Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

2011 a változások éve volt

2012.01.11. Jogi Fórum/ Dr. Antal Attila

2011-ben mindösszesen 215 törvényt, illetve törvénymódosítást fogadott el a parlament. A felfokozott jogalkotási hangulatot mutatja, hogy a ciklus felénél sem tartunk még és arányaiban több törvényt fogadtak el, mint a korábbi parlamenti ciklusok bármelyikében.

2011-ben mindösszesen 215 törvényt, illetve törvénymódosítást fogadott el a parlament. Ezzel a 2010-ben megválasztott Országgyűlés már 365 törvénynél tart (ebből 152 új és 213 módosítás). A felfokozott jogalkotási hangulatot mutatja, hogy a ciklus felénél sem tartunk még és arányiban több törvényt fogadtak el, mint a korábbi parlamenti ciklusok bármelyikében (az 1990-es ciklusban 432, az 1994-esben 499, az 1998-asban 460, a 2002-esben 573, míg a 2006-osban 587 törvény került elfogadásra).

EU-elnökség

A tavalyi év egyik legfontosabb eseménye hazánk első soros elnöksége volt. E fontos eseményt beárnyékolta az élénk belpolitikai vita és a kormányt ért markáns külföldi kritikák, s éppen ezek miatt viszonylag kevés szó esett az elnökségünk aprómunkáiról, jogalkotási és jogalkalmazási sikereiről. Az egyik legfontosabb ilyen siker a gazdasági kormányzás kialakítását szolgáló hatos jogszabálycsomag előzetes egyeztetéseinek a lebonyolítása volt. Magyarország konzultált a tagállamok kormányainak képviselőivel az Európai Tanácsban (ET), majd folytatta az alkudozást az Európai Parlament (EP) képviselőivel.

Az uniós jogalkotási „nagyvadak” mellett még kevesebb szó esett az elnökségi rutinmunkához tartozó jogharmonizációs tendenciákról. A Jogi Fórum által megkérdezett dr. Garai Borbála, aki Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletének igazságügyi szakdiplomatája, részletesen beszámolt a büntetőjogi jogharmonizáció sikereiről: többek között az áldozatvédelmi útiterv elfogadásáról, a számítógépes bűncselekmények elleni küzdelemmel kapcsolatos irányelv-tervezetről, valamint gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemről szóló irányelvről.

„Last minute” alkotmánymódosítások

Bár az igazán jelentős közjogi változások a 2011 áprilisában elfogadott Alaptörvény 2012. január 1-jével történő hatálybalépésétől datálhatók (lényegében ezt és a sarkalatos törvények nóvumait dolgozza fel cikksorozatunk második darabja), de 2011 is hozott számos alkotmányos „meglepetést”.

Tovább folytatódott az a tendencia, mely szerint az 1989-es Alkotmány szövegét és szellemét az alkotmányozó meglehetősen kreatívan értelmezve, a saját aktuális céljai mentén alakítgatta a 89-es konstrukciót. 2011-ben 3 alkalommal került módosításra az Alkotmány, mindannyiszor jól körülhatárolható politikai érdekek mentén. A 2011. évi LXI. törvénnyel elfogadott alkotmánymódosítás például megteremtette a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjak átalakításának alkotmányos alapját az Alkotmány 70/E. §-ának kiegészítésével: „(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.” Szintén a szóban forgó alkotmánymódosítás alakította át az Alkotmánybíróságot, felemelve tagjainak számát 11-ről 15-re, továbbá meghatározva (immáron nem az Alkotmányba iktatva, pusztán az alkotmánymódosító törvény szintjén) a 4 új alkotmánybírói státusz betöltésének, valamint az testület új elnöke megválasztásának ütemét: „Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tizenöt fős teljes létszámának biztosításához szükséges tagokat 2011. július 31-ig választja meg, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ. Az így megválasztott tagok és elnök megbízatására az Alaptörvény 24. cikk (4) bekezdését, az elnök személyére vonatkozó javaslattételre az Alkotmány 32/A. § (5) bekezdését alkalmazni kell. Az Alkotmánybíróság így megválasztott elnöke 2011. szeptember 1-jén lép hivatalba, a hivatalban levő elnök megbízatása ezen időpontig meghosszabbodik.” A 2011. évi CXLVI törvénnyel eszközölt alkotmánymódosítás magalapozta az önkormányzati vagyon államosítását: „Helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy helyi önkormányzat részére történő ingyenes átadásáról törvény rendelkezhet.” Végül a 2011. évi CLIX. törvénnyel elfogadott alkotmánymódosítás asszisztált a Legfelsőbb Bíróság elnökének, Baka Andrásnak az elmozdításához: „79. § Az Országgyűlés az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint 2011. december 31-ig megválasztja a Kúria elnökét.”

Intézményi változások

A fenti alkotmánymódosítások nyomán 2011. június 27-én megválasztották az 5 új alkotmánybírót (Szívós Mária, Szalay Péter, Pokol Béla, Balsai István és Dienes-Oehm Egon személyében), akik szeptember 1-jével kezdték meg munkájukat. A jelölési folyamatot óriási viták előzték meg a személyek alkalmasságát illetően. 2011. július 4-én újraválasztotta az Országgyűlés Paczolay Pétert az Alkotmánybíróság elnökének.

