A csúcsra is bevinnék a magyar vitát a liberálisok

2012.01.30. BruxInfo

A magyar helyzet napirendre vételét kéri az állam- és kormányfők hétfői csúcstalálkozóján a liberális európai parlamenti frakció vezetője. Guy Verhofstadt reményét fejezte ki arra, hogy február közepén az EP-képviselők többsége támogatni fogja az EU Alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárás megindítását.

Az Európai Parlament liberális frakcióvezetője szerint az Európai Tanácsnak foglalkoznia kellene hétfői ülésén Magyarországgal. Guy Verhofstadt péntek délután kérte, hogy az állam- és kormányfők az – elsősorban a növekedés, a munkahelyteremtés és az euróválságnak szentelt – csúcstalálkozójukon tárgyalják meg a magyar helyzetet, hiszen „a Magyarországgal kapcsolatos válság ugyanolyan fontos, mint az euróválság” – fogalmazott a politikus.

Reményét fejezte ki arra, hogy a dán elnökség az Általános Ügyek Tanácsának februári ülésén is napirendre tűzi a magyar kérdést (az ÁÜT pénteki ülésén is napirenden volt Magyarország) ekkor már az elképzelései szerint lehetne is dönteni az EU Alapszerződésének 7-es cikke szerinti eljárásról. Az ALDE frakció ugyanis a zöldekkel együtt kihasználná ezt a szerződés adta lehetőséget, de egyelőre csak az 1-es paragrafusában foglaltakat.

A 7-es cikk szerint legalább 9 tagállamnak, az Európai Parlamentnek, vagy az Európai Bizottságnak jogában áll kezdeményeznie egy eljárást valamely tagállam ellen, amelynek első lépcsőjében a Tanács négyötödös többséggel kimondhatja, hogy az adott tagország megsérti az Európai Unió alapelveit, amelyeket ugyanezen szerződés 2-es cikkében soroltak fel. Ezzel kapcsolatban pedig a Tanács ajánlásokat fogalmazhat meg a tagország számára.

A liberálisok egyelőre ennyit szeretnének, jóllehet, a 7-es cikk második és harmadik paragrafusa lehetővé tenné egy bonyolult procedúra szerint a tagország szavazati jogának a felfüggesztését is. Verhofstadt a BruxInfo kérdésére elmondta, a szankciók kérdésére akkor térnének rá, ha a Magyarország nem teljesíti ezeket az ajánlásokat.

Az Európai Parlament több frakciója már január elején előrevetítette, hogy februárban állásfoglalást kívánnak elfogadtatni Magyarországról. A liberálisok és a zöldek elképzelései szerint ez az állásfoglalás, ha az EP elfogadja, már lehetne a hivatalos kezdeményezése a 7-es cikk szerinti eljárásnak. Ehhez azonban többséget kell teremteni az Európai Parlamentben, ami egyelőre nincs meg.

A szocialista képviselőcsoport, amelyen sok múlhat, egyelőre nem döntötte el, hogy támogatna-e egy ilyen kezdeményezést. Hannes Swoboda frakcióvezető azt mondta, előbb megvárják, hogy a magyar kormány hogyan reagál az Európai Bizottság leveleire, amelyekkel három kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, utána döntenek erről.

Guy Verhofstadt az összegzésében elmondta, nemcsak azok a témák aggályosak Magyarországgal kapcsolatban, amelyek miatt kötelezettségszegési eljárás indult, hanem példaként említette a média helyzetét. Neelie Kroes bizottsági alelnök január 18-án írt levelet Budapestnek, további aggályokat felróva, a médiaszabadság és a médiapluralizmus felmérésére létrehozott magas rangú szakértői csoport pedig a szerdai ülésén tárgyalt a magyar médiahelyzetről.

Az Európa Tanácson belül működő Velencei Bizottság az alkotmány mellett egy sor jogszabály európai jogi elemzését kezdte meg. A magyar kormány kérésére a vallásszabadságról, a választási rendszerről és az igazságszolgáltatás működéséről szóló törvényi rendelkezéseket kezdte el vizsgálni a testület, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a monitoring bizottsága pedig arra kérte a Velencei Bizottságot, hogy készítsen szakvéleményt a magyarországi szólásszabadság, az Alkotmánybíróság, az ügyészség, a nemzetiségek, és a családvédelem kérdésében.

Guy Verhofstadt az után beszélt erről, hogy Brüsszelben találkozott Konrád György íróval, aki Dalos Györggyel és Kenedi Jánossal közösen nyílt levélben kritizálta a magyar kormányt. Konrád György a 7-es cikkel kapcsolatban a BruxInfo kérdésére elmondta, nem támogatja európai uniós szankciók megtételét Magyarország ellen, „de elfogadok minden kritikát, még a legkeményebb kritikákat is”.

Konrád György hosszasan beszélt a 2010 tavaszi választások utáni szerinte új államberendezkedéssel, ami „orbánista”. Felidézte, hogy a XX. század elején Hitler és Sztálin is olyan államot épített ki, amely nem tolerált semmilyen nemzetközi beavatkozást az ország szuverenitásába, „de a magyar esetben ez az első számú vezető szuverenitása, olyan, mint egy vallás egy féldiktatúrában”.

Szerinte a legnevetségesebb az a miniszterelnöki kijelentés, amely szerint 2010 tavaszán forradalom történt a szavazófülkékben. Hozzátette, a forradalmak olyan nagy köztereken szoktak történni, mint Kairóban a Tahrír tér, ráadásul kifejtette, a két évvel ezelőtti választásokon nagyon alacsony volt a részvétel, és „annak a kevés szavazónak is csak az 53%-a szavazott a kormánypártra”.

Az alkotmánnyal összefüggésben Konrád György elmondta, tökéletesen együtt lehetett volna élni az előző alaptörvénnyel, amely csak a számjelzésében kommunista, a szöveget 1989-ben közösen fogalmazták meg az ellenzéki szervezetek. A liberális író szerint itt van a különbség az egykori és a mostani alkotmány között, hiszen a tavaly áprilisban elfogadott alaptörvény „egyoldalú, annak megalkotásában nem vettek részt az ellenzéki pártok, a civil szervezetek, és a lakosság. Ez nemcsak dilettantizmus, hanem maga az eljárás is megkérdőjelezhető” – tette hozzá Konrád György.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