Az ÁFA 2012. évre vonatkozó legfontosabb változásai

2012.01.10. Jogi Fórum/ Dr. Magyar Szilvia

A cikksorozat folytatásában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 2012. január 1-jétől hatályba lépő leglényegesebb módosításainak áttekintésére kerül sor. Az új szabályok az államadósság csökkentése mellett a jogalkalmazást és a jogértelmezést segítik.

Az első és legfontosabb változás, hogy a normál áfa kulcs 2 százalékponttal, azaz 25 százalékról 27 százalékra emelkedik. Ebből következően a normál áfa kulcshoz tartozó „felülről számított” áfa tartalom is emelkedik 20 százalékról 21,26 százalékra.

Az áfa kulcs változásából adódóan a folyamatos jellegű ügyletek esetében a törvény átmeneti rendelkezései rögzítik, hogy a módosítás hatályba lépését megelőzően kezdődő elszámolási időszakok esetén melyik adómérték alkalmazandó. Továbbá a törvény ezen részében rendelkezik az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépek és taxaméterek átállításáról, amelynek határideje 2012. február 29. napjában került meghatározásra.. A pénztárgépeket és taxamétereket használó adóalanyok az átállíttatásig terjedő időszakban, bizonylatkibocsátási kötelezettségüket kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kötelesek teljesíteni.

Az Áfa törvényben pontosításra került a közhatalmi tevékenység fogalma. Ennek az az oka, hogy pontosan eldönthető legyen, hogy mely állami/önkormányzati tevékenység minősül közhatalminak. Amennyiben a tevékenység közhatalminak minősül, úgy az áfa hatályán kívüli, míg a közhatalminak nem minősülő tevékenység áfa köteles. A törvény a közhatalmi tevékenységnek való minősülés feltételei közül elhagyja egyrészt azt a feltételt, hogy a közhatalmi tevékenységnek a létesítő okiratban is szerepelnie kell, másrészt azt a feltételt, hogy a tevékenység során okozott kárra a Ptk. 349. §-ában megfogalmazott államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.

A láncügyletek esetében csak az ügyletben közbenső értékesítőként résztvevő adóalany számára adja meg a törvény azt a lehetőséget, hogy megdöntse azt a törvényi vélelmet, mely szerint beszerzőként vett részt az ügyletben, és bizonyítsa, hogy értékesítőként járt el.

Ha a felek tévesen magasabb összeget számláztak ki, mint amiben megállapodtak, továbbá, ha a teljesítést megelőzően adott előleget a teljesítés hiánya miatt részben fizetik csak vissza az adó alapja csökken. Ehhez kapcsolódóan rendelkezik a törvény az előleg részbeni vagy egészben visszatérítésének esetében a kiállított számla érvénytelenítésének, illetve módosításának kötelezettségéről. Ha az adóalap csökkenése miatt szükséges a korrekció az adóalanynak nem kell önellenőríznie. A módosítás tovább bővíti azt a kört, amikor nem kell önellenőrízni, mégpedig ha a fizetendő adó csökkenését nem az adóalap csökkenésének eredménye.

A törvény egyértelművé teszi, hogy a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó-megállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti elévülési időn belüli korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével. Az említett rendelkezés vonatkozik a levonható adóként beállított áfa „görgetésére” is.

Az adóalany rendeltetésszerű használatában lévő tárgyi eszköz tekintetében a figyelési időszak alatti utólagos kiigazítást a naptári év utolsó adó-megállapítási időszakában kell elvégezni az arra a naptári évre vonatkozóan számított levonási hányados alapján. A törvény átmeneti rendelkezései szerint az adóalany dönthet úgy is, hogy a 2011. december 31. napján vagy azt megelőzően rendeltetésszerű használatba vett tárgyi eszközökre is ezt az új szabályt alkalmazza. Az adóalany azonban köteles ezen döntését adónyilvántartásában megfelelően rögzíteni. Ilyen esetben az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el.

Az adóalanyok és az adóhatóság adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az adóhatóság a honlapján teszi közzé az ingatlant értékesítő adóalany élt-e és milyen terjedelemben az adófizetés választásának lehetőségével. Az adóhatóság ezzel eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének.

Az adóraktározási eljárás egyszerűsítésének érdekében a törvény úgy rendelkezik, hogy az adófizetési kötelezettség azt terheli, aki a terméket kiraktároztatta. A módosítás oka, hogy a termék értékesítője - akit eddig az adófizetési kötelezettség terhelt - nem mindig rendelkezett tudomással arról, hogy a vevő a terméket kiraktározni vagy továbbértékesíteni kívánja.

Az Áfa törvény szerinti számla kibocsátása kötelező abban az esetben is, ha az ügylet az Áfa törvény területi hatályán kívül esik, viszont a teljesítésre kötelezett adóalany gazdasági célú letelepedésének helye kizárólag belföldön van. A módosítás szerint az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha belföldön kívül máshol – de az ügylet teljesítési helyétől eltérő tagállamban, vagy harmadik államban – is letelepedett, viszont az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül a belföldi székhely, vagy állandó telephely érintett.

Elektronikus úton kibocsátott számlára vonatkozó szabályok kiegészítésre kerültek. Az elektronikus úton kibocsátott számlát legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani. Az elsőként említett esetben jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a számlabefogadó előzetes beleegyezése szükséges. A második eset feltétele pedig, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról.

Közösségi ügyletben részt vevő adóalanyoknak összesítő nyilatkozatot kell benyújtaniuk. Ez a szabály azokra is vonatkozik, akik adómentes tevékenységük okán nem kötelesek rendszeresen áfa bevallást benyújtani, csak abban az esetben, ha fizetendő adójuk van, vagy ha levonási jogot kívánnak gyakorolni. A módosítás szerint ezen adóalanyi kör akkor is köteles áfa bevallást benyújtani, ha egyébként összesítő nyilatkozat benyújtására is köteles.

A törvény hatályba lépését követően levonhatóvá válik az adóalanyiságot eredményező tevékenység érdekében igénybevett közlekedési eszköz bérlet utáni áfa. Ha az adott járművet egyaránt használják üzleti és magáncélra, a bérbeadást terhelő áfa csak az üzleti használat arányában vonható le a levonásra vonatkozó általános szabályok figyelembevételével.

Cikksorozatunk első része itt olvasható→

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
ÁFA