2011. január 1-jével lépett hatályba az új médiatörvény, amely mind belföldön, mind pedig külföldön hatalmas port kavart, s lényegében az egész elmúlt esztendőt átívelte a törvénnyel kapcsolatos vita. Július 1-jével a nyomtatott és az online sajtó is büntethetővé vált, hiszen lejárt a törvényben, az uniós elnökség végéig kapott féléves moratórium. Az Alkotmánybíróság azonban 2011. december 19-én hozott határozatában a médiatörvénynek a tartalomszabályozással, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a Média- és Hírközlési Biztos intézményével összefüggő több rendelkezését alkotmányellenesnek ítélte – szintén ekkor semmisítette meg az egyházügyi törvényt közjogi érvénytelenség miatt, továbbá a büntetőeljárási törvény több rendelkezését is.

Megemlíthetjük, hogy az Országgyűlés 2011. július 4-én fogadta el Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról (NGTT) szóló 2011. évi XCIII. törvényt, amely 2011. július 22-én hatályba is lépett. Az NGTT váltotta fel a 2010 decembere össze sem hívott Országos Érdekegyeztető Tanácsot. Az új Tanácsnak (ahogyan azt bemutattuk) nincs már módja megállapodást kötni a minimálbérről, valamint a garantált bérminimum mértékéről, csupán javaslattételi joga van.

Közterhek

Mindenkit érintő változás volt, hogy 2011. január 1-jével életbe lépett a 16%-os egykulcsos adórendszer. A kormányzat ugyan azt a célt tűzte ki, hogy mindenki „jól járjon” az új adórendszerrel, de már a kezdet kezdetén látszott, hogy mind a köz- mind pedig a magánszférában kompenzációkra lesz szükség azért, hogy az adózók ne vigyenek kevesebbet haza, mint a 2010-es adóévben. Az új adórendszer legnagyobb nyertesei azok a munkavállalók voltak, akik gyermeket nevelnek. A családi adólap-kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.

Ugyan már 2010. július 1-jén életbe lépett a társasági adó csökkentése, de 2011 volt az első teljes adóév, amikor a hazai vállalkozások 500 millió forintos adóalapig a korábbi 19 % helyett mindössze 10 %-os társasági adót kell, hogy fizessenek.

2011. január elsejétől megnyílt a lehetősége annak, hogy a magánszemélyek a 2011. évi jövedelmeikről bevallás helyett adónyilatkozatot tegyenek. Az adónyilatkozat benyújthatóságát a személyi jövedelemadózás rendszerének egyszerűsítése, illetve az egykulcsos adórendszer bevezetése tette lehetővé.

Szeptembertől népegészségügyi termékadót, ismertebb nevén chipsadót vezetett be az Országgyűlés a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételekre, italokra, így a 25 százaléknál kevesebb gyümölcstartalmú üdítőkre, az energiaitalokra, az előrecsomagolt süteményekre, a sós snackekre, valamint az ételízesítők egy részére. Az adó mértéke az érintett üdítőitalok esetében 5, energiaitaloknál 250 forint literenként, az előrecsomagolt cukrozott sütemények esetében 100, snackeknél és ételízesítőknél 200 forint kilogrammonként. Az adót a terméket belföldön első alkalommal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek kell megfizetnie.

A távközlési szolgáltató cégeket sújtó, tavaly 2010 októberében bevezetett különadó eltörlésére szólította fel Magyarországot 2011 szeptemberében az Európai Bizottság (EB). Már 2011 tavaszán nyilvánvalóvá vált, hogy az EB kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen a távközlési sarc miatt, hiszen arra a következtetésre jutott a testület, hogy a távközlési szektorra kivetett magyar különadó nem összeegyeztethető a távközlési piacot liberalizáló uniós jogszabállyal (a 2002-ben elfogadott telekommunikációs irányelvvel). Ez ugyanis minden olyan adó és illeték kivetését tiltja, amelyből származó bevételeket nem a távközlési szektor szabályozásával összefüggő költségekre fordítják. 2011 őszére az uniós végrehajtó testület arra következetésre jutott, hogy ez az adó ellentétes a távközlési szektorra vonatkozó EU-jogszabályokkal, mert a szóban forgó adóból származó bevételeket a központi költségvetés használja fel.

Vörösiszap-bírság

A 2010 októberi vörösiszap katasztrófa nem csupán társadalmi-politikai üggyé és kihívássá vált, hanem jogalkotási-jogalkalmazási Kanossza-járás is lett belőle. 2011 szeptemberében összesen mintegy 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt-re a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A hulladékgazdálkodási bírság kiszámításakor egyebek mellett szerepet játszott az is, hogy ilyen mértékű és kiterjedésű környezeti kárra még nem volt példa Magyarországon. Az ügy természetesen ezzel korántsem ért végét, hiszen az évé végén MAL Zrt. vezérigazgatója, Bakonyi Zoltán kijelentette: a katasztrófa nem a cég tevékenységének következménye.

Közpolitikai és tervezési dokumentumok

2011 nem csupán a közjogi és politikai tőrváltások éve volt, hiszen számos fontos közpolitikai dokumentum, tervezési irat is napvilágot látott. Az Országgyűlés 2011. október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégiáról szóló határozatát. Az Energiastratégia rögzíti, hogy az energiahatékonyság javításának kiemelt részét képezik az épületenergetikai fejlesztések. A kormány 2011 júniusban bemutatott közigazgatás-fejlesztési koncepciójának, a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programnak legfontosabb célkitűzése az állampolgárbarát és folyamatosan fejlődő közigazgatás megteremtése, amelyek közelebb vihetnek a „Jó Államhoz”.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS