Gyorsabb felszámolási eljárások reményében II.

2012.01. 9. Jogi Fórum/ dr. Nagy Csilla

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról tárgyal az Országgyűlés.

A fizetésképtelenségi eljárási szabályok módosítása azt célozza - a törvényjavaslat indokolása szerint - hogy a szabályozás biztosítsa az eljárás alá került adós vállalkozás vagyonának védelmét, erősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját, a csődegyezségek megkötésével a felszámolási eljárások száma csökkenjen. Mindezek ugyanis közvetetten hozzájárulhatnak a vállalkozások munkahelymegtartó képességének megőrzéséhez. A szabályozás elősegíti továbbá, hogy ezek az eljárások átláthatóbbak és a kapcsolódó jogszabályokkal koherensek legyenek.

A felszámolási eljárást érintő módosításokról

Általános rendelkezések

A Javaslat kimondja, hogy a jogi képviselet kötelező, ha a felszámolást maga az adós, vagy annak hitelezője, illetve az adós végelszámolója kezdeményezte.

A módosítás – az eddigi 30 nappal szemben - 45 napos fizetési haladékot tesz lehetővé a felszámolási eljárás elrendelése előtt az adós számára, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását csődeljárás előzte meg. A fizetési haladék az ezt engedélyező bírósági határozat meghozatalának napján kezdődik. A tartozás kiegyenlítése - az adós ilyen tartalmú nyilatkozata hiányában - nem minősül tartozás elismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki. A javaslat kimondja, hogy a felszámolási eljárás iránti kérelemtől az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül el lehet állni, a felszámolás kezdő időpontjáig.

A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 45 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.

Pontosításra kerülnek a fizetésképtelenség megállapításának esetkörei is: a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

  • a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
  • b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
  • c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
  • d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
  • e) a korábbi csődeljárást megszüntette,vagy
  • j) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.

Fontos kiegészítés került be a módosításba annak érdekében, hogy kisösszegű tartozások miatt a hitelező ne kezdeményezhessék az adós felszámolását. Eszerint az a hitelező nem kérheti az adós felszámolását, aki a megelőző csődeljárásba nem jelentkezett be. A fizetésképtelenség fenti esetei közül az a)-b) pont esetében akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 200 000 forintot.

Az egységes joggyakorlatot és az adósnak az eljárások elhúzására vonatkozó törekvései visszaszorítását szolgálja annak szabályozása, hogy az adós mikor hivatkozhat eredményesen a bíróság előtt a hitelező követelésének beszámítással történő teljesítésére. Tehát csak abban az esetben, ha

  • a) okirattal bizonyítja, hogy követelése a hitelezői fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően keletkezett, de csak a hitelezői követelés vitatására nyitva álló határidőt követően vált esedékessé, vagy
  • b) közokirattal bizonyítja, hogy a hitelezővel szembeni követelésének fennállásáról vagy lejáratáról a fizetési felszólítás kézhezvételét követően szerzett tudomást.

A javaslat szigorítja a felszámolókra és a felszámoló-biztosokra vonatkozó kizárási és összeférhetetlenségi okokat, bővíti a felszámolói névjegyzék tartalmát, az ezzel összefüggő adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségeket.

A felszámolás lefolytatása

A módosítás kimondja, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles

  • a nem selejtezhető iratokról iratjegyzéket készíteni, és azt, az irattári anyagot, valamint a vagyont leltár szerint átadni a felszámolónak legkésőbb a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül,
  • ugyanilyen határidővel a folyamatban lévő ügyekről, eljárásokról tájékoztatást adni,
  • továbbá nyilatkozni arról, hogy valamennyi vagyontárgyra, iratra vonatkozóan teljesítette az átadási kötelezettségét
  • a tevékenységet lezáró mérleg készítésekor a gazdálkodó szervezet iratanyaga selejtezéséhez, jogszabályban meghatározott határideig történő őrzéséhez, továbbá a felszámoló díjának megfizetéséhez előre láthatóan szükséges összegre tartalékot képezni, és azt a pénzforgalmi számlájára befizetve elkülöníteni.

A hitelezők érdekeinek védelmében új rendelkezés, hogy az egyezségi tárgyalásra a felszámoló jelentést készít, amely összegezi az adós vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, a számviteli jogszabályok szerinti felosztható vagyont, az egyes hitelezői csoportok követeléseit, és külön tájékoztatást ad az eddigi és várható követelésekről, valamint a számviteli törvény szerinti függő követelésekről és kötelezettségekről is.

Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább a fele minden csoportban támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. A 40 napon túl bejelentkezett hitelezők a rájuk irányadó csoportban szavaznak, szavazataikat az irányadó számítási módnál fele akkora mértékben kell figyelembe venni.

A javaslat kimondja, hogy az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan sem kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. A bíróságnak az egyezséget jóváhagyó vagy azt megtagadó végzése ellen perújításnak nincs helye.

A javaslat szerint jogszabálynál fogva elővásárlási jogot kap az a magánszemély, aki a csődvagyonba tartozó lakóingatlan vevője volt, de annak tulajdonjogát nem tudta a felszámolás elrendelése előtt megszerezni. A jogszabály vagy szerződés alapján elővásárlásra jogosult jogát a nyilvános értékesítésen vagy azt követően a felszámoló felhívására gyakorolhatja oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi szándékáról.

A módosítás alapján a Cstv. kiegészül a felszámolási eljárás során az elektronikus értékesítés törvényi keretszabályaival. Kormányrendelet fogja meghatározni az adós vagyontárgyainak felszámoló által végzett nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat, meghatározza a világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszer kötelező bevezetésének időpontját. A javaslat szerint, amíg az elektronikus árverésen közjegyzőt nem kell igénybe venni, addig az elektronikus pályázaton közjegyző közreműködése kötelező.

