A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosításáról

2012.01.19. Jogi Fórum/ dr. Nagy Csilla

2011. december 30-án került kihirdetésre a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.

Jelen cikk a Gt. leglényesebb változásait érinti. A módosítás megteremti a jogszabályi alapját annak, hogy közérdekből vagy hitelezővédelmi okokból ezentúl kormányrendelet is kimondhatja bizonyos gazdasági tevékenységekre, hogy azok csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők.

Garanciális szabályként kerül az általános rendelkezések közé az a tilalom, mely szerint az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette,

  • nem lehet egyszemélyes társaság egyedüli tagja;
  • nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést.

A tilalom az egyszemélyes társaságalapításra, illetve gazdasági társaságokban kizárólagos, közvetlen vagy közvetett többségi részesedés megszerzésére egyaránt vonatkozik, és annak hatálya már a végrehajtási eljárás alatt is beáll.

A korábbi szabályozás csak a vezetői tisztségviselésre vonatkozóan mondott ki tilalmat. A módosítás indokolása szerint a gazdaságban tapasztalt visszaélések teszik indokolttá ezt a szigorítást a tisztességes vállalkozók védelme és a sorozatos visszaélések megelőzése érdekében. A tilalom a végrehajtási eljárás időtartama alatt és az azt követő 5 éven át tart. Az egységes alkalmazhatóság érdekében a módosítás rögzíti, hogy a végrehajtási eljárás mikor minősül eredménytelennek: ha az eljárás az adós lefoglalható vagyona hiányában szünetel. Az adós megszűnt bankszámlája ellen kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás azonban a végrehajtás eredménytelenségének igazolására nem elegendő. Megszűnt bankszámla esetén a hitelezőnek a végrehajtást az adós egyéb vagyontárgyaira is meg kell kísérelnie, s annak eredménytelenségét a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint igazolnia. Az eredménytelen végrehajtásról a cégbíróságot a bírósági végrehajtó értesíti.

A Gt. kiegészítése révén az ügyvédeknek a jövőben a társasági szerződés elkészítése vagy ellenjegyzése során kötelezően el kell végezniük az ügyvédekről szóló törvény szerinti azonosítást, annak érdekében, hogy már a társaságalapítás lehető legkorábbi szakaszában ellenőrizhető legyen az alapítók személyazonossága, elősegítve ezzel a későbbi visszaélések megelőzését.

A hitelezők védelme érdekében szükséges, hogy a társaságok tagjai könnyebben azonosíthatóak legyenek, ezért a módosítás előírja, hogy a társasági szerződés a továbbiakban tartalmazza a tagok természetes személyazonosító adatait is. Emellett a jövőben a cégjegyzék tartalmazza a cég főtevékenységét, valamint további tevékenységi köreit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti megjelölésével, így a társaságok tevékenységére vonatkozó, cégjegyzékben szereplő adatok naprakészek lesznek. A módosítás egyben rögzíti, hogy a jövőben a tevékenységi körök változása nem igényli a társasági szerződés módosítását, így azt nem kell bejelenteni a cégbíróságnak, a megváltozott tevékenységi körökre vonatkozó adatokat - immár a statisztikai nómenklatúra szerinti besorolással - az adóhatóság elektronikus úton továbbítja a cégbíróság részére.

A módosítás szerint külön törvény alapján a vezető tisztségviselők helytállási kötelezettsége a társaság tartozásaiért akkor is fennállhat, ha a társasági vagyon hiányában a bíróság nem vizsgálja külön a fizetésképtelenséget, hanem egyszerűsített eljárásban szünteti meg jogutód nélkül a társaságot.

Bővül azon esetek köre is, amikor külön törvény kötelezővé teheti könyvvizsgáló választását a társaságnál, így kötelező lesz a könyvvizsgáló választása, ha azt törvény - a köztulajdon, közpénzek vagy a hitelezők védelme érdekében - előírja.

Hitelezővédelem

A kft. és az rt. jogutód nélküli megszűnése, valamint az üzletrész (részvény) rosszhiszemű átruházása esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt. A kft. és az rt. azon tagjai (részvényesei), akik korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. A tagok (részvényesek) e szerinti felelőssége különösen akkor állapítható meg, ha

  • a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek,
  • a társasági vagyont saját vagy más személyek javára csökkentették, vagy
  • a vagyonvesztés esetében a hitelezők érdekeit sértő módon jártak el, és tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.

Befolyásszerzés, átalakulás, biztosítéknyújtás

Új szabály, hogy ha az ellenőrzött társaság jogutód nélkül megszüntetésre kerül, a minősített befolyásszerző korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését az eljárás során az adós ellenőrzött társaság vagyona nem fedezi, ha hitelezőinek a felszámolási eljárás során, vagy a társaság jogutód nélküli megszűnését követően, törvényben meghatározott határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság - az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - megállapítja a minősített befolyásszerző korlátlan és teljes felelősségét.

