Magyarország nem változtat sem a bírók nyugdíjkorhatárával, sem a bírói rendszer átszervezésével, sem az új adatvédelmi hatósággal kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseken – derül ki a közigazgatási és igazságügyi miniszter leveléből, amelyet pénteken küldött az Európai Bizottságnak, választ adva a testület ezekkel kapcsolatos kérdéseire.
A magyar kormány tartotta az Európai Bizottság által megszabott szűk határidőt, és pénteken válaszolt a testület múlt hétfőn küldött levelére, amelyben egyrészt megfogalmazta az aggályait, másrészt kérdéseket tett fel a január elsején hatályba lépő alkotmányból fakadó intézményi változásokkal kapcsolatban.
Mint arról a BruxInfo beszámolt, Viviane Reding múlt hétfőn egy sor kérdést fogalmazott meg a kabinet számára. Az alapvető jogokért is felelős EU-biztos szerint egyrészt aggodalmas lehet az az alkotmányban lefektett rendelkezés, amely szerint a bíróknak január elsejétől 70-ről 62-re csökken a nyugdíjkorhatáruk, és azt követően a mindenkori öregségi határt kell alkalmazni rájuk nézve is.
A Bizottság emellett a bíróság átszervezését sem látja indokoltnak: Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság megszűnése, és az új intézmények megalakulása legalábbis Brüsszel szerint problémákat vethet fel, pláne az eddigi szervezetek vezetőinek mandátumát tekintve. Ugyancsak aggályosnak találja a Bizottság az adatvédelmi hatóság létrehozásának körülményeit, amely idő előtt szüntetné meg az adatvédelmi ombudsman mandátumát.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter által aláírt 20 oldalas levélben a kormány kimerítően igyekszik válaszolni a Bizottság által feltett kérdésekre. Bár a testület nem is kért egyelőre változtatást, de a kabinet által adott válaszokból kiderül, Magyarország nem is tervezi megváltoztatni a kifogásolt rendelkezéseket, szerinte ugyanis azok indokoltak, méltányosak, és jogilag is szükségesek.
A bírók nyugdíjkorhatárával kapcsolatban Navracsics Tibor azt írta, hogy a szabályozás nem diszkriminatív: bírók nyugdíjkorhatárának az öregségi nyugdíjkorhatárhoz igazítása éppen hogy egységes szabályokat teremt az igazságszolgáltatáson belül, ráadásul a levél szerint a bírókat senki nem kényszeríti nyugdíjba, lehetőségük van továbbra is jogi területen dolgozni, például tanácsosként, csak a bírói hivatásukat kell feladniuk. A miniszter szerint egyébként mindez azért szükséges, mert a bírók közhatalmat gyakorolnak, nem hagyományos munkaszerződésük van, hanem kinevezik őket, ezért „az állam különleges felelősséggel viseltetik irántuk”.
Navracsics Tibor megemlíti azt is, hogy az elmúlt években a fiatal bíróknak kifejezetten nehéz volt elhelyezkedniük a bíróságokon, főként a magasabb szinteken, ezt is szerette volna a kormány megkönnyíteni. A miniszter szerint nem igaz, hogy a kormány nem biztosított átmeneti időszakot a hirtelen visszavonulni kényszerülő bíráknak: 1-1,5 éves felkészülési idejük van akkor, ha már elérték, vagy 2012-ben érik el a 62 éves nyugdíjkorhatárt.
A politikus a levélben kifejti, hogy mindössze 274 bírót érint a szabályozás, ők pedig a magyar nyugdíjasok mindössze tízezred részét teszik ki, a közfinanszírozás szempontjából tehát nem tényezők. Mindez válasz volt Viviane Reding azzal kapcsolatos kérdésére, hogy vajon az új szabályozás összhangban áll-e az állami kiadásokkal kapcsolatos uniós ajánlásokkal. Navracsics Tibor emlékeztet arra is, hogy a bírókat nem teszik az utcára, pusztán bírói megbízatásukat kell megszüntetniük: más jogi állást, illetve nyugdíjat is kaphatnak.
Kúria és Országos Bírósági Hivatal
Az Európai Bizottság nem értette a bírósági rendszer átszervezésének szükségességét sem. Viviane Reding bizottsági alelnök azt kérdezte a közigazgatási és igazságügyi minisztertől, hogy az újonnan létrejövő intézmények (Országos Bírósági Hivatal és a Kúria) nyomán történik-e jelentős hatásköri átrendeződés. Navracsics Tibor magyarázata szerint a cél az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság közötti párhuzamosságok felszámolása volt.
Előbbinél problémát okozott az, hogy a szervezet csak havonta egyszer ülésezett, így nem tudott azonnali döntéseket hozni. A tagjai bírók voltak különböző szinteken, így végső soron saját magukat ellenőrizték. Az új összetételű, nagyobb elnöki hatáskörrel bíró szervezet nevezi majd ki a bírókat, kivéve a Kúria tagjait, akiért a Kúria elnöke felel majd.
Brüsszel egyebek mellett amiatt aggódik, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének hatéves mandátuma lejárta előtt távoznia kell. A levél szerint új intézmények jönnek létre, új hatáskörrel, logikus, hogy ezeket új személyek is fogják vezetni. Mi fogja garantálni a bírói szervezet függetlenségét? – tette fel a kérdést Viviane Reding. Minderre Navracsics Tibor azt írta, az Európai Bizottság nem illetékes ezt megítélni, egyébként nincsenek is kötelezően követendő nemzetközi minták a bírósági rendszer szervezésére, a kormány viszont az alkotmányban szavatolja a bíróságok független működését.
Adatvédelmi hatóság
Az adatvédelmi ombudsmani poszt megszűnésével, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrejöttével összefüggésben a közigazgatási és igazságügyi miniszter azt írta, régóta vita Magyarországon, hogy milyen intézmény felügyelje az adatvédelmet, milyen hatáskörrel. „Mi most a hatósági rendszer mellett döntöttünk” – jelentette ki Navracsics Tibor, megjegyezve, hogy egy országnak joga van megválasztania a demokratikus intézményrendszer felépítési módját. Az új felügyeletnek egyébként már szankcionálási joga is lesz – derül ki a tervezetekből.
Az Európai Bizottság ez esetben is amiatt fejtette ki aggályait, hogy az átszervezés miatt idő előtt megszűnik az adatvédelmi ombudsman mandátuma. A kormány válasza szerint az ombudsman, Jóri András maga jelentette ki, hogy nem kívánja magát jelöltetni az újonnan létrejövő felügyelet élére, „így elkerülhetetlen volt, hogy új személyt keressünk. Ha pedig vártunk volna a mandátuma 2014-es lejártáig, már nem feleltünk volna meg az európai uniós előírásoknak” – olvasható a levélben.
