Nem várható látványos haladás az idén a török uniós csatlakozási tárgyalásokban, mivel az EU-t inkább az euróválság megoldása köti le – mondta Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő kedden az MTI-nek.

A Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy Egemen Bagis török EU-ügyi miniszter az Anatolia hírügynökségnek kifejtette, az év második felében, a ciprusi elnökség alatt végképp nem várható előrelépés az országa uniós befogadásáról folytatott tárgyalásokon.

Csicsmann László azt mondta, bár az EU soros elnöki posztját az idei év első felében betöltő Dánia “azon kevés tagállamok egyike”, amelyek támogatják Törökország felvételét, és Koppenhága elnökségi programjában célként jelölte meg újabb tárgyalási fejezet megnyitását, illetve az előrelépést a ciprusi helyzet rendezésében, az euróválság eltereli a figyelmet az ügyről.

Törökország korábban azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Ciprus az év második felében átveszi a soros elnökséget, befagyasztja minden kapcsolatát az unióval – idézte fel a szakértő. Hozzátette, később “a törökök már jelentősen finomítottak ezen az állásponton, most már csak azt mondják, hogy az elnökséggel fagyasztják be a kapcsolatokat”, vagyis nem vesznek részt azokon a találkozókon, amelyeken Ciprus elnököl, és azokon az eseményeken, amelyeket a ciprusi elnökség keretében rendeznek meg.

Ettől még Törökország fenntartja együttműködését az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel – mondta az egyetemi oktató. Véleménye szerint “óvatosan kell értelmezni” a török nyilatkozatokat, ha Törökország nem is vesz részt az említett találkozókon, “ez nem hoz jelentős változást az unió működésében”.

A ciprusi helyzet rendezésében az elmúlt években nem volt előrelépés; a jelenlegi dán elnökség azt szorgalmazza, hogy az ENSZ keretében folytassák a korábban megrekedt tárgyalásokat – mutatott rá. Mint kiemelte, a kérdésnek különös jelentőséget ad a Ciprus körüli gázmezők kiaknázása, hiszen nem mindegy, a sziget melyik feléhez tartozik az értékes ásványkincseket rejtő kontinentális talapzat.

Ankara ősszel figyelmeztette Nicosiát, hogy az eddigieknél is keményebben lép fel, ha folytatja a kutatást a tengeri kőolaj- és földgázlelőhelyek után. Törökország már korábban kutatóhajót küldött fregattok kíséretében abba a térségbe, ahol a görög ciprióták kutatótevékenységbe kezdtek.

Ciprus 2004-es uniós csatlakozása előtt Kofi Annan akkori ENSZ-főtitkár vezetésével rendezési tervet dolgoztak ki a sziget újraegyesítésére. A terv lehetőséget adott volna a szigetország 1974-es török megszállása idején bevándorolt, Cipruson élő törökök és leszármazottaik jelentős részének, hogy ott maradjanak, ami heves tiltakozást váltott ki a déli területen élő görög cipriótáknál. A 2004 áprilisában tartott népszavazáson a ciprusi törökök az egyesítés mellett szavaztak, a ciprusi görögök többsége azonban az egyesítés ellen voksolt, így a terv kudarcba fulladt. Május 1-jén a Ciprusi Köztársaság megosztott államként lett az EU tagja.

Csicsmann László szerint a közeljövőben nem várható jelentős haladás a ciprusi rendezésben, mivel Ankara mindmáig nem teljesítette azt az uniós kérést, hogy engedje be a ciprusi felségjelű hajókat és repülőgépeket a török kikötőkbe, illetve légtérbe.

A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a török kormány alapvetően csatlakozáspárti, szemben az euroszkeptikus ellenzékkel. Ennek egyik oka, hogy a kormányt támogató üzleti körök szoros kapcsolatokat ápolnak az EU-val – hangsúlyozta. Hozzátette: az elmúlt évek közvélemény-kutatásai szerint a török lakosság körében a csatlakozás támogatottsága 30-50 százalék között hullámzik, ami azt bizonyítja, hogy az integráció társadalmi támogatottsága valójában “elfogyott”.

Törökország 1987-ben adta be csatlakozási kérelmét az unióhoz, és 2005-ben kezdődtek meg a tárgyalások. Ugyanakkor 1963 óta társulási szerződés köti a közösséghez, ennek legfontosabb része a vámunió.

Mint a szakértő rámutatott, Törökország nyitása Kelet felé “nem helyettesíti, inkább kiegészíti” a Brüsszelhez fűződő kapcsolatokat, hiszen Ankara gazdasági és katonai szempontból is erősen kötődik az unióhoz.

A szíriai helyzetre kitérve Csicsmann László elmondta, Törökország szankciók bevezetését és a jelenlegi rezsim leváltását tartaná helyesnek, azonban a büntető intézkedések megakadályoznák, hogy a török árucikkek Szírián át eljussanak az Arab-öböl térségébe. Ankara azért sem pártolja a beavatkozást Szíriában, mert az kedvezőtlenül befolyásolná megítélését az arab országokban. Megjegyezte: a régióban Törökország és “a Szíriát jelentősen befolyásoló” Irán között a vezető szerepért egyfajta rivalizálás figyelhető meg.

Az ENSZ adatai szerint eddig több mint 5 ezren haltak meg a március közepén kezdődött szíriai rezsimellenes megmozdulásokban.