A módosítás további feltételhez köti a hitelezői követelések erejéig történő biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentesülést, és előírja, hogy ha valamely jogelőd társaság az átalakulásról szóló döntés meghozatalakor köztartozással rendelkezik, a társaság az átalakulásról szóló döntés első közzétételét megelőzően keletkezett és le nem járt követelések erejéig köteles biztosítékot nyújtani. Az előírás az átalakulás valamennyi módjára vonatkozik. A módosítás megállapítja továbbá a biztosítéknyújtási kötelezettség megtagadásának jogkövetkezményeit, így a biztosítéknyújtás megtagadása, vagy nem megfelelő mértékű biztosíték nyújtása esetében az átalakulás nem jegyezhető be.

Azok a hitelezők, akiknek az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követelései az átalakulásról hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig az átalakuló gazdasági társaságtól a döntés második közzétételét követő harmincnapos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek. Ha a tag (részvényes) felelőssége az átalakuló gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátozott, az előbbi rendelkezést csak akkor kell alkalmazni, ha az átalakulás elhatározásakor a jogelőd gazdasági társaságnak a saját tőke felénél magasabb összegű köztartozása van, amelyre halasztást, fizetési könnyítést nem kapott, vagy a jogutód gazdasági társaság saját tőkéjének összege kevesebb, mint a jogelőd gazdasági társaságé volt. A társaság az igénybejelentés előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasítását és annak indokát a hitelező tudomására hozni. Az elutasító, illetve a hitelező által nem megfelelőnek tartott biztosíték nyújtására vonatkozó döntés felülvizsgálatát a hitelező a határozat kézhezvételétől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a cégbíróságtól kérheti. A cégbíróság - a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával - a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz. A cégbíróság az eljárás lefolytatását követően elutasítja a kérelmet, vagy a társaságot megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi. Az átalakulás mindaddig nem jegyezhető be a cégjegyzékbe, amíg a hitelező megfelelő biztosítékot nem kapott.

A gazdasági társaság szétválására vonatkozó külön szabályok

A módosítás a gazdasági társaságok szétválásakor (különválás, vagy kiválás) a jogelőd tagok felelősségének pontosítását tartalmazza. A főszabály továbbra is az, hogy a szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerződés a vagyonmegosztás folytán telepítette. Ha viszont ezt a kötelezettségét a jogutód a követelés esedékességekor nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemlegessé válik. A szigorítás azért indokolt, mert a szétválások során gyakran tapasztalható az, hogy a kötelezettségeket a szétválási szerződésben ahhoz a társasághoz telepítették, aki annak teljesítésére nem képes.

A kft.-re vonatkozó módosítások

A kft.-re vonatkozó módosítás egy részes a számviteli törvénnyel való összhangot célozza, a devizában történő könyvvezetést alkalmazó társaságok tekintetében. Ugyanis azon társaság, amely a számviteli törvény alapján könyveit devizában vezeti, a számviteli törvényben rögzített követelménynek nem, vagy nehezen tud eleget tenni. A módosítás célja ezen ellentmondás feloldása, továbbá annak egyértelművé tétele, hogy mely esetekben kell alkalmazni a Gt. törzsbetétre vonatozó rendelkezéseit. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek - a számviteli törvény felhatalmazása alapján devizában történő könyvvezetést alkalmazó társaság kivételével - forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie

Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak; jogaikat - ideértve a társasági szerződés megkötését is - csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek. Amennyiben a közös tulajdonú üzletrész résztulajdonosának tulajdoni része meghaladja a törzsbetét legkisebb mértékét, a közös üzletrészt a részesedés megszerzésétől számított három hónapon belül meg kell szüntetni. A szabályozás kiegészül: az üzletrész átruházására irányuló szerződés a tag cégjegyzékbe történő bejegyzésével jön létre.

A módosítások másik köre a kft.-k tulajdonosi szerkezetének átláthatóbbá tételét, továbbá annak megakadályozását célozza, hogy egyes tulajdonosok a közös tulajdonú üzletrész résztulajdonosaként kerüljék ki azt, hogy a cégjegyzékben feltüntetésre kerüljenek adataik, tekintettel arra, hogy a Gt. rendelkezései alapján a közös üzletrész egy üzletrésznek minősül, tagjai a társasággal szemben egy tagnak minősülnek, és a közös képviselőn keresztül gyakorolják tagsági jogaikat. A kötelező törzsbetét minimumnál kevesebb résztulajdonnal rendelkezők sem kerülnek hátrányba, hiszen az üzletrész felosztása történhet úgy is, hogy a volt többségi tulajdonos biztosítja a szükséges törzsbetét összeget a felosztás során a törvényi minimum eléréséhez.

