Az Irán elleni szankciós intézkedések erőteljes megszigorítása várható az EU-országok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásától – jelezték előzetesen uniós források.
A miniszterek a tervek szerint Iránnal szembeni olajembargó elrendeléséről döntenek, több hónapos átmeneti időszak beiktatása mellett. A teheráni központi bankot szintén büntető intézkedésekkel kívánja sújtani az unió, miután az iráni rezsim továbbra is elzárkózik attól, hogy hatékony nemzetközi ellenőrzés alá helyezze nukleáris programját. A nemzetközi közösséget nem tudta meggyőzni Irán arról, hogy ez a program kizárólag békés célokat szolgál.
A külügyminiszterek áttekintik a szíriai helyzetet is. Uniós diplomaták szerint az EU továbbra is támogatja az Arab Liga szíriai misszióját.
A közel-keleti helyzetről – az izraeli-palesztin megbékélési folyamat esélyeiről – tartandó eszmecsere nyomán az EU várhatóan az ammáni tárgyalási folyamat továbbviteléhez fűződő reményeit és elvárásait fogalmazza majd meg.
Szó lesz emellett Mianmarról, vagyis a volt Burmáról, továbbá a szudáni, illetve dél-szudáni helyzetről. Európát illetően a fehéroroszországi állapotok áttekintése mellett Szerbia és Koszovó helyzetének a megvitatása ígérkezik figyelemre méltó napirendi pontnak.
Az EU március elején tartandó csúcstalálkozóján kellene dönteni arról, hogy Szerbia megkaphatja-e az EU-tagjelölti státust. A csúcsvezetők számára a külügyminiszterek februári találkozóján – nem a kifejezetten külügyi, hanem a bővítési kérdésekre is kiterjedő, úgynevezett általános ügyek tanácsában – dolgozzák majd ki az ajánlásokat. Ennek előkészítéseként fogható fel, hogy hétfőn a külügyminiszterek megvitatják, miként értékelik a választásokra készülő Szerbia eddigi előrehaladását az általa önálló államként el nem ismert Koszovóval való viszonyának normalizálása terén. A fő nehézséget jelenleg az okozza, hogy továbbra sem tiszta, miként biztosítható Koszovó olyan részvétele a regionális nemzetközi tanácskozásokon, ami nem váltja ki Szerbia bojkottját.
