A 2011. december 30-án kihirdetett 2011. évi CXCVII. törvény a csődtörvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint a cégtörvény mellett módosítja az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény egyes rendelkezéseit is.

A nyilvántartás vezető hivatal és Hatóság

A módosítás egyértelműen meghatározza a nyilvántartást vezető szerv és a Hatóság által ellátandó feladatokat. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, mint a nyilvántartást vezető szerv vezeti az egyéni vállalkozók nyilvántartását, működteti a nyilvántartással összefüggő informatikai rendszert és hatósági ellenőrzést végez.

A körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője, mint Hatóság

  • országos illetékességgel ellátja az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentésével kapcsolatos feladatokat,
  • ügyfélkaput létesít a bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval nem rendelkező bejelentő számára,
  • tájékoztatást nyújt az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges információkról, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásáról, a képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről,
  • ellátja az egyéni vállalkozói igazolvány kiállításával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat és
  • hatósági ellenőrzést folytat.

A bejelentési kötelezettség

A módosítás – a gyakorlati tapasztalatokból kiindulva – lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére személyesen is sor kerülhessen. Tehát a tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentése elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül illetve személyesen is kezdeményezhető, a tevékenység szünetelésének bejelentésével, valamint a változás bejelentéssel kapcsolatos eljárások viszont kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül.

A módosítás megszünteti a kézbesítési megbízott jogintézményét tekintettel arra, hogy a jogalkalmazási tapasztalatok azt mutatták, hogy nem szükséges közreműködő igénybevétele.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltételeként szolgáló bejelentést személyesen a Hatóság útján vagy ügyfélkapun keresztül az erre a célra rendszeresített űrlapon kell megtenni.

Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot nem megfelelően töltötte ki, erről a tényről – a bejelentés hiányainak, illetve hibáinak megjelölését és az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének, valamint folytatásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést tartalmazó – automatikus visszajelzést kap. Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, a nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul, automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét.

Szintén a gyakorlati tapasztalatok hívták életre annak a lehetőségét, hogy a közfeladatai ellátása érdekében a bíróság, az ügyészség, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a gazdasági vagy szakmai kamara, valamint a közigazgatási szervek jogosultak legyenek a nyilvános nyilvántartásban szereplő információkon túli – az egyéni vállalkozó azonosításához szükséges személyes – adatokat is igényelni a nyilvántartást vezető szervtől.

A módosítás rögzíti, hogy az egyéni vállalkozó tevékenységét az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő tevékenységi körök keretei között folytathatja. Az egyéni vállalkozók nyilvántartásban szereplő tevékenységi köröket úgy kell tekinteni, mint amelyeket az egyéni vállalkozó ténylegesen gyakorol.

Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásával kapcsolatos változások bejelentése, a szünetelés szabályai

Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását a változástól számított tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon a nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni.

Amennyiben az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt a változás bejelentési űrlapon a nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon bejelenteni, amely a szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap.

A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

Az igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó változás bejelentésének – ha az az igazolványban szereplő adatokat érinti – feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja. A Hatóság az igazolványt a leadás vagy a beérkezés napján érvényteleníti, és ennek tényét a nyilvántartásba bejegyzi.

Az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzése

A módosítás rögzíti az ellenőrzés konkrét szabályait. A hatósági kontroll utólagos, így az erre vonatkozó alapvető rendelkezéseket törvényi szinten indokolt szabályozni. Az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzésének célja az egyéni vállalkozói nyilvántartás közhitelességének, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység törvényes működésének biztosítása. A Hatóság a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül ellenőrzi, hogy az egyéni vállalkozó működése megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek. Amennyiben az ellenőrzés során a tevékenység megkezdésének vagy folytatásának akadálya merül fel, és az elhárítható, a Hatóság felszólítja az egyéni vállalkozót, hogy az akadályt hárítsa el.

A Hatóság az egyéni vállalkozó főtevénysége vagy egyéb tevékenységi köre gyakorlását megtiltja, amennyiben az a jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg, és a Hatóság felszólítása ellenére az egyéni vállalkozó a követelményeknek a megadott határidőn belül nem tett eleget. A Hatóság a tevékenység gyakorlását megtiltó jogerős döntéséről értesíti a nyilvántartást vezető szervet, amely a főtevékenységet vagy tevékenységi kört törli az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.

Nem alapíthat egyéni céget, továbbá nem lehet egyéni cég vezető tisztségviselője az a személy, akinek – mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának – felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év. Ezen szabály beemelésével kerül összhangba a csődtörvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény és a cégtörvény e tárgykörű szabályrendszere.

Alapítás, felelősség a tartozásokért, a rendelkezések hatálybalépése

Egyéni vállalkozó is alapíthat egyéni céget, azonban ehhez közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az alapító okirat aláírásának legkorábbi napja az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételt követő nap.

A módosítás hitelezővédelmi okból megszünteti a korlátozott felelősséggel működő egyéni cég jogintézményét. Az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel. Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, a jogosultság megszűnéséig az egyéni vállalkozóként vállalt kötelezettségeiért a természetes személy és az egyéni cég korlátlanul és egyetemlegesen felel.

A fenti szabályok 2012. január 1-jén léptek hatályba azzal, hogy a módosítás hatálybalépésével nem alapítható korlátozott felelősséggel működő egyéni cég, 2013-ig át kell alakulniuk vagy gazdasági társasággá, vagy megszüntetni a korlátozott felelősséget. Ezt a változást illeték- és költségtérítés-mentesen lehet bejegyeztetni.

Források:
1./ Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény
2./ A 2011. évi CXCVII. törvény
3./ a T/4922 tvjavaslat