A módosítás rövidíti a vagyonrendezési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határidőt, abban az esetben, ha jogutód nélkül szűnt meg a társaság valamely tagja. Ha az előbbi esetben az üzletrészről a tag végelszámolása, felszámolása során nem rendelkeztek, a társaság köteles a tag megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül vagyonrendezési eljárás lefolytatását kezdeményezni. Ha a vagyonrendezési eljárásban az üzletrészre más nem tart igényt, a jogutód nélkül megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Ha az üzletrész olyan jogutód nélkül megszűnt tag tulajdonát képezi, amely tag székhelye a megszűnéskor nem Magyarországon volt, és a megszüntetésre irányuló eljárást nem Magyarországon folytatták le, ebben az esetben vagyonrendezési eljárás lefolytatására nem kerül sor, a társaság a megszűnt tag üzletrészére vonatkozó adatokról a Cégközlönyben közleményt tesz közzé azzal, hogy akinek az üzletrészre vonatkozóan igénye van, azt három hónapon belül jelentse be. Ha ilyen bejelentésre nem kerül sor, a megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Amennyiben az igényt három hónapon túl jelentették be, a társaságtól csak a bevont üzletrész értékét lehet igényelni, a közzétételtől számított egy éves jogvesztő határidőn belül.

Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy bár a korlátolt felelősségű társaságnak hitelezővédelmi okokból - meghatározott esetekben is - szükséges a törzstőke leszállításáról közvetlen közleményt közzétennie a Cégközlönyben, azonban nem szükséges a közleménynek hitelezői felhívást tartalmaznia.

Az rt.-re vonatkozó módosítás

A módosítás alapján a jogszabályszövegből elhagyásra kerül az a rendelkezés, amely szerint részvénykönyv vezetésére közjegyzőnek, jogtanácsosnak is adható megbízás. Ennek oka, hogy ez a piaci tevékenység nincs összhangban a közjegyzőknek az állami igazságszolgáltatás területén betöltött szerepével, a jogtanácsos pedig munkaviszony keretében egyébként is végezhet részvénykönyv-vezetési feladatot.

A korábbi szabályozás nem rendelkezett arról, hogy a részvénykönyv megtekintését hol kell biztosítani, illetőleg mikor kell betekintés céljából rendelkezésre állva tartani, ez pedig korlátozza a hitelezők betekintési jogát. A módosítás ezzel összefüggésben előírja, hogy a részvénykönyvet munkaidőben folyamatosan elérhetővé kell tenni a részvénykönyv-vezető székhelyén vagy központi ügyintézésének helyén, amennyiben az külföldön található a társaság székhelyén vagy magyarországi központi ügyintézésének helyén.

A módosítás alapján a részvénytársaságnak hitelezővédelmi okokból szükséges az alaptőke leszállításról közvetlen közleményt közzétennie a Cégközlönyben, azonban nem szükséges a közleménynek hitelezői felhívást tartalmaznia.

A Gt. részvénykönyvvel kapcsolatos egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése az OECD ajánlásoknak való megfelelés érdekében indokolt, azonban nyilvánosan működő részvénytársaság esetében szükséges biztosítani a részvényesek azon jogát, hogy amennyiben befektetési célból vásároltak értékpapírokat, és nem kívánnak a társaságban tagsági jogokat gyakorolni, nyilatkozhassanak úgy, hogy nem kívánnak a részvénykönyvben szerepelni.

A 2007/36/EK irányelv 7. cikke (2) bekezdése rendelkezése alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden társaságra egységes fordulónap vonatkozzon, amely legfeljebb harminc nappal előzheti meg azt a közgyűlést, amelyre vonatkozik. A fordulónap az a nap, amely napon a részvényesek tulajdonában lévő részvények alapján megállapítják a részvényeseknek a közgyűlésen való részvételi és részvényeikhez kapcsolódó szavazati jogát. Az irányelv rendelkezése alapján tehát az a részvényes vehet részt a közgyűlésen, aki meghatározott, egységes fordulónapon a részvény tulajdonosa volt. A módosítás célja, hogy az irányelv rendelkezéseinek megfelelően, továbbá az egységes jogalkalmazás érdekében egyértelművé tegye, hogy az egységes „fordulónap” a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon 18 óra. Ez az időpont az értékpapír számlavezetők szokásos napi zárásának időpontja.

A Gt. fenti ismertetett módosításai a törvény kihirdetését követő harmadik hónap első napján - március 1. napján - lépnek hatályba.
 

  • kapcsolódó anyagok
TÁRSASÁGI JOG
GAZDASÁGI JOG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT