Megindulnak kedden az eljárások Magyarország ellen

2012.01.17. MTI

Mindhárom korábban kifogásolt ügyben megindítja kedden a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság – értesült több, egymástól független forrásból a BruxInfo. A testület szerint a nemzetközi készenléti hitelkeretről szóló tárgyalások megindításának továbbra is szigorú feltétele a jegybanktörvénnyel kapcsolatos függetlenségi aggályok eloszlatása, az viszont egyelőre nem egyértelmű, hogy milyen mélységű garanciákat látna szívesen Brüsszel.

A BruxInfo értesülései szerint kedden megindítja Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság mindhárom olyan témában, amelyben a testület már korábban is kifejtette az aggályait. Szerkesztőségünk több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy bár a biztosi testület erről csak a kedd délutáni, strasbourgi ülésén hozza meg a hivatalos döntést, de a jogi szolgálatok befejezték a jogszabályok vizsgálatát, és megerősítették a Bizottság korábbi felvetéseit.

Továbbra is három „magyar ügy” van a brüsszeli testület asztalán. Prioritást élvez a jegybanktörvény, amellyel kapcsolatban Brüsszel már korábban kifejtette, hogy a december 30-án elfogadott jogszabály nem garantálja teljes mértékben a nemzeti bank független működését a politikától. A jegybanktörvény több pontját is bírálja a Bizottság, ezek egy része az elsődleges jogot (az EU Alapszerződésének 130. cikkét sértheti). Ez a rendelkezés tartalmazza a tagállami központi bankok függetlenségének követelményét.

Vannak azonban a jegybanktörvénynek további paragrafusai is, amelyek viszont másodlagos jogba ütközhetnek. Pont ezért a BruxInfónak nyilatkozó bizottsági források egyelőre nem erősítették meg, hogy a jogszabály miatt összesen hány kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen.

Úgy tudjuk, az igazságügyi törvényeket vizsgáló jogi szolgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy problémás az igazságszolgáltatási reformmal és az új adatvédelmi hatósággal kapcsolatos sarkalatos törvény is. „Viviane Reding ez ügyben már terjedelmes levelet írt a magyar kormánynak december 12-én. Már az a levél is egy alapos jogi elemzés után készült, az aggályainkat pedig nem oszlatta el a kormány ugyancsak terjedelmes válaszlevele” – mondta a BruxInfónak egy bizottsági forrás.

A testület tehát a bírók nyugdíjkorhatárának 70-ről 62-re csökkentése, az igazságszolgáltatási rendszer átszervezése, és az adatvédelmi biztosi pozíció megszüntetése, valamint egy új adatvédelmi hatóság felállítása miatt indít kedden kötelezettségszegési eljárást, egyelőre ez esetben sem lehet még tudni, hogy hány eljárást is jelent mindez összesen.

Egy bizottsági forrás hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatási rendszer átszervezésével nem az átalakítás ténye problémás, hiszen az minden országnak belügye. „Az viszont már európai ügy, ha az átszervezés diszkriminatív” – mondta a szakértő, és a testület gyanúja szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Országos Bírósági Hivatallá alakítása, és a Legfelsőbb Bíróság átkeresztelése Kúriává, mégpedig jelentős hatásköri átrendezés után, diszkriminatív lehet.

A megszűnt szervezetek vezetőjével, valamint a december 31-én megszűnt mandátumú adatvédelmi biztosi pozícióval kapcsolatban azt kifogásolja az Európai Bizottság, hogy az átszervezések miatt ők nem tölthetik ki a korábban az Országgyűlés által megszavazott hatéves mandátumukat.

Az eljárás

Az Európai Bizottság tehát az értesüléseink szerint kedd délután elküldi a kötelezettségszegési eljárás első lépcsőjeként az annak megindításáról szóló hivatalos értesítést (letter of formal notice). Noha mindezt már megelőzte egy levélváltás Brüsszel és Budapest között, ettől függetlenül a Bizottság ismét felhívja a figyelmet az által vélt problémákra, és információt kér a kormánytól.

Normális esetben a Bizottság két hónapos határidőt szokott adni a tagországoknak a válaszra, de úgy tudjuk, a testület most jóval szigorúbb lesz, és rövidebb dátumot jelöl majd meg a válaszadásra. Ha a Bizottság a kormány válaszában nem kap megfelelő garanciákat a módosításokra, elindul a második szakasz. Ebben indokolással ellátott véleményt (reasoned opinion) küldhet a tagország számára, amely már hivatalos felszólítást jelent arra, hogy a tagország feleljen meg az európai uniós jogszabályoknak. Ez esetben is 2 hónapos határidőt szabhat meg az Európai Bizottság.

Ha ennek sem tesz eleget megfelelően a kormány, akkor az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé citálhatja Magyarországot, amely pénzbüntetést is kiszabhat Magyarország ellen, ezen felül pedig kötelezően végre kell hajtania a Bíróság ítéletét.

Hitelfeltétel?

A Bizottság kitart amellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatban további garanciákat kell kapnia Brüsszelnek, enélkül nem kezdődhetnek el a hivatalos tárgyalások Magyarország és az Európai Bizottság között egy készenléti hitelkeretről. Egyelőre nehéz megítélni, hogy pontosan milyen mélységű garanciákat szeretne az EU: a törvény módosításához ragaszkodik a testület, vagy egy ezzel kapcsolatos ígéret is elég számára?

Egyelőre úgy tűnik, hogy a Bizottság nem ragaszkodik ahhoz, hogy egy minden tekintetben megfelelő, és már elfogadott törvény legyen a feltétele a tárgyalások elindulásának, „de rendkívül erős jelzéseket kérünk arra, hogy a kormány módosítani fogja a jogszabályt” – fogalmazott egy bizottsági tisztviselő.

Mindettől függetlenül egy EU-forrás azt mondta, kizártnak tartja, hogy a kedden küldendő hivatalos értesítésre olyan magyar válasz érkezzen, amely megnyugtatja Brüsszelt, szerinte tehát a jegybanktörvény ellen indítandó kötelezettségszegési eljárás mindenképpen el fog jutni a második szakaszba.

Megerősítette, hogy az igazságszolgáltatással és az adatvédelmi hatósággal kapcsolatos kifogások tisztázása nem előfeltétele a nemzetközi pénzügyi tárgyalások megkezdésének

Magyar reakció

Egy magas rangú diplomáciai forrás hétfő délelőtt azt mondta, hogy a kötelezettségszegési eljárás indításának ténye önmagában nem katasztrófa, eddig több tucat indult ilyen Magyarország ellen, vannak tagállamok, amelyek ellen pedig ennek többszöröse. A diplomata elhárította a következő lépéssel kapcsolatos kérdéseket: azt mondta, a kormány előbb szeretné látni, hogy a kedden elfogadandó jogi vélemények pontosan mit tartalmaznak, és hogy a Bizottság pontosan mely paragrafusokat látja a közösségi joggal szemben álló rendelkezésnek.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