125 éves a Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

2011.12.21. Jogi Fórum/ Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

Egy színvonalas szakmai kiadvány: Emlékkönyv a Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet fennállásának 125. évfordulójára címmel.

A győri büntetés-végrehajtási intézet – köznyelven börtön – múltjának feltárása, a fellelt iratok rendszerezése és dokumentálása 2008 nyarán kezdődött el. A hároméves kutatási munkában jelenlegi és volt büntetés-végrehajtási szakemberek, levéltárosok, muzeológusok, könyvtárosok vettek részt. Ennek a munkának eredménye egy retrospektív kiállítás a Városi Művészeti Múzeumban és egy színvonalas szakmai kiadvány, Emlékkönyv a Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet fennállásának 125. évfordulójára címmel.

Az ismeretlen börtön” című kiállítást a társadalmi nyilvánosság igénye hívta létre. Elődeink előtt szerettünk volna tisztelegni, bemutatni kollégáink törvénytisztelő szakmai munkáját, az intézet működését, szerepét és jövőbeni létjogosultságát a közbiztonság megvalósításában.

A korabeli iratok szerint 1884. január 22. napján Győr Szabad Királyi Város közgyűlése határozott a törvényszéki börtön építéséről. Győr városa ekkor 3131 négyzetméter földterületet adott át ingyen, és 10 000 forintot szavazott meg a költségekre.

A közgyűlés indoklása szerint azért volt szükség új börtön építésére, „mivel a város törvényszéki fogházai olyan állapotban vannak, hogy ott már a törvényesség nem biztosítható”.

Így kezdődött a jelenlegi előzetes ház, vagy „Jókai szálló” története, melynek tervezésére az akkor már jelentős szakmai elismerést kivívó Wagner Gyula műépítész kapott felkérést. A lokálpatrióta győri polgárok büszkeségére az igazságügy-miniszter két helybéli építészt, Schlichter Károlyt és Lengerer Jánost kérte fel a 18 pályázó közül az épületegyüttes kivitelezésére.

A Győri Közlöny 1885. augusztus 2-i számában így számolt be az Igazságügyi Palota és Fogház építéséről:
A Honvédliget nyugati oldalán serényen folyik a munka, a fogház épülete már tető alatt van, és a vele kapcsolatos törvénykezési palota alapfalai is már kiemelkednek a földből. A kétemeletes büntető intézet valóban impozáns.”

1886. június 22-én kísérték át az első fogvatartotti csoportot, az intézetet ekkor vették használatba.

A bv. intézet neve az elmúlt 125 év alatt több esetben változott:

  • 1886 − 1945 Győr Megyei Királyi Törvényszéki Fogház
  • 1945 − 1949 Győr Megyei Törvényszéki Fogház
  • 1949 − 1950 Győr Megyei Bírósági Fogház
  • 1951 − 1967 Győri Megyei Börtön
  • 1967 − 1972 Győri Büntetés-végrehajtási Intézet
  • 1972 − 1979 Győr-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet
  • 1979 − 1995 Győri Büntetés-végrehajtási Intézet
  • 1995 − től Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

Az intézet 125 éves történetét Dr. Lőrincz József nyugállományú bv. dandártábornok meghatározása szerint a következő korszakokra bonthatjuk:

  • Törvényház épül Győrött (1881 – 1886)
  • Csemegi kódex hatálya alatt (1887-1950)
  • Sötétség délben (1950-1970)
  • Büntetés-végrehajtás a „létező szocializmusban” (1957-1989)
  • Szakmai események a rendszerváltozástól napjainkig (1989-2011)

A magyar történelem zivataros évei természetesen nem kerülték el a győri börtön történetét sem. Az igazságszolgáltatás koronkénti átszervezése, a két világháború, az 1956-os forradalom és szabadságharc, a rendszerváltozás mind hozzájárult, alakította az itt esküt tevő és szolgálatot ellátó személyi állomány szakmai munkájának minőségét, élethelyzetét, munkakörülményeit, valamint az itt fogvatartott előzetesek, vagy elítéltek elhelyezési körülményeit, nevelését és munkáltatását.

A győriek által is ismert „Rabkert”-től a jelenlegi, Állatkertben végzett fogvatartotti munkáig számos helyen foglalkoztatták a volt fogházőrök, börtönőrök, biztonsági felügyelők az intézetben ítéletet töltő, vagy előzetes letartóztatásban lévő fogvatartottakat.

A Rabkertben vesszőt termeltek a kosárfonáshoz és kertészkedtek az 1960-as évekig. Az 50-es években Lábatlan, Tatabánya, Oroszlány, Almásfüzitő településeken dolgoztak a bányában az elítéltek. A Börzsöny Vegyesipari Vállalat üzemegységeként labdavarrás folyt az intézet falai között a 90-es évekig. A szabálysértő férfiak a Richards Finomposztó-gyárban, a szabálysértő nők a Győri Lenszövőgyárban végeztek bérmunkát a szocializmus időszakában. Napjainkban is a fogvatartottak társadalomba történő visszailleszkedésének meghatározó része a jelenlegi piaci körülmények közötti munkáltatás.

A munkáltatás mellett a nevelés, a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása, a civil, az egyházi és karitatív szervezetek programjai segítik elő a büntetés-végrehajtás céljainak megvalósítását, a társadalomba történő visszailleszkedést.

Mindezen célokért a XIX. század végétől napjainkig parancsnokok, szakterületi vezetők, beosztott személyi állomány dolgozott a nap 24 órájában, néha lehetetlen körülmények és állapotok között. Ők képviselték az igazságszolgáltatást a törvények, a jogszabályok passzusainak megfelelően.


Egy eddig talán ismeretlen világ tárul fel a börtön élete iránt érdeklődő laikusok, és a büntetés-végrehajtási szakmában dolgozók számára. A büntetés-végrehajtási intézet múltjáról, jelenéről és jövőjéről mutat valós képet, egyfajta összegzést, értékelést és megemlékezést nyújt a kiállítás és az Emlékkönyv.

Tartalmas időtöltést kívánunk a kiállítás látogatóinak és a könyv olvasóinak a Győr-Moson-Sopron Megyei Bv. Intézet személyi állománya

 

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS