Ügyfélbarát végrehajtások várhatóak

2011.12.16. Jogi Fórum / dr. Fábián Erika

Átláthatóbb és költséghatékonyabb végrehajtási eljárás modellje körvonalazódik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által kidolgozott törvényjavaslatban, mely megakadályozná az árveréseken zajló visszaéléseket és egyszerűbbé, gyorsabbá tenné a végrehajtásokat.

A végrehajtási törvény pontatlanságaiból adódó hátrányokat igyekszik kiküszöbölni az a jövő évtől várhatóan bevezetésre kerülő új szabályozás, melynek tervezetéről az elmúlt hetekben tárgyalt a Kormány. A módosítás szigorú határidőhöz köti a végrehajtás kezdetén eljáró közjegyző, bíró munkáját, és a végrehajtási kérelem benyújtásától számított 15 napon belül dönteni kell arról, megindulhat-e a végrehajtás. A jogszabályi időkeret előírása az eljárások felgyorsulását és a kiszámítható jogalkalmazást is lehetővé tenné. A jelenleg hatályos szabályok alapján gyakran nyílik lehetőség arra, hogy elhúzódjon a hatósági procedúra, bár kétségtelen, hogy a közjegyzők előtt induló végrehajtások bevezetése óta jelentősen lerövidült az ügyintézés időszaka.

A javaslat alapján a végrehajtási eljárások költségei is csökkennének a korábbiakhoz képest, és az egyetemleges adósok ügyében egyértelművé válna, hogy hányszor kell fizetni a közjegyzőnek, ha minden adós ellen végrehajtás indul. Az eddigi gyakorlat és a közjegyzői kamara állásfoglalása az volt, hogy amennyiben egy követelésnek több kötelezettje van, és a végrehajtást kérő több adóssal szemben is végrehajtást kezdeményez, akkor minden adós után külön-külön meg kell fizetni az eljárási díjat. A törvényjavaslat ilyen „több szereplős” ügyekben csak egyszer kötelezné a végrehajtást kérőt arra, hogy a teljes közjegyzői költséget lerója, majd az ügy minden további adósára vonatkozóan 5 ezer forint díjat tenne kötelezővé. Ha a végrehajtás valamennyi adóssal szemben megindul, a végrehajtást kérő döntésétől függ, hogy mely kérelem esetén fizeti meg a teljes, és melyik esetén a minimum díjat, ezért a javaslat az összes végrehajtási díj egyenlő arányban történő behajtását írja elő az adósoktól.

A törvényjavaslat indoklása szerint a módosítás további rendeltetése, hogy olyan szabályozási környezetet teremtsen, amely a bírósági végrehajtási eljárásban a szükséges garanciák biztosítása mellett lehetővé teszi a korszerű informatikai lehetőségek minél szélesebb körű kihasználását, az eljárások eredményesebb lefolytatását, az ügyek során az ügyfélnél és a jogalkalmazó szerveknél jelentkező adminisztratív terhek csökkentését, továbbá elősegítse az önkéntes teljesítést.

A végrehajtó az ügyben érintett felekkel szemben a hivatalos iratok kézbesítésének a jövőben számítástechnikai rendszer útján fog eleget tenni, melyhez csupán egy internetes csatorna szükséges, mely az érintettek részére is elérhető. A végrehajtási iratok kézbesítésének költsége ugyanis elég magas és jelentős adminisztrációs terhet jelent napjainkban, míg az elektronikus ügyintézéssel csökkennének a költségek, rövidülnének az eljárások és ügyfélbarát ügykezelés is lehetővé válna. Ehhez azonban a jogszabály a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által működtetett kézbesítési rendszer törvényi garanciáit követeli meg, mely alapfeltétele lesz a kézbesítés ilyen módjának. A végrehajtó a kézbesítésen túl az általános kapcsolattartásnak is eleget tehet elektronikus úton, amennyiben azt a fél kívánja és az elektronikai rendszer feltételeit elfogadja, illetve akkor is, ha azt jogszabály kötelezővé teszi.

A törvényjavaslat az ingóságok és az ingatlanok árverésének szabályait is tovább kívánja fejleszteni annak érdekében, hogy az árverések visszaélések nélkül bonyolódhassanak. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy az árverésen a lehető legszélesebb vevőkör lehessen jelen és részükre minden lényeges információ rendelkezésre álljon. Ennek megvalósítására leginkább az elektronikus árverési rendszer alkalmas, így a tervezet az elektronikus értékesítést az ingatlanok esetében kizárólagossá tenné. Nagyobb teret enged az ingóságok elektronikus árverésének is, és három feltétel együttes teljesülése esetén (a végrehajtást kérő erre irányuló kérelme, az ingóság minimális becsértéke 100 ezer forint, és a szállítás, őrzés megoldott) kötelező lenne a hagyományos árveréssel szemben.

A bírósági végrehajtó feladatának ellátása során nem csupán csak a nagy horderejű adminisztrációs munkákkal szembesül, hanem gyakran helyszíni eljárás során kell végeznie törvényes kötelezettségeit, és fizikai ráhatást igénylő feladatokkal is szembe kell néznie. Ennek keretében gyakori az ingatlan felnyitása, ingatlanba belépés, adós vagyontárgyainak és iratainak megvizsgálása. Az eljárások során sokszor szembesül a végrehajtó ellenszegülő magatartással is, így ilyen esetekben a rendőrség közreműködése válik szükségessé. A javaslat részletesebben határozza meg az ellenszegülés fogalmát annak érdekében, hogy a rendőrség számára is egyértelművé váljon, hogy intézkedési kötelezettsége mikor áll be a végrehajtási eljárás során.

A végrehajtási jogban alapelv, hogy az eljárás kezdetén az adósnak lehetősége legyen az önkéntes teljesítésre, s csak ennek eredménytelensége esetén kerülhessen sor a tényleges végrehajtásra. Az eljárások felgyorsítása és a mielőbbi megtérülés érdekében azonban kivételek már jelenleg is léteznek az alapelv alól (pl. cégek pénzforgalmi számlájának megterhelése). A tervezet tovább szélesíti mindezt a végrehajtás foganatosításához szükséges adatok beszerzésének lehetőségével, melyre szintén sor kerülhet a végrehajtható okirat kézbesítését megelőzően.      

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
ELEKTRONIKUS