kedvező döntésre hivatkozhatnának azokban az esetekben is, amelyek ma még nincsenek a londoni bíróság előtt.

A mostani ügyek előzménye, hogy az agrártárca egy évvel ezelőtt betiltotta a kukoricakivitelt. A döntést azzal indokolták, hogy a gyenge, 5,1 millió tonnás termés veszélyezteti a belföldi ellátást, ha az export nem áll le. Az intézkedés után azonban Magyarország soha nem látott agrárkereskedelmi konfliktusba keveredett az EU-val. Brüsszel ugyanis megkérdőjelezte a beavatkozás jogosságát, és kifogásolta azt is, hogy Magyarország előzetesen nem folytatott kétoldalú egyeztetéseket.

A hazai kereskedők a teljes exporttilalom fenntartása mellett érveltek, mivel így előre nem látható, objektív okokra (vis maiorra) hivatkozva elállhattak volna korábban kötött szerződéseiktől. Az FVM ugyanakkor az EU nyomására úgy döntött, hogy a kiviteli stopot csak a takarmánykukoricára tartja fenn, az étkezési terményt pedig szigorú adminisztráció mellett kiengedi az országból.

A döntés után az uniós vevők azt várták el, hogy a magyar cégek tegyenek eleget megállapodásaiknak, bár akkor a magyar szerződéses áraknál kedvezőbb feltételekkel fedezhették magukat a világpiacon. További bonyodalmat okozott, hogy a gyakorlatban az étkezési és a takarmányozási terményt általában nem különböztetik meg, így a nemzetközi megállapodások is csak “magyar kukoricát” vagy “sárga magyar kukoricát” rögzítettek. Hazai érvelések szerint az árun minden esetben takarmányozási terményt kell érteni, ha a szerződések “csak” kukoricáról szólnak. Nálunk ugyanis ezt termelik meghatározó mennyiségben, és a tengerit szokásosan takarmányként használják fel. Így viszont szállítási kötelezettség az étkezési terményről szóló FVM-döntés után sem keletkezett, mert a takarmánykukorica kivitele továbbra is tiltott maradt.

A helyzetet bonyolítja, hogy a kereskedők több esetben azért sem exportálhattak, mert a termelők a tavaly őszi árrobbanás miatt nem szállították le a korábban lekötött árut. Ennek oka az volt, hogy a kereskedők és a gazdák közötti belföldi értékesítési szerződések jóval alacsonyabb felvásárlási árat tartalmaztak. Az ügy következményeként a kereskedők több száz, részben ma is tartó pert indítottak a kukoricatermelők ellen. E jogviták azonban váltakozó ítéletekkel zárultak, mert Magyarországon nincs egységes bírói gyakorlat arra, hogy a megállapodások termékértékesítési vagy adásvételi szerződésnek minősülnek-e. Ettől függ ugyanis, hogy a gazdák

  • például aszályra hivatkozva — jogszerűen elállhatnak-e szállítási kötelezettségüktől.

Kelemenné Visky Katalin szerint az uniós cégek pillanatok alatt behajtják majd követeléseiket a magyar társaságokon, ha számukra kedvező londoni ítélet születik. A bírósági döntések meghozataláig azonban akár egy év is eltelhet. Jogi szakértők szerint kérdéses, hogy a hazai kereskedők átháríthatják-e valakire veszteségeiket. Elvileg az állam ellen is pert indíthatnak, mivel végső soron kormányzati intézkedések miatt szenvedhetnek kárt

  • állítják.