Megkezdődött az illetékbélyeg-hamisítással vádolt, jogászokból is álló csoport büntetőpere a Fővárosi Ítélőtáblán

2012.02. 3. MTI

Bűnszövetségben elkövetett illetékbélyeg-hamisítás, illetve ügyvédi letét elsikkasztása, csalás és okirat-hamisítás miatt indult a Fővárosi Ítélőtáblán csütörtökön az a másodfokú büntetőper, amelynek vádlottjai között ügyvédek és egykori bíró is van.

Az eljárás adatai szerint a fővárost és féltucatnyi megyét érintő, 1999 és 2003 közötti bélyeghamisítási ügyben az elkövetők egyik módszere az volt, hogy felszámolás alatt lévő cégek ellen tartozás miatt nyújtottak be a bíróságra valótlan tartalmú kereseteket, amelyekre hamis okmánybélyegeket ragasztottak. Tudták ugyanis, hogy keresetükre a cégeknek nincs fedezetük, és ilyen esetekben az állam a bélyegekben lerótt illeték egy részét készpénzben visszatéríti a benyújtóknak.

A bíróságok érdemi intézkedéseinek megtétele előtt megegyezésre, valamint a követelés megfizetésére hivatkozással megszüntetett perekben százmilliós értékben használtak fel hamis illetékbélyeget. Az illetékhivataloktól visszakért - hamis illetékbélyeggel lerótt - eljárási illeték visszatérítésével azonban ennél jóval kisebb kár keletkezett, miután nem minden esetben történt meg valóban a visszaigénylés, vagy éppen a meginduló büntetőeljárás akadályozta meg.

Az eljárás adatai szerint ingatlan-adásvétel, illetve más ügyek kapcsán összesen százmilliós nagyságrendben sikkasztotta el - azaz kezelte a sajátjaként - az ügyfelek ügyvédi letétbe helyezett pénzét az egyik vádlott, igaz, a kár egy része megtérült.

Az illetékbélyegekkel, ügyvédi letétbe helyezett pénzekkel, illetve a többi bűncselekménnyel összességében több százmillió forint értékben követték el a visszaéléseket, és több tízmillió forint meg nem térült kárt okoztak a vádlottak.

A büntetőügy 2003-ban indult, kezdetben több gyanúsított is hónapokat töltött előzetes letartóztatásban. A büntetőper a Heves Megyei Bíróságra került, miután a Fővárosi Bíróság is feljelentők között volt, és így nem tárgyalhatta az esetet. Tavaly márciusban a Heves Megyei Bíróság húsz vádlott ügyében hozott első fokú ítéletet, amelyben többéves letöltendő, illetve felfüggesztett szabadságvesztéseket, többmilliós pénzbüntetéseket és ügyvédi hivatástól való többéves eltiltásokat is kiszabott.

A vádlottak felénél került fellebbezések folytán másodfokra az ügy. A vádhatóság súlyosítást kért, a védelem jobbára felmentést, enyhítést vagy az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárást indítványozott.

A táblán csütörtökön ismertetett védői fellebbezésekből kiderült többek között, hogy egyes vádlottak egymást, illetve az eljárásba be nem vont személyeket vádoltak a bűncselekmények elkövetésével, illetve azzal, hogy valótlan tartalmú nyilatkozatokat tettek az eljárás során. Az egyik jelen lévő vádlott idős hozzátartozója - aki szintén vádlott volt, ám ügyében első fokon jogerős lett a döntés - csütörtökön ismertetett beadványában azt fejtegette, hogy a család ügyvédje tönkretette őket, sok tízmilliós kölcsönt nem adott vissza, betört cégük irodájába, és adathordozókat tulajdonított el, majd belekeverte a család több tagját a büntetőügybe.

Más vádlottak védői a bűncselekmények óta eltelt több mint egy évtizedre, védencük nehéz élethelyzetére, rossz mentális és anyagi állapotára hivatkozva kérték a büntetés enyhítését, kritizálták az első fokú bíróság eljárását, mert az szerintük szabálytalan volt, egyes vádlottakkal szemben pedig indokolatlan hátrányokkal járt. Volt beadvány, ahol az eljárást bírálva azt hozták fel, hogy az előzetes letartóztatás során "jogellenes tudatmódosító injekciózásnak vetették alá" az egyik vádlottat, és volt, aki jóhiszeműségét bizonyítandó arra hivatkozott, hogy még bankjegyvizsgálóval is próbálta ellenőrizni az illetékbélyegeket, de azokban volt vízjel, ezért nem tudhatta, hogy hamisakat használ. Arra a vádlotti védekezés nem tért ki, hogy miért merülhetett fel gyanú az illetékbélyegek eredetiségének vonatkozásában, miért került sor bankjegyvizsgáló alkalmazására.

A bűnszövetségben elkövetett bélyeghamisítás és más bűncselekmények miatt indult ügy másodfokú büntetőpere a következő tárgyaláson várhatóan a perbeszédekkel folytatódik, és csak azután hirdethetik ki a másodfokú határozatot a Fővárosi Ítélőtáblán.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG