Az EU közelebb juthat a fiskális unióhoz a dán elnökség alatt

2012.01. 3. MTI

Az év első felében az EU soros elnöki posztját betöltő Dánia elsősorban az euróválság megoldásával foglalkozik majd, és a félév során az EU közelebb kerülhet a fiskális unió megvalósításához - mondta Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa hétfőn az MTI-nek.

A szakértő szerint a dán elnökség legfontosabb célja a jelenlegi válság megoldása, ezt segítheti az új kormányközi szerződés, amelyet márciusban köthetnek meg. A paktum egyben a legelső lépés lehet a fiskális unió felé, amely többi között a tagállami költségvetési politikák egyre szorosabb összehangolását is jelenti - mutatott rá.

Gálik Zoltán kifejtette: a szerződés megkötése után megindulhatnak a viták a fiskális unió más elemeiről, például a közös eurókötvényekről, az Európai Központi Bank és az Európai Stabilitási Alap szerepének kiterjesztéséről, a tranzakciós adó bevezetésének részleteiről; a pénzügyi műveletekre kivetett adóhoz Németország csak akkor járul hozzá, ha a tagállamok előzőleg aláírták az új szerződést.

A dán elnökség egy másik fontos témája, a következő hétéves (2014-2020) költségvetésről folytatott vita a háttérbe szorult az euróválság megoldása mögött - mondta. Hozzátette: ha azonban beigazolódik, hogy az EU elindul a fiskális unió felé, az új elemek miatt érdemi módosítások is lehetnek az előzetes álláspontokhoz képest a költségvetés tervezetében.

Gálik Zoltán szerint a nagyobb tagállamok általában sikeresebbek a jelentősebb változások levezénylésében, az euróválság kezelésére a "francia-német duó nyomja rá a bélyegét", Koppenhágának ezért szinte csak a technikai egyeztetés marad feladatként. Mindenesetre az euróövezeten kívüli tagállamként Dániának bizonyítania kell elkötelezettségét az euró körüli problémák megoldása mellett - fűzte hozzá.

Mindenesetre kedvező - jegyezte meg -, hogy jelenleg olyan tagállam látja el a soros elnöki poszttal járó feladatokat, amelynek már van tapasztalata ennek a tisztségnek a betöltésében.

A szakértő úgy látja, a dán elnökség további céljai - egyebek mellett a környezetvédelem és az energiapolitika - "hosszabb folyamatokba beágyazottak", ezeket a témákat az EU folyamatosan napirenden tartja. Az unió bővítéséről elmondta, Dánia alapvetően támogatja, de soros elnökként a hivatalos uniós álláspontot kell képviselnie.

Gálik Zoltán a közös uniós kül- és biztonságpolitika egyik legfontosabb elemével, az Európai Külügyi Szolgálattal kapcsolatban kifejtette, az új intézménynek tavaly januárban, gyakorlati működése kezdetén, az arab tavasz idején szinte azonnal bizonyítania kellett; jelentős tapasztalatokat szerzett ebben az időszakban. Ugyan a líbiai beavatkozásnál elsősorban Franciaország és az Egyesült Királyság vállalta a vezető szerepet, lassan kirajzolódnak a közös kül- és biztonságpolitika körvonalai.

2012 első félévében a lengyel-dán-ciprusi elnökségi trió tagjaként Dánia tölti be az EU Tanácsának elnöki posztját. Az unióhoz 1973-ban csatlakozó skandináv ország eddig hat alkalommal látta el az elnöki teendőket, utoljára 2002-ben.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
PÉNZÜGYI JOG
EURÓPAI UNIÓ
PÉNZÜGYI SZEKTOR