Az amerikai képviselőház jogi bizottságának albizottsága pénteki meghallgatásán a megjelentek szerint több kárral, mint haszonnal járna, ha egyetlen nagy állami adatbázisban vonnák össze az állampolgárok adatait.

Árnyalatnyi eltérések persze voltak a kilenc meghallgatott vélemény között. Az Oracle technológiai alelnöke, Tim Hoechst lényegesen tompította főnöke, Larry Ellison ajánlatát, aki szeptember 11. után ingyen kínált egy adatbázist az államnak a személyi igazolvány projekt kivitelezését segítendő. A meghallgatáson tanúskodók úgy vélekedtek, hogy a centralizált adatbázis nem megoldás – inkább a létező rendszerek (a társadalombiztosítási kártyaszámok, ill. a vezetői jogosítványok) nagyobb biztonságát kell garantálni, hogy biztosítani lehessen: aki bemutatja a kártyát, az azonos azzal a személlyel, aki a kártyát a hatóságoktól megkapta.

Bill McCollum, egykori képviselő szerint az igazolvány és az egységes adatbázis “minden ízében sérti államrendszerünket”. Véleménye szerint a jogosítványok hamisíthatóságát kell megszüntetni, ugyanakkor biometriás azonosítókkal (ujjlenyomat, retinakép) kiegészíteni. És persze meg kell szüntetni a jelenlegi gyakorlatot, amely lehetővé teszi, hogy különösebb nehézség nélkül bárki megszerezzen egy születési anyakönyvi kivonatot. Newt Gingrich, a Clinton adminisztráció idején lemondott házelnök szerint a biometriás elemekkel feljavított kártyákat nem az USA polgárainak, hanem a külföldieknek kell adni, ezzel az állam meg tudja figyelni, ki érkezik az országba, ugyanakkor nagyobb biztonságot is kínál a látogatóknak. Hoechst írásos vallomása leszögezi: “a valódi információt nem az adatok jelentik, hanem az adatok közötti kapcsolat”. Így szerinte nem igazolványra, hanem “szabványos azonosítóra” van szükség, legyen ez pl. a társadalombiztosítási szám, amely mellé egy másik igazolványra is szükség van a személyazonosság igazolásához (vagyis Hoechst a jelenlegi gyakorlatot javasolja, némi változtatással – a szerk.). Véleménye szerint az azonosító segítségével lehetővé kell tenni, hogy a létező állami adatbázisok “kérdéseket tudjanak föltenni egymásnak, amikor az szükséges”.