A felszámoló kizárhatja az árverezésből, pályázatból azokat, akik az elektronikus értékesítés szabályait, az eljárás eredményét csalárd módon befolyásolták vagy hamis adatszolgáltatással vettek benne részt, illetve az említetteket megkísérelték. A felszámoló az árverező, a pályázó, az őt képviselő személyek személyazonosságát a szerződés megkötése előtt ellenőrzi, és megvizsgálja, hogy nem esnek – e a kizárási okok alá.

A módosítás alapján a felszámoló köteles a közhiteles nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásoknál eljárni annak érdekében, hogy ott átvezetésre kerüljenek a tulajdonosváltozások, továbbá törlésre kerüljenek azok a jogok és tények, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve.

A módosítás rögzíti, hogy amennyiben az adósnak - a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg (egyszerűsített eljárás esetén pedig a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat szerint - a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező vagy az adós képviseletében a felszámoló kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy

  • a részesedés átruházásának időpontjában az adós még fizetőképes volt, a tartozás felhalmozódása csak ezt követően következett be, vagy
  • az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy
  • nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembe vételével járt el.

A felszámoló az ilyen jogügyletre vonatkozó információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni. A keresetet a felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.

Pontosabb egyszerűsített szabályok

Az egyszerűsített felszámolási eljárás szabályai pontosításra kerülnek.

1.) Tehát, ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket

  • tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani, és
  • legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül felhívja őket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt 15 napon belül neki jelentsék be.

2.) A felszámoló - az adós gazdálkodó szervezet nyilvántartásai, illetve a könyvvezetés hiányosságai esetén - az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét felhívja arra, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet nyilvántartásainak, illetve könyvvezetésének hiányosságait nem pótolja, egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni.

3.) A felszámoló a honlapján is köteles közzétenni egy felhívást, hogy amennyiben bárkinek hitelt érdemlő tudomása van az adós ingatlan- vagy más vagyonáról (ideértve a követeléseket és a vagyoni értékű jogokat is), azt neki 15 napon belül jelentsék be.

Amennyiben a felhívások eredménytelenek, és az eljárás a felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló erről írásbeli jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására.

4.) A felszámoló záró adóbevallást is készít, amelyet a kérelem, illetve a javaslat bíróságra történő benyújtásával és az adó megfizetésével egyidejűleg nyújt be az adóhatósághoz. A kérelem beérkezését követő 8 munkanapon belül a bíróság a felszámoló jelentését és a vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatát megküldi a hitelezőknek, továbbá az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. A jelentésre, illetve a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 15 munkanapon belül lehet benyújtani. A határidő jogvesztő. A kifogás arra is irányulhat, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót a felszámolás általános szabályok szerinti lefolytatására. A kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogást benyújtó a közléstől számított 8 napon belül fellebbezhet.

A bíróság a felszámoló jelentése és az az ellen esetlegesen benyújtott kifogás alapján végzéssel elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását, valamint az adós megszüntetését. Ha a jelentésre kifogást nem nyújtottak be, a végzést a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási javaslat beérkezésétől számított 90 napon belül kell meghozni. Amennyiben kifogást nyújtottak be, ennek tárgyában a bíróság 15 napon belül dönt.

Pontosításra kerül, hogy a bíróság milyen megtérítési kötelezettséget állapíthat meg vállalkozás vezetőjének terhére:

  • az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét a felszámoló részére kifizetésre kerülő díj megtérítésére, továbbá
  • (ha erre irányuló kérelmet terjesztett elő) a felszámolási eljárást kezdeményező hitelező által megfizetett illeték és közzétételi költségtérítés megtérítésére kötelezi,
  • ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének.

Kényszer-végelszámolás

Megszűnik a kényszer-végelszámolás jogintézménye. A jogalkalmazási tapasztalatok azt mutatták, hogy a kényszer-végelszámolási eljárás lefolytatása nehézkes, a vezető tisztségviselők nem minden esetben működnek együtt a kijelölt végelszámolóval, akinek információk hiányában szinte lehetetlen lefolytatnia a jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos eljárást. A kényszer-végelszámolások nagy része pedig átfordult felszámolási eljárásba, ezzel megkettőzve az eljárásokat.

Záró és átmeneti rendelkezések

A csődtörvény módosításai – a törvény elfogadása esetén – a kihirdetést követő harmadik hónap első napján lépnek életbe.

Az elfogadása esetén törvénnyé alakult törvényjavaslat a hatálybalépését megelőzően - felszámolási eljárást követően - jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet esetén sajátos nemperes eljárást vezet be. E szerint, ha a megszűnt gazdálkodó szervezet a közhiteles nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, ezek törlésére - az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben - a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére egy olyan végzés áll rendelkezésre, amelyet a gazdálkodó szervezet felszámolási eljárását lefolytató bíróság - a rendelkezésre álló okiratok alapján – hoz és amelyben megállapítja, hogy a nyilvántartásban szereplő jog vagy tény mást nem illet meg.

Amennyiben már olyan régi ügyről van szó, hogy az okiratok nem szerezhetőek be, a bíróság a Cégközlönyön keresztül felhívja az esetleges jogosultakat az igényük bejelentésére. Ha ilyen bejelentés nem érkezik vagy a fennálló jogosultság, érdekeltség nem nyer bizonyítást, a bíróság kiadja a törléshez szükséges végzést.

A cikksorozat első része itt érhető el→

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
TÁRSASÁGI JOG