Egyelőre nem végeztek a magyar jogszabályok brüsszeli elemzésével

2012.01.11. MTI

Végső szakaszba jutott, de még nem zárult le teljesen az az elemzés, amelynek keretében az Európai Bizottság a nemrégiben elfogadott magyar törvényeket veti össze az Európai Unió jogi előírásaival - derült ki az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szerdai ülése után ismertetett közleményből.

Január 17-i, vagyis jövő keddi ülésén a biztosok testülete újra foglalkozik a témával - közölte Pia Ahrenkilde, José Manuel Barroso európai bizottsági elnök szóvivője. Mint mondta, az elemző munkával néhány napon belül végeznek, és a dolgok jelenlegi állása szerint továbbra is erős aggodalmaik vannak egyes magyar törvényeknek az uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően. Szerinte az elemzés eredménye lehetővé teszi majd, hogy a biztosok a jövő kedden "szilárd jogi megállapítások alapján megfelelő döntéseket hozhatnak".

A szóvivő az aggályos területek közül kiemelte a jegybank függetlenségének ügyét, az igazságszolgáltatást érintő intézkedéseket, azon belül különösen azt, amely a bírák kötelező nyugdíjazási korhatárát 70 évről 62 évre szállította le, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségének kérdését.

Ahrendkilde emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság az elmúlt hónapokban az új magyar alkotmánnyal és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvények előkészítésével összefüggésben együttműködött a magyar hatóságokkal, és hangot adott azon aggodalmainak, hogy e törvények nem mindenben állnak összhangban az uniós joggal. Ezeket az aggodalmakat decemberben levélben fogalmazta meg Barroso bizottsági elnök, továbbá Viviane Reding igazságügyi, Neelie Kroes médiaügyi, illetve Olli Rehn gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök.

A magyar parlament - folytatta a brüsszeli szóvivő - december 30-án számos további törvényt fogadott el. Az Európai Bizottság tíz nappal ezelőtt megkapta az elfogadott törvények szövegét, és most már a záró szakaszba jutott a szövegelemző munkával.

A brüsszeli bizottság, anélkül, hogy megelőlegezné az elemzés végeredményét, az uniós jog tiszteletben tartásának őreként fenntartja magának azt a jogot, hogy minden szükségesnek tartott lépést megtegyen, beleértve akár a kötelezettségszegési eljárás megindítását is Magyarország ellen az uniós alapszerződés 258. cikke alapján - idézte a szóvivő a biztosok testületének nyilatkozatát.

"Az Európai Bizottság emlékeztet arra, hogy a szilárd jogi környezet - amely a jogállamiságon alapul, beleértve a médiaszabadság, a demokratikus elvek és az alapvető jogok tiszteletben tartását - garantálhatja a legjobban a polgárok, a partnerek és a befektetők bizalmát" - hangsúlyozta a szóvivő, utalva arra, hogy az általa kiemelt néhány aggályos terület mellett az uniós végrehajtó testület általánosabb értelemben is górcső alá vette a magyar jogszabályokat.

Pia Ahrenkilde szerint "az aggályok eloszlatásának a leggyorsabb módja természetesen az lehetne, ha maguk a magyar hatóságok cselekednének". Emlékeztetett arra, hogy kötelezettségszegési eljárás megindítása esetén a bizottság által kiküldött hivatalos értesítést követően az érintett országnak két hónapja van a szükséges lépések megtételére jogrendszerének az uniós joggal való összhangba hozása érdekében.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
KORMÁNYZAT