A görög parlament jóváhagyásától, a kiadások további 325 millió euróval való csökkentésétől és a görög politikai pártok egyértelmű garanciavállalásától tették függővé az euróövezet pénzügyminiszterei csütörtökön az új pénzügyi mentőcsomag véglegesítését, amire jövő szerdán kerülhet sor.
Bár a görög politikai pártok hosszú huzavona után csütörtök hajnalban elfogadták a nemzetközi trojka új kölcsönök nyújtása fejében szabott feltételeit, ez azonban még nem volt elég ahhoz, hogy a 17 eurózóna-tagállam pénzügyminiszterei csütörtöki találkozójukon véglegesítsék az Athént az államcsődtől megmenteni hivatott második pénzügyi mentőcsomagot.
Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport ülését követően közölte, hogy a pénzügyminiszterek három feltétel előzetes teljesítésétől tették függővé döntésüket a Görögországnak összesen 130 milliárd euró kölcsönt ígérő hitelcsomagról. A görög parlamentnek először is vasárnap jóvá kell hagynia a nemzetközi trojka (az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank) és az athéni kormány között létrejött technikai megállapodást. Juncker egy kérdésre válaszolva ellentmondást nem tűrően kijelentette, hogy „a görög parlament nem fogja elutasítani a csomagot”.
A második feltétel az, hogy az athéni kormánynak az Eurócsoport következő, jövő szerdára tervezett üléséig 325 millió euró összegű pótlólagos strukturális kiadáscsökkentésről kell döntenie. Enélkül ugyanis nem teljesülnének a trojka által támasztott elvárások, vagyis a kormánynak még ekkora lyukat ki kell töltenie a programban, mielőtt aláírhatják a programot és a mentőcsomagot szentesítő hivatalos egyetértési memorandumot.
Végezetül a valutaövezet tagjai ismételten kőkemény garanciákat kérnek a görög politikai pártok vezetőitől, hogy elkötelezettek a program mellett és végre is hajtják azt. „Az új jelszó, hogy amíg nincs végrehajtás, addig nincs átutalás sem” – mutatott rá az Eurócsoport elnöke.
Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa közölte, hogy a görög kormány és a magánhitelezők gyakorlatilag véglegesítették a megállapodást a magánszektor adósságleírásából, aminek biztosítania kell, hogy a görög államadósság 2020-ra a GDP 120 százalékára süllyedjen. Olli Rehn ugyanakkor nem kívánt közelebbit elárulni az alkuról, mondván, hogy a trojka szakértői még mindig dolgoznak az adósság fenntarthatóságáról szóló legfrissebb elemzésen, amiből elvileg ki kell derülnie, hogy nagyjából-egészében mekkora finanszírozásra van szüksége Görögországnak a még tavaly megállapított 130 milliárd eurón felül ahhoz, hogy az új program céljai teljesüljenek. A magánszektor bevonásáról kötött megállapodást is jövő szerdán fogadják el hivatalosan.
Rehn azt is hangsúlyozta, hogy az új görög programban minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapnak majd a szerkezeti reformok, amelyek a görög versenyképesség javítását célozzák. A vita során a pénzügyminiszterek abban is egyetértettek, hogy minden eddiginél szigorúbb ellenőrzés alá helyezik Athént, tartózkodva ugyanakkor arról, hogy azt a belügyekbe való túlzott beavatkozásnak lehessen tekinteni. „A program gazdájának a görög hatóságoknak kell lenniük, az uniós intézmények csak a végrehajtás megkönnyítésében játszhatnak szerepet” – jelentette ki a Bizottság alelnöke.
Rehn ugyanakkor egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy a Bizottság és az euró munkacsoport vizsgálja azt a közös német-francia javaslatot, miszerint az Athénnak folyósítandó kölcsönök egy részét a görög kormánynak való átutalás helyett egy külön számlán tartanák és abból fizetnék ki a periodikusan lejáró adósságokat a hitelezőknek. A biztos az ötletet „releváns lehetőségnek” nevezte az ellenőrzés és a végrehajtás megerősítésében.
Olli Rehn úgy vélte, hogy bár az idő vészesen fogy, még éppen lenne idő a magánbefektetőkkel kötött kötvénycsere-alku végrehajtására, ha a görög parlament gyorsan jóváhagyja a programot.
