Kritikus EP-állásfoglalás a magyar helyzetről

2012.02.17. BruxInfo

A magyar helyzet miatt súlyos aggályának hangot adó négypárti határozattervezetet szavazta meg csütörtöki plenáris ülésén az Európai Parlament, miközben a két másik előterjesztett szövegtervezetet elutasította.

A szocialista, a liberális, a zöldpárti és az egyesült baloldali frakciók közös határozattervezetét szavazta még végül a legutóbbi magyar politikai fejleményekkel kapcsolatban csütörtöki plenáris ülésén az Európai Parlament. A magyar kormánypártokat is a soraiban tudó Európai Néppárt és az Európai Konzervatívok és Reformerek külön tervezete ugyanakkor nem kapta meg az elfogadáshoz szükséges szavazatszámot.

A képviselők a déli órákban tartott plenáris szavazáson előbb a néppárti, majd a konzervatív határozati javaslatot vetették el, az előbbi indítványt 324-265 arányban, míg a másodikat 329-293 arányban.

A baloldali pártok és a liberális frakció közös határozati javaslata ugyanakkor 315 igen szavazat és 263 nem szavazat mellett ment át a szöveg egészéről tartott végszavazáson. Ezzel a magyarországi helyzettel és a kormány politikájával szemben legkritikusabb határozattervezet lett az EP hivatalos álláspontja, ami ugyanakkor csak politikai dokumentum, jogi kötőerővel nem bír.

A négy frakció a dokumentumban súlyos aggályait fejezi ki a magyar helyzet miatt, ami a "demokrácia gyakorlati alkalmazását, a jogállamiságot, az emberi és szociális jogok tiszteletben tartását, valamint a fékek és ellensúlyok meglétét" illeti. Az EP képviselői felszólítják a kormányt arra, hogy "feleljen meg az ajánlásoknak, az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság tiltakozásainak, és kéréseinek", emellett kérik a kabinetet, hogy módosítsák az összes aggályos jogszabályt.

A képviselők a határozatban eddig aggályosként említett törvények teljes felülvizsgálatára szólítják fel az Európai Bizottságot. A képviselők szerint mindennek célja, hogy biztosítva legyen az igazságszolgáltatás függetlensége, ezen belül is az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség és a bírói szervezet politikamentes működése, valamint az, hogy "a függetlenül kinevezett bírók mandátumát ne lehessen önhatalmúlag lerövidíteni".

Biztosítani kell emellett a határozatot jegyző frakciók szerint a jegybanktörvény európai megfelelését, az adatvédelmi hatóság függetlenségét. Az EP szerint a kormánynak erre garanciát kell adnia a törvény betűjében és alkalmazásában is.

A határozat követeli, hogy az Alkotmánybíróság kapja vissza az eredeti hatásköreit, tehát a jövőben vizsgálhassa a költségvetési kérdéseket érintő törvények alkotmányosságát is.

Kitér az állásfoglalás a médiarendszer függetlenségére, a médiapluralizmus megteremtésére, valamint arra is, hogy a Médiatanácsban helyet kell kapniuk az ellenzéki pártoknak és a civil szervezeteknek is. A dokumentumból kiderül, a frakciók aggódnak amiatt is, hogy az ellenzék szerintük nem gyakorolhatja a demokratikus jogait.

Az Európai Bizottság majdani vizsgálatának ki kell terjednie arra is, hogy az új választójogi törvény megfelel-e a demokratikus európai előírásoknak, és tiszteletben tartja-e a "politikai alternatívát". Kéri az EP azt is, hogy az egyházi törvény biztosítsa Magyarországon a valódi vallásszabadságot, és az Országgyűlés ne kétharmados többséggel dönthessen az egyházak regisztrációjáról.

A szavazásra bocsátott dokumentum arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy az ezekben az ügyekben hozott, és majdan hozandó törvénymódosításokat a testület különös figyelemmel monitorozza, és figyelje azt is, hogy a módosított jogszabályokat Magyarország hogyan alkalmazza a gyakorlatban. A képviselők a határozattervezetben arra is felszólítják a Bizottságot, hogy kérje ki a Velencei Bizottság véleményét az "új alkotmányos csomagról", azaz az alkotmányról, annak átmeneti rendelkezéseiről, és az ehhez kapcsolódó sarkalatos törvényekről.

Az elfogadott határozat nem javasolja közvetlenül az EU Alapszerződésének 7-es cikke szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen, „mindössze” arra szólítja fel az EP házbizottságaként működő Elnökök Konferenciáját, hogy "vizsgálja meg további lépések, például a 7-es cikk szerinti eljárás alkalmazását".

Az EP legnagyobb, néppárti frakciója a benyújtott állásfoglalás-tervezetében a védelmébe vette a magyar kormányt. A végül elvetett szöveg visszautasítja "az alaptalan támadásokat", és felszólítja az Európai Bizottságot a "semleges, tényeken alapuló vizsgálatra".

A javaslat leszögezi, hogy tiszteletben kell tartani a tagállamok szuverén alkotmányozási jogát, és felhívja a figyelmet arra, hogy erről az Európai Unió jogrendszere is rendelkezik.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