Budapest ellenáll Reding nyomásának

2011.12.19. BruxInfo

Magyarország nem változtat sem a bírók nyugdíjkorhatárával, sem a bírói rendszer átszervezésével, sem az új adatvédelmi hatósággal kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseken – derül ki a közigazgatási és igazságügyi miniszter leveléből, amelyet pénteken küldött az Európai Bizottságnak, választ adva a testület ezekkel kapcsolatos kérdéseire.

A magyar kormány tartotta az Európai Bizottság által megszabott szűk határidőt, és pénteken válaszolt a testület múlt hétfőn küldött levelére, amelyben egyrészt megfogalmazta az aggályait, másrészt kérdéseket tett fel a január elsején hatályba lépő alkotmányból fakadó intézményi változásokkal kapcsolatban.

Mint arról a BruxInfo beszámolt, Viviane Reding múlt hétfőn egy sor kérdést fogalmazott meg a kabinet számára. Az alapvető jogokért is felelős EU-biztos szerint egyrészt aggodalmas lehet az az alkotmányban lefektett rendelkezés, amely szerint a bíróknak január elsejétől 70-ről 62-re csökken a nyugdíjkorhatáruk, és azt követően a mindenkori öregségi határt kell alkalmazni rájuk nézve is.

A Bizottság emellett a bíróság átszervezését sem látja indokoltnak: Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság megszűnése, és az új intézmények megalakulása legalábbis Brüsszel szerint problémákat vethet fel, pláne az eddigi szervezetek vezetőinek mandátumát tekintve. Ugyancsak aggályosnak találja a Bizottság az adatvédelmi hatóság létrehozásának körülményeit, amely idő előtt szüntetné meg az adatvédelmi ombudsman mandátumát.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter által aláírt 20 oldalas levélben a kormány kimerítően igyekszik válaszolni a Bizottság által feltett kérdésekre. Bár a testület nem is kért egyelőre változtatást, de a kabinet által adott válaszokból kiderül, Magyarország nem is tervezi megváltoztatni a kifogásolt rendelkezéseket, szerinte ugyanis azok indokoltak, méltányosak, és jogilag is szükségesek.

A bírók nyugdíjkorhatárával kapcsolatban Navracsics Tibor azt írta, hogy a szabályozás nem diszkriminatív: bírók nyugdíjkorhatárának az öregségi nyugdíjkorhatárhoz igazítása éppen hogy egységes szabályokat teremt az igazságszolgáltatáson belül, ráadásul a levél szerint a bírókat senki nem kényszeríti nyugdíjba, lehetőségük van továbbra is jogi területen dolgozni, például tanácsosként, csak a bírói hivatásukat kell feladniuk. A miniszter szerint egyébként mindez azért szükséges, mert a bírók közhatalmat gyakorolnak, nem hagyományos munkaszerződésük van, hanem kinevezik őket, ezért „az állam különleges felelősséggel viseltetik irántuk”.

Navracsics Tibor megemlíti azt is, hogy az elmúlt években a fiatal bíróknak kifejezetten nehéz volt elhelyezkedniük a bíróságokon, főként a magasabb szinteken, ezt is szerette volna a kormány megkönnyíteni. A miniszter szerint nem igaz, hogy a kormány nem biztosított átmeneti időszakot a hirtelen visszavonulni kényszerülő bíráknak: 1-1,5 éves felkészülési idejük van akkor, ha már elérték, vagy 2012-ben érik el a 62 éves nyugdíjkorhatárt.

A politikus a levélben kifejti, hogy mindössze 274 bírót érint a szabályozás, ők pedig a magyar nyugdíjasok mindössze tízezred részét teszik ki, a közfinanszírozás szempontjából tehát nem tényezők. Mindez válasz volt Viviane Reding azzal kapcsolatos kérdésére, hogy vajon az új szabályozás összhangban áll-e az állami kiadásokkal kapcsolatos uniós ajánlásokkal. Navracsics Tibor emlékeztet arra is, hogy a bírókat nem teszik az utcára, pusztán bírói megbízatásukat kell megszüntetniük: más jogi állást, illetve nyugdíjat is kaphatnak.

Kúria és Országos Bírósági Hivatal

Az Európai Bizottság nem értette a bírósági rendszer átszervezésének szükségességét sem. Viviane Reding bizottsági alelnök azt kérdezte a közigazgatási és igazságügyi minisztertől, hogy az újonnan létrejövő intézmények (Országos Bírósági Hivatal és a Kúria) nyomán történik-e jelentős hatásköri átrendeződés. Navracsics Tibor magyarázata szerint a cél az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság közötti párhuzamosságok felszámolása volt.

Előbbinél problémát okozott az, hogy a szervezet csak havonta egyszer ülésezett, így nem tudott azonnali döntéseket hozni. A tagjai bírók voltak különböző szinteken, így végső soron saját magukat ellenőrizték. Az új összetételű, nagyobb elnöki hatáskörrel bíró szervezet nevezi majd ki a bírókat, kivéve a Kúria tagjait, akiért a Kúria elnöke felel majd.

Brüsszel egyebek mellett amiatt aggódik, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének hatéves mandátuma lejárta előtt távoznia kell. A levél szerint új intézmények jönnek létre, új hatáskörrel, logikus, hogy ezeket új személyek is fogják vezetni. Mi fogja garantálni a bírói szervezet függetlenségét? – tette fel a kérdést Viviane Reding. Minderre Navracsics Tibor azt írta, az Európai Bizottság nem illetékes ezt megítélni, egyébként nincsenek is kötelezően követendő nemzetközi minták a bírósági rendszer szervezésére, a kormány viszont az alkotmányban szavatolja a bíróságok független működését.

Adatvédelmi hatóság

Az adatvédelmi ombudsmani poszt megszűnésével, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrejöttével összefüggésben a közigazgatási és igazságügyi miniszter azt írta, régóta vita Magyarországon, hogy milyen intézmény felügyelje az adatvédelmet, milyen hatáskörrel. „Mi most a hatósági rendszer mellett döntöttünk” – jelentette ki Navracsics Tibor, megjegyezve, hogy egy országnak joga van megválasztania a demokratikus intézményrendszer felépítési módját. Az új felügyeletnek egyébként már szankcionálási joga is lesz – derül ki a tervezetekből.

Az Európai Bizottság ez esetben is amiatt fejtette ki aggályait, hogy az átszervezés miatt idő előtt megszűnik az adatvédelmi ombudsman mandátuma. A kormány válasza szerint az ombudsman, Jóri András maga jelentette ki, hogy nem kívánja magát jelöltetni az újonnan létrejövő felügyelet élére,így elkerülhetetlen volt, hogy új személyt keressünk. Ha pedig vártunk volna a mandátuma 2014-es lejártáig, már nem feleltünk volna meg az európai uniós előírásoknak” – olvasható a levélben.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ALKOTMÁNYJOG
BÍRÓSÁG
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ADATVÉDELMI BIZTOS
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